Mit gondol a gyerek a szegénységről?

Nemrég egy nagyon kedves ismerősöm keresett meg a problémájával. A gyereke szerinte ugyanis szegénységtudatban gondolkodik, pedig a család nem él nélkülözésben. Mellbe is vágta rendesen az élmény, ezért fordult hozzám, hogy mit lehet tenni azért, hogy a gyereke ne szegénységtudatosan nőjön fel. 

Mi jár egy hétéves gyerek fejében a szegénységről? 

Leírom az anyuka szavaival, hogy mi is a szitu.

A tanácsod kéne: tegnap a lassan hét éves lányom, elmesélte, hogy volt vmi vásáros a suliban, köveket árult, (no ez a része nem teljesen tiszta az ő fogalmazásában, mert köveket, de világítós köveket, ami most vagy játék vagy nem, ez már titok marad:)), pár napig volt ott csak, s nagyon megtetszett neki vmi, de csak azért nem szólt, mert tudja, hogy nekünk kevés pénzünk van!, s hogy ne költsünk erre.
Erre én azt mondtam, hogyha igazán szeretne valamit, akkor először is kérdezze meg az árát, s ne álljon így hozzá, hogy nekünk kevés pénzünk van. Mert ha valami tényleg fontos neki, s tényleg szeretné, akkor beszéljünk róla, slehet megvesszük. (Rendesen mellbe vágott a megfogalmazás. Talán még a szegények vagyunk kifejezést is használta, már nem emlékszem pontosan.)

Erre azt mondta, hogy őt ez nem zavarja.

De engem igen, persze ezt már nem mondtam neki, mivel nem szeretném, hogy a lányom úgy élje meg az iskolás éveit, hogy jaj mi szegények vagyunk…

Mert vannak akik tényleg azok, s mi azért magunkat nem sorolom ide. Van kocsink, házunk, mindennapjaink, van mit ennünk, s azon vagyunk, hogy többünk legyen, ha okosak, ügyesek vagyunk. Képezzük magunkat, ötletelünk, stb. A gyerekem meg abban a tudatban tölti a hétköznapjait az iskolában, hogy mi szegények vagyunk…Nagyon elszomorít. Ebből szeretném kimozdítani.

Mi a helyes pénzügyi nevelési módszer ebben a helyzetben?

foto: saját montázs

Na, ez egy jó kérdés. Ez ugyanis nagyban függ attól, hogy milyen a család működése, eddig milyen példát mutattak a szülők, ki mindenki áll még példaképként a gyerek előtt a szülőkön kívül, akik befolyásolhatják a gyerek véleményét, milyen a tágabb környezete, az mennyire befogaó, milyen a pénzzel kapcsolatos hozzáállása (a pénzügyi szomszédság, ugyebár), milyen a gyerek maga, eddig milyen személyes tapasztalatai voltak a pénzzel, anyagi helyzettel kapcsolatosan, illetve azt milyen koordináta-rendszerben értelmezi, vagyis mi az összehasonlítási alap a számára… szóval van mit figyelembe venni. Éppen ezért – szokás szerint – egyentanácsot ne várjon tőlem senki.
Bizonyos dolgokat azonban mindenképpen meg lehet tenni, mert ezek minden hasonló esetben keretet adnak a további cselekvéshez. Nálunk is előfordultak érdekes, mondhatnám, fura nézetek a pénzről, vagyonról a gyerekek fejében, amiket rendezni is kellett, úgyhogy vannak tapasztalataim. Amit most itt találsz, az az az alapmenetrend, amely nálunk bevált:
  1. kérdezd ki a gyereket, de apróra! – persze nem lerohanás jelleggel, hogy “Honnan veszed ezt a marhaságot, gyerekem?”, mert azzal csak azt érezteted vele, hogy ő hülye, de legalábbis most hülyeséget mondott. Ezzel max sündisznóállásba kényszeríted, és az életben meg nem tudod, hogy mi is az oka annak, hogy így és ilyet gondol. Mindig a véleményéről, az érzéseiről, a gondolatairól kérdezd, akkor kapsz válaszokat is!
  2. légy erős! – a másik dolog, hogy nehéz lesz megállni, hogy megnyúlt arcot ne vágj, hogy fel ne szaladjon időnként a szemöldököd, mert a gyerekek rögvest véleményként, ítéletként veszi le. Ez nem egy egyszerű ügy, kell hozzá némi önuralom. De elsősorban is rengeteg őszinte érdeklődés a gyerek iránt és teljes elfogadás. Ő ugyanis szilárdan hisz benne, hogy az úgy van, a saját gyereklogikája szerint még lehet, hogy igaza is van – és csak nekünk, felnőtteknek furcsa az egész koncepció.
  3. vidd végig a kérdezősködést! – szánd rá az időt, hogy a gyerek tényleg el tudjon mondani mindent, és Te végig tudd kérdezni mindenről. Hiszen menet közben derülnek majd ki dolgok, amik egészen új irányba vihetik a beszélgetést, kérdezősködést. Viszont nagyon megéri, mert teljesen megvilágosodsz a gyerek gondolkodását illetően.
  4. nyugodt körülmények között beszélgessetek! – ha nem tudod rászánni az időt, mert közben csörög a telefon, jön a másik gyerek, emaileket szelektálsz, vagy éppen csak a soros dél-amerikai szappanoperát nézed, akkor bele se fogj, mert a gyerek csak azt veszi le az egészből, hogy ő nem olyan fontos, hogy a teljes figyelmedet neki szenteld, így nagyjából olyan válaszokat is fogsz kapni, amelyek legalább annyira felületesek, mint a Te figyelmed.
  5. ne ítélkezz! – ne nyilváníts véleményt, ítéletet a gyerekről vagy a gondolatairól, neki speciel a kettő úgyis egy és ugyanaz lenne. A gazdagság és szegénység is viszonylagosan értelmezhető kategória (ld. a másik eheti postot a Pénzügyi intelligencia rovatban), így aztán a gyerek véleménye, gondolatai is. A Te viszonyítási rendszeredben tűnhet marhaságnak, az övében meg esetleg töklogikusnak és véresen komolynak.
  6. ne erőltess semmit! – ha valamivel nem boldogulsz, akkor legyél türelmes, ne erőltesd, hagyd a témát későbbre. Ilyenkor próbálkozz más irányból, úgyis ugyanoda lyukadtok ki megint, mert hát a beszélgetésnek ugye célja van, majd akkor visszatértek rá. Közben viszont a gyerek is kap újabb nézőpontokat a más irányú kérdéseid nyomán, amelyek legondolkodtatják. És az már fél siker!
  7. foto: saját montázs

    ne erőltesd a Te véleményedet sem! – ne tegyél isteni kinyilatkoztatást, hogy ez vagy az a jó. Ha a gyerek nem meggyőződésből jut egy gondolatra, akkor nem is fogja elfogadni azt. Ha nagyon nem megy a dolog, még akkor is van két lehetőséged, hogy bizonyíts a gyereknek:

  • vagy a saját, esetleg közeli családtag életéből vett tanulságos(!) tanmesével, történettel támasztod alá a véleményedet, aztán hagyod, hogy a gyerek hadd szűrje le belőle maga a tanulságokat magának
  • vagy megállapodtok valamilyen gyakorlati feladatban, végrehajtásban, kipróbálásban, hadd szerezzen a gyerek tapasztalatot, és akkor a maga bőrén tapasztalja meg, tanulja meg, hogy hogyan is működnek a dolgok. (Persze itt vértezd fel Magad Te is, mert nem mindig egyszerű végignézni, ahogy a gyereked esetleg fejjel megy a falnak, ellenben ebből tanul a legjobban. Egy életre, hidd el!) 

A konkrét esetben…

  1. Mindenképpen legyen köze a gyereknek a pénzhez! – lehet már ennyi idősen is kis zsebpénze, de azt alapvetően még elkölteni fogja egy elsős gyerek. Itt még az a lényeg, hogy azt tanulja meg, hogy beossza, bár az sem Istentől elrugaszkodott dolog, hogy már most is elkezdjen félretenni valamire. (Ahogy anyuka nagyon jól rá is érzett erre.)
  2. Lássa a pénzt mozgás közben! – menjetek el bevásárolni, a piacra, postára, pénzt felvenni az automatához, stb.! Lássa a gyerek, hogy van pénzetek, ami forog is. Egy hétéves, de nagyobb gyereknek is nagyon fontos, hogy fizikai kapcsolata legyen a pénzzel, mert akkor nem csak tudja, hanem érzi is, hogy mennyi az annyi.
  3. Vond be a pénz beosztásába! – már hétévesen, első osztályban is meg lehet ezt tenni. Igaz, nem ismer még minden számot írásban, de majd legfeljebb Veled a háztartásnapló vezetése vagy az internetes utalások közben majd megismeri azt is, úgyhogy két legyet is üttök egy csapásra. Mindezt azért lehet megtenni, mert a számokat egy elsős gyerek max leírni nem tudja (bár sokan már úgy mennek suliba, hogy azt is tudják), viszont az iskolaérettség feltétele, hogy kialakult számfogalma legyen a gyereknek, vagy legalábbis erősen efelé tendáljon, egyszóvel fel fogja fogni, meg fogja érteni, hogy miről van szó, melyik a kisebb és a nagyobb, és nagyjából mennyi az annyi. (Különben első osztályban ezzel ismerkednek év elejétől, úgyhogy ezzela  módszerrel akár rá is segíthetsz arra, amit a suliban tanulnak. Szorgalmi, csak másképp.)
  4. Tűzzetek ki célokat! – olyanokat, amelyeknek anyagi vonzatuk van, tehát gyűjteni kell rájuk. (Ld. 1. pont) Ezzel meg lehet mutatni a gyereknek azt, hogy ha gyűjt, akkor nem elérhetetlenek a vágyai, vagyis megszerezheti azt, amit akar – és a rá való pénzt is, tehát nem szegény, nincstelen, stb. Ő sem, a családja sem.
  5. Beszélgessetek, játsszatok! – hát persze, mi mást is lehetne csinálni egy hétévessel. 🙂 Lehet pl. egy hálanaplótok is. Lefekvés előtt beleírhatjátok, rajzolhatjátok azt az öt dolgot, amiért aznap veletek történt, és jó volt, hogy megtörtént Veletek, vagyis hálásak vagytok érte. Ez lehet az is, hogy “Anyu nagyon finom ebédet főzött!”, de akár az is, hogy “Összegyűlt a pénzem a vágyott játékomra!”, de akár az is, hogy “Olyan jó volt végre focizni egy jót apuval!”. Ezzel több dolgot is elérhetsz:
  • megmutatod, hogy nem csak az anyagiakon múlik, hogy ki gazdag és ki szegény, hanem azon, hogy kinek mennyire tartalmas az élete, és a meglévő pénzét minek a szolgálatába állítja
  • a gazdagságtudatnak az is fontos része, hogy nem azon forog az agyam, hogy mi nincs még, hanem azon, hogy mim van már. Ebbe beletartozhat az is, amit magától értetődőnek vesznek sokan, hogy pl. ma is jó ebédet ettem, de az is, hogy kényelmes, tágas házam van. Ilyenkor ugyanis nem a hiányra, a szűkösségre, hanem a birtokolható anyagi és nem anyagi javakra koncetrálunk, vagyis a bőségre. Erre egy gyerek nagyon fogékony – még tiniként is, nem hogy hétévesen. 
  • erősödik a szülő-gyerek kötelék, hiszen az 5 dologban, amiért hálát adhattok, egészen biztosan lesz olyan is, nem is egy, amely Rólatok szól. Ha mindezt a hála érzésével vegyítitek, akkor garantált a hatás. 
  • a gyerek is, Te is egészen biztosan jól alszotok, mert ez egy nagyon jó stresszkezelő eljárás a nap végére. 
Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube