Karácsonyi pénzügyi nevelés – 1 rész

Posted by Himer Csilla on dec 1, 2012 in Pénzügyi nevelés | 0 comments

Jön az ünnep, talán a gyerekek várják a legjobban, hiszen a december számukra nem csak a karácsonyról, hanem a Mikulásról, a szilveszterről, no meg a téli szünetről is szól, tehát van mire gyúrni… De miért is várják ennyire a gyerekek ezt az ünnepet, és hol tudja ez megbosszulni magát a mi pénztárcánkon, azt mindjárt kitárgyaljuk… 

Ha olvastad már a Pénzügyi intelligencia rovatomban az „alapozó cikket, akkor már tudod, hogy a karácsonyi ünnepvárás lelki hátteréről is ejtettem néhány keresetlen szót. Egész egyszerűen azért, mert ezek azok a momentumok, amelyek miatt

sokszor túlköltjük magunkat – azzal az indokkal, hogy „de hát karácsony van”. Emlékeztetőül…

… a karácsonyi pszichés pénzügyi csapdák: 

1. a hétköznapok monotóniájából kiszakadást jelentő ünnep abban is elszakadást jelent a mindennapoktól, hogy bőséget termetünk magunk köré – régen ezért is kapcsolódtak az ünnepek mindig olyan időszakokhoz, amikor bőségesen volt a kamrában kaja…
2. az ünnepek szakrális jellege miatt illett áldozni rájuk – áldozatot bemutatni, vendéget fogadni, stb.
3. a karácsony a szeretet ünnepe – ez pedig komoly lelkiismereti nyomás mindenki számára azért, hogy legalább ilyenkor „tegyen ki magáért”

Ha ez nem lenne elég, akkor még itt vannak a gyerekek, akik talán még sokkal fokozottabban várják az ünnepet, és annak csodáját…

A csodavárás mint pénzügyi csapda

A csodát mi, felnőttek is várjuk. Nem véletlenül lett kitalálva erre az adventi időszak, amely tulajdonképpen arra szolgál, hogy lelkileg is felkészüljünk az ünnepre. Jézus születése ugyanis az egyház legnagyobb ünnepe, csodaszámba is megy, tehát érzékeltetni is kell, hogy itt most minden december 24-vel nem csak a csodát ünnepeljük, hanem az újbóli eljövetelét is várjuk. Ezért jó, hogy a karácsonynak kötött időpontja van, mert pontosan vissza tudunk számolni, hogy mennyi is van még hátra.

Ha mi, felnőttek a csodához méltó ünnepi köntösbe akarjuk öltöztetni a lelkünket ez idő alatt, akkor a gyerekek a maguk lelkesedésével pedig egyenesen meg is akarják élni ezt a csodát. Ezért is kaptak ők mesés elemeket a karácsonyhoz: előkészítésnek Szernt Miklós püspököt Mikulás képében a repülő rénszavasok húzta csodaszánnal és a feneketlen ajándékos zsákkal, majd pedig a szeretet nevében ajándékot hozó Jézuskát, és a neki segédkező angyalok karát. Nagyon szép találmányok ezek, én felnőttként még most is elérzékenyülve és csillogó szemmel nézem a legkisebb gyerekem, ahogy minden évben kiteszi az ablakba a rajzait, hogy a Mikulás is, és a Jézuska is pontosan lássa, mit szeretne majd kapni tőlük a nagy napon.

Miért fontos a gyereknek a csoda, a varázslat? 

Több okból:

1. neki is fontos a hétköznapokból való kiszakadás,
2. ha ez valami varázsos dologban való részvétellel, abból való részesüléssel párosul, akkor ő maga is különlegessé válik
3. megvan az az érzése, hogy ő fontos, értékes, érdemes arra, hogy megajándékozzák, szeressék – még az olyan roppant elfoglalt és varázslatos személyek is, mint a Mikulás és a Jézuska.

Ha viszont fontos a gyereknek, akkor bizony ragaszkodni is fog hozzá… van úgy, hogy körömszakadtáig. Ezért nem szerencsés, ha már karácsony előtt elkezdünk a gyerekkel alkudozni, hogy nem lenne-e jobb, ha mégis mást hozna a Mikulás és/vagy a Jézuska, ami nem pont olyan, esetleg olcsóbb, kisebb, stb. Ilyen szituban tuti mi, pontosabban a pénztárcánk lesz a vesztes, mert bekapcsol a 3. sz. karácsonyi pszichés csapda, azaz komoly lelkiismeretfrudálásunk tud támadni, hogy éppen a gyerekünknek nem vagyunk képesek megvenni az annyira vágyott csillámos-pörgentyűs bizgentyűt. (Ha olvastad anno az októberi postsorozatomat a megtakarítás nehézségeiről, akkor biztosan emlékszel a reklámokról szóló részre. Na, azt most érdemes lesz átismételni, mert erre a lelkiismeretfurdalás-dologra nagyon rá fognak játszani a gyártók sok esetben…)

A gyerek is örül, a pénzedből is marad…

Mit lehet tenni akkor, hogy a gyerek csodavárása miatt ne legyen kész anyagi csőd a karácsony?

4 tuti tipp, ami még a legkisebb gyerekeknél is bejön: 

1. a listaírás csodája – az, hogy a gyerek lőzőleg leírja, vagy éppen lerajzolja, amit kapni szeretne, az egy nagyszerű találmány. Egyrészt így megtudod, hogy mi az, aminek tényleg örülne, másrészt tudod tervezni a kiadásaidat, mert nagyjából már be tudod lőni az árfekvést is.
2. írjatok hosszú listát! – ha a gyerek valami böszme drága cuccost akar, akkor érdemes azt mondani neki, hogy írja össze több szíve vágyát, aztán majd abból válogat a Mikulás is, meg a Jézuska is, hogy melyiket hozza majd el neki. Ha már látod a listát, úgyis meg tudod saccolni, hogy hány kívánságot tudsz nyugodt lélekkel és nem totál lenullázott pénztárcával teljesíteni róla. Így a gyerek is elégedett lesz, mert azt kapja, amit akar, meg Te is, hogy nem dönt anyagi romlásba a karácsony.
3. rangsoroljon a gyerek! – ha csupa drága holmit rak a listára a gyerkőc, akkor sincs baj, meg lehet neki mondani, hogy azért van a világon legalább négymilliárd gyerek, akikhez mindhez el kell, hogy jussanak, meg el is kell készíteni nekik az ajándékokat, stb. a Mikulásnak, Jézuskának, tsainak. Mivel sajnos mindent ők sem tudnak, így jó lenne, ha kiválasztaná azt az egy, max két ajándékot, amit a legjobban szeretne a gyerek. A többit meg majd kiutalják a húsvéti nyuszinak, fogtündérnek, stb., így biztos, hogy mindenki olyan ajándékot fog majd hozni neki, amilyen a szíve vágya. Képzeld el, mi lenne, ha mind a négymilliárd gyerek öt-hatféle ajándékot kérne… igazi káosz lenne, és akko rhogyan érnének oda mindenhová időben? Lehet, hogy pont ide nem jutnának el, és akko rmi lesz?
4. osztozzatok meg a listán! – ki mondta, hogy a listán szereplő dolgokat mind csak Neked kell megvenni? Jut abból a nagyszülőknek, keresztanyuéknak, nagynéniknek, nagybácsiknak is!

A gyerek csak várja a csodát nyugodtan. Te meg a karácsonyt. 🙂

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!