Játsszunk pénzügyi komfortzónát!

Ha olvastad a Hyde park-i hordó rovatban megjelent eheti cikkemet, akkor most pontosan tudod, hogy most mi következik. (Ha nem, akkor katt a linkre, és olvasd el gyorsan, akkor minden világos lesz.) Ott szóba került a pénzügyi nevelés kapcsán az is, hogy a pénzügyi intelligencia fejlesztése során nem árt például ilyen fogalmakkal is tisztában lenni, mint pénzügyi szomszédság, illetve pénzügyi komfortzóna… Mi is ez tulajdonképpen, és miért, pontosabban mikor jó vagy rossz ez a gyereknek? És egyáltalán miért fontos? Most megtudod!

Pénzügyi szomszédság

Klontz-Klontz-Kahler: Gazdagságra hangolva c. könyvében található nagyon jó leírás erről. Igazából mindenkinek kötelező olvasmánnyá tenném, mert nagyon sok mindent megértene arról, hogy miért éppen úgy nyúl a pénzhez, ahogy, vagy éppen miért nem nyúl hozzá… Ebben a könyvben emlegetik a pénzügyi szomszédságot mint fogalmat is. Hogy mi ez? Egy nagyon fontos tényező, amely vagy ösztönöz, vagy akadályoz a pénzügyeidben való előbbre jutásban – bár őszintén szólva több példát láttam az akadályozásra, mint a katapultálásra…

A pénzügyi szomszédság tulajdonképpen mindazon emberek összessége, akik azért vesznek körül Téged a mindennapjaidban, méghozzá viszonylag visszatérően, mert ezeket az embereket valamilyen formában Hozzád tartozónak érzed. Azon

foto: sxc.hu

személyek képezik tehát a pénzügyi szomszédságodat, akikkel többé-kevésbé rendszeres kapcsolatot ápolsz – méghozzá javarészt érzelmi töltetű kapcsolatot. Ennek a kapcsolatrendszernek az éllovasa természetesen a szűkebb és a tágabb család, de ide tartoznak a jóbarátok, és a haverok is, vagy éppen azok a kollégáid, akikkel az átlagtól jobban kijössz, tehát nem csak a munkára korlátozódik a kommunikációtok, továbbá mindazon közösségek tagjai, akikkel valamilyen komoly érzelmi és/vagy eszmei közösségben vagytok, ilyen pl. a gyülekezeti közösség.

És hogy mitől pénzügyi a szomszédság?

Attól, hogy ezek az emberek mind vissza fogják tükrözni azt, hogy éppen hol tartasz anyagilag. Vagyis éppen azért vagytok tartósan is egy (érzelmi, elvi) közösségben, mert hasonlóan gondolkodtok. Például a pénzről is.

Ebből rögvest következik is néhány fontos dolog, amit szülőként figyelembe kell venned:

  • jó, ha tudod, hogy a gyereked kikkel haverkodik – ez speciel nem csak a pénzügyi nevelés szempontjából igaz, de ezt a vonatkozást valószínűleg eddig még nem vetted figyelembe
  • jó, ha olyan új ismertségeket is keresel a gyerekednek (is), amelyek hozzásegítik majd a pénzügyi intelligencia csiszolásához, a tanuláshoz (ezt a mondatot szinte minden Kiyosaki-könyvben megtalálod, de nem csak ott)
  • jó, ha a szűkebb és időnként a tágabb környezeteddel is előre tisztáztok néhány játékszabályt a pénzre vonatkozólag, amit a gyereknél közösen és következetesen alkalmaztok majd – ez általában a nagyszülők esetében szokott kibukni problémaként, hogy ők esetleg üttyre-füttyre dugdossák a gyerek zsebébe a pénzt, Te meg egészen másképpen próbálod a pénzszerzésre tanítani a gyereked. Sajna, ez szokott a nehezebb ügy lenni, számos konfliktus forrása.

Mit tehet egy szülő, ha jó pénzügyi szomszédságot akar a gyerekének?

1. Játszik. Mindenkivel, aki csak a pénzügyi szomszédságban előfordulhat. Talán hihetetlen, de játékkal még a nem túl meggyőzhető nagyszülők is hajlamosak revideálni a véleményüket.

  • társasjátékok előnyben!
  • de jöhet a kártya is…
  • sőt bármelyik táblás játék is.

foto: freedigitalphotos.net

Ezekhez mind több ember kell, és gyakorlatilag mindegyik ezek közül fejleszt valamilyen olyan készséget, képességet, ami jól jön a pénzügyi intelligencia élesítésében. Ha pedig kifejezetten pénzügyi játékokat játszotok, pl. Gazdálkodj okosan!, a Monopoly ezerféle verziója, vagy éppen a Cashflow for Kids, akkor nagyon sok mindenben Te leszel az, aki magához húzza fel a pénzügyi szomszédsága pénzügyi IQ-ját.

2. Ismerkedik. Neked sem feltétlenül árt, ha olyan embereket ismersz meg, akiktől tanulhatsz pénzügyi intelligencia terén, de ők majd a gyereknek is jó példát tudnak mutatni.

Egyszer régebben ár írtam a kapcsolati háló pénzügyi hasznairól. (Nem, nem az uram-bátyám kapcsolatokra gondolok, hanem a tisztességesen(!) használt kapcsolatok rendszerére.) Ez már csak azért sem árt, mert a gyerek így azt is megtanulja, hogy

  • hogyan létesítsen kapcsolatot vadidegenekkel úgy, hogy tartós jó viszony, akár barátság is alakuljon ki
  • hogyan lehet ezeket a kapcsolatokat úgy használni, hogy az előnyös legyen, de a másikat mégsem használjuk ki vele, netán mindkét fél nyerjen rajta
  • hogyan lehet barátokkal, jó ismerősökkel olyan munkakapcsolatokat kialakítani, hogy annak a barátság ne lássa kárát.
Ehhez nem árt a gyereket is mindig olyan környezetbe helyezni, ahol ő maga önállóan is gyakorolhatja mindezt, azaz egy időben egy helyen sok hasonló korú gyerek van rajta kívül, és módja van ismerkedni.

3. A kettőt együtt. Ő lesz a (gyerek)társaság középpontja. Ez persze azzal is jár, hogy átjáróház lesz a házatok, mert valaki mindig lesz Nálatok. (Ez a gyerekek számának emelkedésével négyzetes arányban fog emelkedni.) Szóval kell hozzá egy idegrendszer. Ellenben megéri.

Lehettek Ti a klub, és Nálatok lehet a központ. Otthon játszhattok jókat a gyerekekkel. Hogy milyen játékokat, ahhoz ötletadónak elég, ha rendszeresen olvasod a blogomat… 🙂 Előbb-utóbb eljön az a nap is, amikor a haver hozza az ő haverját is, akit eddig még sosem láttatok, de mivel jó a buli, hát idetévedt ő is… Rögtön lehetőség van a kapcsolatok bővítésére, és arra is, hogy egy új nézőpont valami új szemléletet is adjon a pénzügyi játékokhoz.

Pénzügyi komfortzóna

Ez az, ami talán még meghatározóbb, bár nem független a pénzügyi szomszédságtól. Hiszen a pénzügyi szomszédaid is befolyásolják a pénzügyekről, pénzről vallott gondolataidat. A család pedig legfőképpen.

Jó dolog is lehet a pénzügyi komfortzóna, mert a megszokásra épít. Ha valamilyen oknál fogva lefelé mozdultok el a pénzügyi komfortzónából, mert pl. váratlanul megszűnt a munkahelyed, és most egy darabig a tartalékokból lesztek kényetlenek élni, és össze kell húzni a nadrágszíjat, akkor kifejezetten jó, ha a pénzügyi komfortzóna adja a lökést a visszakapaszkodáshoz. Ilyenkor egy a lényeg: a gyerek lássa, és Veletek együtt csinálja végig az egész visszakapaszkodási folyamatot. (A gyerekek amúgy sem hülyék, nagyon jól tudják, mi történik körülöttük, legfeljebb időnként téves következtetéseket vonnak le a történésekből. Na, ezért kell melléjük a szülő.)

foto: freedigitalphotos.net

Ha pedig felfelé mozdultok el, akkor pedig meg kell, hogy értse, hogy ez új életet is jelent. Valószínűleg költözéssel, új ismerősökkel, barátokkal is. Félreértés ne essék: nem azt akarom mondani, hogy ilyenkor a régi barátokat kötelező érvénnyel le kell cserélni… de ez nagy eséllyel meg fog történni magától is – ha megmaradtok az új pénzügyi komfortzónátokban. Egyszerűen azért, mert a régi barátoknak más a pénzügyi komfortzónájuk, ők ott nem érzik jól magukat, ahol már Ti vagytok. Nem arról van szó, hogy bármelyikőtök megváltozott volna, egyszerűen csak a Ti pénzügyi közeg nem otthonos nekik, és fordítva. Ilyenkor hajlamosak úgy fogalmazni az emberek, hogy “Ezek de megváltoztak! Hogy fent hordják az orrukat…” vagy éppen “Hogy ezek milyen irigyek lettek!”, pedig egyszerűen csak kölcsönösen kényelmetlen a környezet. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között is fennmaradjon a abráti kapcsolat, nem kevés intelligenciára, empátiára és tapintatra van szükség – mindkét oldalról. (Példa persze van erre is, csak nem sok.)

Tehát ha anyagi előrelépésre akarod a gyerekedet felkészíteni, és arra, hogy ezt tudja is majd kezelni, akkor nem árt, ha a társas kapcsolatainak rugalmas kezelésére is megtanítod. (Itt kapcsolódik össze a háromféle IQ, így ez a szituáció ékes példája annak, hogy a háromféle IQ – az értelmi, az érzelmi és a pénzügyi intelligencia – együttműködése miként képes egy ember életét sikerre vinni.)

A pénzügyi komfortzóna tehát jelenthet jó motivációt is. Mi kell ehhez?

  • “semmi sem lehetetlen” attitűd – igen, van ilyen. Ha másképpen fordítod le, akkor ez a “nincs lehetetlen, csak tehetetlen” nézőpontja… És tényleg nincs! Max vannak olyan esetek, amikor kell egy kicsit (adott esetben pár évet) várni… 🙂 (Újabb lecke vágykésleltetésből.)
  • tervezés, megvalósítás képessége
  • foto: saját montázs

    belső igény az előbbre jutásra (mert anyutól, aputól is ezt láttam, hogy a kihívások jó dolgok – ez egyébként stresszcsökkentőnek sem utolsó, úgyhogy mindenképpen tanuld meg, és tanítsd meg a gyereknek is!)

  • közben pedig élvezni is a MOST-ot – hát igen, ez az, amit sokunknak tanulni kell(ene). Néha meg is lehet ám állni abban a fene nagy célkitűzésben és megvalósításban, és elégedetten, igen, elégedetten hátra lehet dőlni, és fotelből végigszemlélni mindazt, amit már eddig is elértünk.

 Hogyan taníthatod meg ezt a gyereknek? 

Bármilyen olyan tevékenységgel, ami nagy türelmet, kitartást, és ezzel együtt tervezést igényel. Mivel a dolog valószínűleg sokáig tart (ezért kell hozzá a kitartás, ugye), nem árt, ha együtt csináljátok. Pl. sportoltok valami Nektek tetszőt, vagy éppen kertet terveztek, valamilyen fát nevelgettek, együtt készítitek el anyunak a rég várt konyhapolcot, vagy apunak a meglepetésként varrt nadrágot. (Ezekhez is kell tervezés, megvalósítás, kitartás!) Ráadásul lesz tartalmas együtt töltött idő is. 🙂

Ha a gyereknek tehát olyan pénzügyi gondolkodás- és hozzáállásbeli hátteret akarsz adni, amivel jól elboldogul majd az életben, és felnőttként is motiválni fogja, akkor itt az ideje, hogy nekikezdj!!! Lesz dolgod bőven… 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube