Kései pénzügyi nevelés – 7. rész

Bár már eddig is nagyon sok mindent megtanítottunk a felnőtt gyerekünknek, még mindig van mivel felvértezni, hogy el tudjon boldogulni a nagybetűs életben is a pénzügyekkel. Eddig rendbe tettük az egymás mellett éléseteket arra az időre, amíg a gyerek a saját lábára nem tud állni, illetve megnéztük, hogy hol tud kifejezetten sok és értékes tudást összeszedni a pénzügyek terén. Most a pénzügyi nevelés azon része következik, amire sokan nem gondolnak ugyan, pedig garantáltan pénzt ér. Az időgazdálkodás.

Pénzügyi intelligencia és idő(gazdálkodás)

Arról, hogy az idő mennyire értékes az embernek, már volt szó, de talán a legjobban ez a kis video ábrázolja a lényeget:

Ha ez értékes szempont egy “földi halandónak”, akkor egy pénzügyi intelligenciával bíró embernek meg egyenesen aranybánya! Korábban már többször is írtam az idő szerepéről a pénzügyek terén, és nemcsak a

tőke = idő X pénz

összefüggés kapcsán…

Ez ugyanis kifejezetten a befektetői szemléletű megközelítése az idő és a pénz kapcsolatának. (Ha még emlékszel rá, arról szól, hogy ugyanazt a tőkét fel tudod halmozni rövid idő alatt is, de akkor sokkal nagyobb pénzösszegeket kell betolnod a befektetésbe, vagy hosszabb idő alatt is, és akkor elegendő kisebb pénzösszegeket rendszeresen félretenni és befektetni.) Mindez teljesen alátámasztja a tervezés, az előrelátás fontosságát és tényét a pénzügyekben.

A pénzügyi intelligencia sokadik alapszabálya tehát az, hogy előre, azaz hosszú távra gondolkodunk. 

Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy nemcsak befektetés terén hoz pénzt, ha megtanítod a gyereknek, hogy az időt mint meghatározó tényezőt vegye figyelembe és kezelje. Hanem akkor is, amikor nem a pénze idejét, hanem a saját idejét osztja be. Azaz

az időgazdálkodás is pénzt termelő tényezővé lép elő. 

Mi köze a pénznek az időgazdálkodáshoz? 

  1. nem mindegy, hogy mivel tölti az idejét – ha csak úgy szétfolyik a napja a mindenféle teendők között, akkor az egész napja úszik. Alapvetően tűzoltással foglalkozik majd, és nem azzal a sok mindennel, amiről már az előző leckékben is
    A kései pénzügyi nevelés egyik fontos eleme az időgazdálkodás

    foto: saját montázs
    Professzor MalacPersely új külseje a mydentity.hu műve!

    szó volt… Így nem marad ideje arra, hogy pénzt termeljen. 😀 Az időgazdálkodás első lényeges eleme tehát a prioritások felállítása.

  2. nem mindegy, hogy mivel mennyi időt tölt el – még ha neki is fog a rangsorolt dolgoknak, de nem tudja tartani az ezekre kiszabott időt, akkor csak annyit érünk el, hogy hamar elveszti a kedvét, mert mindennek csak nekifog, aztán nem tudja befejezni. Előbb-utóbb fel is fogja így adni. Akkor pedig megint úszni fog az időben – így a pénztermeléssel is. Az időgazdálkodás második lényeges eleme ezért a feladattartás, a koncentráció. (Jelzem, ez már hatéves korban az iskolaérettségnek is feltétele.)
  3. nem mindegy, hogy mivel mennyi időt tölt el 2. rész – nemcsak az a fő szempont ebben a kérdésben, hogy ott van-e a gyerek tényleg abban, amit éppen csinál. Hanem az is lényeges, hogy milyen hatékonyan képes dolgozni az adott témában. Ezért az időgazdálkodás harmadik szabálya, hogy hagyjon időt magának mindenre, amíg beletanul. Majd ha már rutinnal tanul, dolgozik, végez házimunkát, stb., akkor lehet csökkenteni a rászánt időt. Vagyis az időgazdálkodásban az is lényeges, hogy milyen a gyerek személyes hatékonysága. (Gondold el, ha egyszer fele annyi időt kéne rászánnod a házimunkára, a fennmaradó időben pedig akár pénzt is kereshetnél… )
  4. nem mindegy, hogy mivel mennyi időt tölt el 3. rész – még mindig ezt a csontot rágjuk, mert a személyes hatékonyságból az időgazdálkodásnak még egy szabálya következik. Nevezetesen az, hogy reálisan kell tudni felmérni a szükséges időket. Ehhez kell némi tapasztalat, vagyis az előző két fázisban meg kell figyelnie magát a gyereknek, hogy hogyan javul a teljesítménye, mennyivel jobban tud koncentrálni arra, amivel éppen foglalkozik. Ha neki nem megy, akkor segíts be neki Te is annyival, hogy biztosítod neki a visszacsatolást a hatékonyság- és koncentrációjavulásról. Ez a fajta realitásérzék vezet az önálló időgazdálkodáshoz, ami pedig az önálló pénzkereséshez.
  5. ne csak melózni legyen ideje – ha valóban koncentráltan és hatékonyan akar majd dolgozni a gyereked, hogy minél több pénzt kereshessen, akkor komolyan foglalkoznia kell majd azzal is, hogy a koncentrációnak azt a feltételét is megteremtse, amelynek révén hosszú távon is képes ilyen teljesítményeket nyújtani. Vagyis a regenerálódásra szánt időt is be kell terveznie. Különben egy idő után csak ott fog ülni a feladat fölött, és baromira nem fog haladni vele. (Nem véletlen az sem, hogy a munkáltatók hajlandóak a szabadságod ideje alatt is bért fizetni: az egyetlen okuk arra, hogy akkor is fizessenek Neked, amikor nem is dolgozol, hogy a szabadságon töltött idő alatt annyira regenerálódsz, hogy a következő évben felpörögve állítod a szolgálatába a munkaerődet, az eszedet és az ötleteidet.) Az időgazdálkodás ötödik szabálya tehát, hogy legyen ún. énidő is, vagyis olyan időtartam, amikor csak magával foglalkozik a gyerek.

Az időgazdálkodás 5 apró trükkje

Most pedig megmutatom azokat az egyszerű és leginkább alapvető trükköket, amelyek segítségével a gyerek megtanulhatja hatékonyan felhasználni az idejét:

  • készítsen időbeosztást! – vagyis írásban tervezze meg, hogyan tölti el a napjait. Ha megvan a terv, akkor máris van mihez tartania magát, és nemcsak sodorják az események. Hogy az írásbeliség hogyan valósul meg, az már a gyerek ízlésének kérdése: lehet fali-, asztali naptárban, vagy határidőnaplóban, Excel-táblában, Outlook naptárban, vagy éppen a Gmail-ében, netán az okostelefonéban, mindegy. A lényeg, hogy legyen, és azt napközben többször is kövesse a gyerek, ennek alapján ellenőrizze magát! Az időgazdálkodás első trükkje tehát az írásbeli tervezés. 
  • építsen be pufferidőket! – a puffer amolyan biztonsági készlet a logiszikai szakirodalomban. Hát készletezzen be az ideje megtervezésénél a gyereked is fél órás puffereket! Én egy nap max kétszer fél órát “hagyok rá” az egyébként beütemezett feladataimra. Ennyi bőven elég ahhoz, hogy ha valami váratlan üt be, vagy elhúzódik valami, akkor is legyen mozgásterem, de nem túl sok ahhoz, hogy totál felborítsam vele a napirendem – vagyis minden fontosra marad még időm. Az időgazdálkodás második trükkje tehát a tartalékképzés. (Nem ismerős a Személyes Pénzügyi Rendszer® tréningjéből? A pénzügyekben sem csináltunk semmit, amíg a tartalékainkat fel nem építettük…)
  • heti időbeosztást készítsen! – és ne napit. Az élet a lehető legritkább esetben alakul terv szerint. Ha mindig csak napra tervez a gyerek, akkor előbb-utóbb elunja, hogy hiába vesződik a tervezéssel, semmi nem alakul aszerint, és akkor nagy eséllyel abbahagyja. Arról nem is beszélve, hogy ezzel saját magát stresszeli, hogy jajj, még ennek is bele kéne férnie a napba, meg annak is. Egyszerűbb, ha van egy heti terv, mindenről tudja, hogy a hét végéig kell meglennie vele (leszámítva persze a kifejezetten határidős melókat), és ha valami nem fért bele az egyik napba, majd belefér a következőbe, vagy befejezi a harmadik napon. (Na, erre is jók a napi kétszer fél órás pufferek.) Az időgazdálkodás harmadik trükkje a rugalmasság.
  • öt dolognál többet ne tervezzen be egy napra! – nálam még akkor sincs a naptáramban egy nap ötnél több dolog beírva, ha a gyereket kell különangolra, táncórára, vagy akárhová vinni. Ez azért van, mert nem érdemes. Isten igazából az ember fia/lánya akkor érzi azt, hogy hú, de nagyot haladt aznap, ha nem a sürgős, hanem a fontos dolgait intézi el. Vagyis olyan dolgokat, amelyek hosszú távon is hatással vannak az életére, az élete minőségére. (Mint pl. egy pénzügyi terv összeállítása… 😀 ) A kisebb dolgokra, mint pl. a mosogatás, teregetés elég a “leeső idő”, vagyis ami marad. (Ezek többnyire pár perces munkák amúgy is.) Én személy szerint házimunkát csak kkor tervezek be a naptáramba, ha az egy óránál több időmet veszi el, mint pl. a takarítás. (Ha csak egy kis lakásod van, akkor lehet, hogy ezt kevesebből megúszod, és akkor ezt sem kell betervezni.) Az öt dolog általában úgy jön össze, hogy vagy három nagyobb volumenű dolgot csinálok meg, és két kisebbet, vagy két nagyobbat és három, kisebbet. De az biztos, hogy a nagyobb erőfeszítést, koncentrációt igénylő nagyobbakkal kezdek. Az időgazdálkodás negyedik trükkje tehát, hogy a fontosra koncentrálunk, nem a sürgősre!
  • tanuljon meg fókuszálni! – ez az emelkedettebb kifejezés arra, hogy egy valamire figyeljen a gyerek. Mindig arra, amit éppen csinál. Akkor lesz hatékony. Ehhez is van egy pár eszköz, amit igénybe vehet:
  1. iktassa ki a zavaró tényezőket! – ha csak csendben képes koncentrálni a munkára, akkor zárja magára az ajtót. Ha zavarja az erős fény, akkor engedje le a redőnyt. Ha a nagyobb szellemi erőfeszítésektől, pl. tanulástól hamar megéhezik, akkor rögvest készítsen be magának szőlőcukrot és vizet (a cukorra baromi szomjas lesz). Szóval gondolkodjon előre, és teremtse meg előre a munka elérhető legjobb feltételeit!

    A PIQ Ezin Magyarország első pénzügyi intelligencia e-magazinja

    A PIQ Ezin Magyarország első pénzügyi intelligencia e-magazinja

  2. tudja meg, milyen tanulási típusba tartozik! – sok meló ugyanis szellemi erőfeszítést is kíván. Másrészt még rengeteget kell majd tanulni is. Ha a megfelelő módszereket választja, azokkal hatékonyabb lehet, és még a munkavégzés közben is használhatja. (Ehhez tippeket találtok a PIQ Ezin májusi számában és Botis Tamara eszleny.hu oldalán!)
  3. gyakorolja a koncentrációt! – koncentrálni mindenki tud, ha valami olyan dolgora figyel, ami igazán érdekli. Ha pedig még kötelesség- és feladattudat is van benne, akkor azzal is képes elmélyülten foglalkozni, ami nem annyira a kedve szerint való. Talán meg fogsz lepődni, de a játékok még ebben az életkorban is nagyon jók arra, hogy a koncentrációs képességeket fejlessze: minden olyan játék, vagy feladat, amely szétválogatáson, megfigyelésen alapszik, mint pl. a puzzle, kiváló erre.
  4. válasszon egy flow-tevékenységet! – mint az előző pontban már említettem, mindenki tud koncentrálni – ha valami olyannal tölti az idejét, amit szívesen csinál. Ilyenkor szűnik meg az idő, a tér, a külvilág – mert ilyenkor csak arra a tevékenységre figyelünk. Keressen egy ilyen szívesen végzett időtöltést a gyerek is. Egyrészt feltölti (ld. az időgazdálkodás ötödik szabálya), másrészt gyakorolja vele a fókuszálás képességét. Mindegy, hogy ez micsoda: színjátszás, bázisugrás, vagy éppen matyóhímzés: a lényeg, hogy szenvedéllyel csinálja és érdekelje.

Az időgazdálkodás ötödik trükkje tehát a koncentrálás, a feladatra figyelés.

Gyorstalpaló kései pénzügyi nevelési sorozatom még most sem ért véget. Már tudjuk, milyen szabályok mentén tudtok együttélni, amíg önállóvá nem válik a gyerek pénzügyileg is, az is megy, hogy a gyerek hogyan ossza be a pénzét, mit tanuljon, az időgazdálkodás fontosabb pontjai is megvannak. Van azonban még egy dolog, ami nélkül nem állíthatod azt, hogy a felnőtt gyerekedet elláttad volna pénzügyi intelligenciával… és erről szól majd a jövő heti lecke. 

Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Írj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját és a gyerekeid pénzügyei iránt!!!

Himer Csilla

Gratulálok!

Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében – mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással.

Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is.

És még ezeken kívül:

scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla
slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla

A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn.

Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube