Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie?

“Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie?” Ezt a kérdést kaptam az egyik olvasómtól emailben. Aztán el is sorolta az anyuka, hogy mi mindent kipróbált már kamaszfián, hogy “észhez térjen” (anyuka írta így), és “ne szórja el a pénzét mindenféle hülyeségre”. Szó se róla, van miről beszélni. Ezért a téma kapott egy egész blogbejegyzést tőlem – az anyuka, és hasonló cipőben járó szülőtársai pedig egy alapos szakmai választ. 

Hogyan tanítsam meg a gyereknek, hogy mire érdemes költeni? – A kezdetek

 

A levélíró anyukának 13 éves nagyfia van, aki bizony már fontosnak tartja, hogy a társai befogadják – és ennek bizony ára van. Néha a külsőségekben mérhető ára. Egy-egy márkásabb cipő, farmer, esetleg egy menőbb telefon (“Jajj, nehogy már azzal az ősrégi telóval kelljen elmennem, ha meglátják nálam, kiröhögnek!”). Ami azt is jelenti, hogy a gyerek hajlamos vagy a zsebpénze fenekére verni (idő előtt), vagy rendszeresen anyu/apu pénztárcájára rájárni – és ez rendesen megterheli a családi kasszát. De a családi kapcsolatokat is.

Hol is kell ezt kezdeni? 

Időben. 13 évesen sem reménytelen (később sem), csak nehezebb.  Hogyan tanítsam meg a gyereket, mire költse a pénzt?

Az alap az értékrend. Amit a szülők alapesetben már a gyerek 6-7 éves koráig nagyobb részt átadtak. Az, pl. hogy a tudás érték, az csak akkor válik a gyerek belső értékévé, ha ezt látja a szülein – azaz minden este könyv van a szülők kezében, maguk is tanultak, érdeklődőek, a netet nemcsak játékra és fészbúkozásra használják, hanem kutakodásra, információgyűjtésre is, stb., és ezt a gyereknek meg is mutatják, hogy hogyan kell ezt csinálni. Ugyanígy van ez pl. a szorgalommal is. Ha a munkának van értéke otthon, mert pl. anyuka házimunkáját is megbecsüli apuka is, és figyel arra, hogy sáros cipővel ne caplasson végig a szőnyegen, akkor a gyerek azt tanulja meg, hogy a fizetetlen melónak is van értéke –  szorgalomnak pedig értelme.

Ez az értékrend adja azt az alapot, ami a gyereknek később is irányt mutat a döntéseiben. Például abban  is, hogy a kütyü nem minden, nem attól lesz valaki a valaki. Ez az értékrend fogja megvédeni attól, hogy könnyen befolyásolható legyen – pl. olyan dolgokkal, hogy “csak akkor férsz be a társaságba, ha Neked is Converse cipőd van”. (Továbbá még az áldozatszereptől is megóvja a gyereket, amikor valaminek a hiánya miatt megpróbálják kicsúfolni. Mert akkor lepereg róla a bántás, és legfeljebb keres magának másik, hozzá jobban passzoló társaságot.)

Persze ha ez kisgyerekként kimaradt a gyerek életéből, és az értékrend nem elég szilárd benne ahhoz, hogy ő maga is elég magabiztos lehessen, akkor nehezebb a dolgod. De nem lehetetlen, hogy még így is helyrebillents egy-két dolgot a gyermeked fejében. Csak melósabb lesz a dolog, és rengeteg beszélgetéssel, közös időtöltéssel lesz tarkítva.

 

Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie?  – Beosztás, spórolás

 

Az értékrenden és a személyes példán kívül legalább ekkora súllyal esik latba a gyerek bevonása. Az, amikor pl. elmagyarázod neki, hogy Te milyen szempontok mentén osztod be a pénzt, mik a prioritásaid. Ilyenkor nem tanácsos a gyereknek azt mondani, hogy “Azért nem veszek meg minden vicket-vackot, mert erre nincs pénzünk”. Nem az a cél, hogy a gyerekben a szegénységtudatot erősítsd, hanem az, hogy megtanítsd várni, és azt, hogy érdemes várni. 🙂 (Ez a fogyasztói társadalom korában a gyorséttermi mentalitás divatjában nem is kis teljesítmény.)

Az indokaidat alá is tudod támasztani, csak olvass tovább! 🙂

 

Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie? – Vásárlás

 

Igen, pl. a vásárlással. Azzal, hogy időnként még közösen is mentek vásárolni (ezt kisebb korától fogva), és azzal is, hogy hagyod, hogy a saját pénzét is belátása szerint elköltse (ezt már csak akkortól, ha van saját zsebpénze).

Amíg Veled együtt vásárol (ezt egyébként még akkor is meg lehet tenni, ha a gyerek már tini), addig látni fogja, hogy Te hogyan költöd a pénzt. Hogy nem egyszerre mindent, hogy előre kiszámolod, mennyi jut kajára, ruhára, rezsire (azaz készítesz háztartási naplót – ugye??? 😉 ), hogy bevásárlói listával mész a boltba, és ahhoz tartod is Magad, hogy vadászod a kuponokat és fel is használod őket, hogy kihasználod az akciókat – de csak akkor, ha valóban szükséged van arra, amit akciósan megvehetsz… Ez mind a jó példa. (Ugye, Te jó példát adsz a gyereknek?)

Amikor pedig már a saját pénzével indul neki a plázának vagy a hipernek, akkor pedig a zsebpénz szabályait alkalmazod. (Ezeket megtalálod a Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című könyvemben. A gyerek is szeretni fogja, hidd el! Elvégre neki szól… 🙂 )

Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie? – Munka

A gyermekmunka alkalmazása szemérmetlenül is történhet odahaza – persze megfelelő elismerés és díjazás ellenében. 🙂 A lényeg, hogy már kicsi gyerekként is (ovisként is akár) rá lehet bízni a gyerekre olyan munkákat a ház körül, amelyek nem tartoznak a családi munkamegosztás szerint az ő feladatkörébe. Ha mindezt a gyerek még önként is elvégzi, na, akkor jár neki a munkáért a pénz. (Plusz az elismerő ölelés is.)

Mindez idővel elmehet egészen odáig, hogy rendes, bejelentett munkája van, vagy valahol, egy megbízható ismerősnél kisegít a gyerek apróbb dolgokban, és ezért kap pénzt. A lényeg az, hogy a gyerek lássa, érezze, azt is, mibe kerül megkeresni a pénzt, ne csak azt, hogy mire elég a pénze (ezt tanulta meg a vásárlással). A kettő együtt teszi majd helyre a fejében azt, hogy mire mennyit érdemes költeni.

Hogyan tanítsam meg a gyereknek, mire érdemes költenie? – Türelem

 

Ez utóbbi összetevő Neked kell. Ahogyan időnként marhaságnak fogod tartani azt is, ahogyan egy másik felnőtt költekezik, úgy még ezek ellenére is biztosan lesz néhány olyan dolog, amire Te garantáltan nem adnál ki egy fillért sem. Ez nem azért van, mert arra a valamire totálisan hiábavaló lenne pénzt kiadni, hanem azért, mert Neked egészen más a fontos, mint másnak. Legyen az másik felnőtt, vagy éppen a saját gyereked. Ha a gyerek azonban úgy ad ki pénzt valamire, hogy közben gazdálkodik is a pénzével, tehát nem elszórja néhány napon belül az egész hónapra valót, hanem csak azt veszi meg, amire már egy ideje vágyott, netán még gyűjtött is rá, akkor hagyd, mert nincs baj. Majd rájön legfeljebb, hogy mégsem olyan vonzó az a cucc, mint elsőre hitte. És ha egy kicsit is tanult Tőled (meg tőlem a Kamaszkasszából 🙂 ), akkor a felesleges holmiból újra pénzt csinál: valahol valakinek eladja.

 

Élményekkel és játékkal teli pénzügyeket a gyerekeknek! 

🙂 Csilla 🙂 

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube