Pénzügyi nevelés Forbes-módra 3. rész

A pénzügyi nevelés nemcsak itthon téma. Külföldön is arra intette a döntéshozókat a 2008-as válság és annak következményei, hogy bizony meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan bánjanak a pénzzel. Ha fiatal felnőttként úgy lépnek ki az életbe, hogy gőzük sincs róla, hogyan keressék, hogyan tartsák meg a pénzüket, nemhogy arról, hogy hogyan gyarapítsák, akkor itt tartós válságra kell berendezkedni. Azt meg arrafelé nem akarják. Ezért írt a Forbes magazin is cikket arról, hogy melyik életkorban mit érdemes megtanítani a gyereknek a pénzről, és hogyan. 

Pénzügyi nevelés – Forbes módra

 

Éppen ezért ezen a héten is annak a Forbes-cikknek a feldolgozásával foglalkozom, amit már két hete nyüstölök, de még mindig nem értünk a végére. Most következnek a 11-13 évesek. Ez az időszak pedig nemcsak azért lesz izgalmas, mert a gyerekek kamaszodásával, függetlenedni vágyásával egyre inkább vitaterületté válnak a pénzügyek is. Hanem azért is, mert ekkor érnek el matekból arra a szintre, hogy nyugodt szívvel meg lehet próbálkozni azzal is, hogy a gyerek lássa, nemcsak kemény, véres-verejtékes melóval lehet ám csak pénzt keresni…

 

Pénzügyi nevelés 11-13 éveseknek – Forbes módra

 

A cikk szerzője egy bizonyos Beth Kobliner könyvére támaszkodik, amikor megfogalmazza javaslatait. (A hölgyről a múlt héten már írtam, szerintem lehet adni a véleményére, van miért. 🙂 ) A 11-13 évesek szüleinek ezt a vezérelvet kell ebben a korban megtanítaniuk a gyermekeiknek:

 

“Minél hamarabb kezdesz el megtakarítani, annál gyorsabban kezd el növekedni a pénzed a kamatos kamattal.”

 

Már ebből is látszik, hogy ennek a korosztálynak a legnagyobb leckéje a kamatos kamat lesz.  Pénzügyi nevelés Forbes-módra - kamatos kamat

 

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

Miért éppen most? Hogy az USA-ban miért, azt csak gyanítom, nálunk meg tudom. Nem ismerem az amerikai tanterveket, de ha hatványozást nem is tanulnak, de a szorzás magabiztos elsajátításán ekkorra már egészen biztosan túlvannak. Ahogyan negyedik osztály év végéig, azaz kb. 11 koráig nálunk is előírás a Nemzeti Alaptantervben, hogy a gyerek készségszinten legyen képes a négy alapművelettel számolni. Ha ehhez hozzáveszed azt is, hogy ötödikben megtanulnak százalékot számolni, tehát a gyerek érteni fogja, mi a kamat, a kamatláb, a százalékalap, melyiket hogyan kell számolni, aztán hatodikban azt is megtanulja, hogyan kell hatványozni, akkor látható, hogy hatodik osztály végére elvileg mindent begyakorolt, amire csak egy pénzügyileg szuperintelligens embernek matekból szüksége lehet. 

 

És hogy miért éppen ezt ajánlja a szakértő? Nem, nem a matek miatt. Hanem amiatt, hogy a gyerek céljait ideje rövid távról hosszabb távra átállítani. A célkitűzés során most már nyugodtan át lehet térni olyan vágyak megvalósítására, amelyek bizony jelentősebb anyagi erőforrásokat igényelnek, ennél fogva – hacsak nem pénzügyi őstehetség a gyerek, és nem talál valami raffinált módot erre – hosszabb időre is van szükség hozzá. És azért a kamatos kamat ehhez a nagyszerű eszköz, mert az képes hosszabb távon nagyobb hatást, ún. multiplikátor-hatást kifejteni.

 

Pénzügyi nevelési tippek 11-13 éveseknek – Forbes-módra

 

És akkor jöjjön három tipp, hogy hogyan is lehet a kamatos kamatot jól érzékeltetni az ekkora gyerekeknek akár otthon is, matektanári és pszichológusi segédlet nélkül:

  • írd le neki a kamatos kamat működését példákkal! – a gyereknek az kell, hogy szemléletes, érzékletes legyen a magyarázat,  és nem az, hogy valami kimutatást silabizáljon. (Azt majd ráér akkor, amikor a bank egyenleget közöl vele, és akkor sem fogja szeretni.) Ha viszont olyan példát hozol neki, amilyet Kobliner is említ, pl. “Ha 14 éves korodtól kezdve minden évben félre teszel 100 dollárt, 65 éves korodra már 23.000 dollárod lesz. Ha azonban csak 35 évesen kezdesz el félre rakni, akkor 65 évesen csak 7.000 dollár lesz a zsebedben.”

 

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

Jó lett volna, ha a példa kedvéért megadja azt is a szerző, hogy hány százalékos kamattal számolt, de ez már csak kötekedés. A gyerek viszont megkérdezheti. Ha nagyon ki akarod cselezni, add neki feladatba, hogy számolja ki ő, mennyi lehetett a kamat. Ezt azonban már csak gimnáziumi matektudással felvértezve ajánlott követelni, mert az ikszedik fokú gyökvonás nem képezi az általános iskolai tananyag részét. Szóval jó az ilyen típusú magyarázat, de biztos, ami biztos, előtte számolj Te is utána, hogy ha belekérdez a gyerek, akkor is magabiztosan válaszolni tudj. Ha pl. azt mondod, hogy “Ha 25 évesen elkezdesz félretenni havi 30.000 forintot, évi 5%-os kamattal számolva 67 éves korodra, mikorra nyugdíjba mész, lesz 48.916.278 forintod. Ha viszont csak 40 évesen kezded el, akkor ugyanilyen kamat mellett “csak” 19.792.889 forintod lesz. Nem rossz, de az egyik kamataiból van esélyed még húsz évig élni, a másikból max 10 évig.”, abban minden benne van.

 

  • használjatok kalkulátort! – ma már az interneten nem olyan nehéz kamatkalkulátort elérni, a cikkben szereplő Investor.gov oldalt is használhatjátok erre (itt ki is lehet számoltatni az előző példát is), legfeljebb a dollárban szereplő összegeket forintban értitek. Az első sorba az induló összeget írd be, a másodikba azt, hogy havonta mennyit tesztek félre (gondolatban), aztán azt, hogy mindezt hány éven keresztül, a következő sor az éves kamaté, végül pedig azt, hogy a kamatos kamatot hányszor számolja a kalkulátor egy évre. (Ezt tanácsos egy évre beállítva hagyni, mert a valóságban is éves kamatokat szokás számolni minden bankban.) Amiért azonban érdemes a kalkulátort használni, az az a tény, hogy itt lehet játszogatni a beállított adatokkal. Így a gyerek is láthatja, hogy egy-egy tényező nem túl jelentősnek tűnő megváltoztatása hosszú távon milyen jelentős hatást gyakorolhat a pénzállományunkra.
  • állíts hosszú távú célt a gyerek elé! – vagy legalább ösztönözd arra, hogy valami hosszabb távú célokat tűzzön ki maga elé. A szakértő ugyanis állítja, hogy ez az az életkor, amikor a gyerekek sokkal szívesebben NEM akarnak spórolni, mint igen. A hosszú távú célok azonban megóvhatják a gyereket a meggondolatlan költekezéstől – a hosszú távú célért nem fogja feladni azt, amit elkezdett, tehát lehetősége lesz jó döntést hozni.

 

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

Ez szép így, de kissé sovány: a hosszú távú cél magában kevés. Az is kell hozzá, hogy a gyerek elkötelezett legyen a hosszút távú célja mellett. Ha igazán akarni fogja azt a nagyobb értékű cuccot, akkor fog kitartani a döntése mellett, akkor fog eszébe jutni a pénz elköltése előtt, hogy “Hú, ha ezt elköltöm csokira, akkor mikor lesz ebből teló?”. Szóval mindenképpen valami olyannal kezdjétek, ami már régi vágya. Ehhez persze az is kell, hogy ne aggassátok rá kéretlenül a csillagos eget is. 

 

Pénzügyi nevelés Forbes-módra – kiegészítéssel

 

Engem kicsit meglepett, hogy éppen egy amerikai szakirodalom és éppen a kamatos kamat kapcsán nem említi az Anyabank/Papabank lehetőségét. A magyarázat ugyanis szép dolog, meg az is, hogy a kalkulátorba bedobált számokkal zsonglőrködünk. De mint többször is elmondtam már, a pénzügyek “csinálós” terület: annál csiszoltabb valakinek a pénzügyi IQ-ja, minél többször csiszolta azt a gyakorlatban. A gyerekek pedig nem véletlenül tanulnak utánzással: az utánzás is egyfajta cselekvés. Szóval adj neki lehetőséget arra, hogy utánozzon, cselekedjen és tanuljon. A Papabank nem új ötlet, egy David Owen nevű úriember kísérletezte ki a saját gyerekein (rokonlélek 🙂 ), és írt a tapasztalatairól egy könyvet, ami mellesleg magyarul is kapható, igaz, sajna már csak antikváriumban. Ha nem akarsz csak a Papabank kedvéért megvenni egy könyvet, akkor nézd meg a Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című könyvemet, amelyet 10-15 éveseknek írtam, és persze sok minden más mellett az Anyabank/Papabankról is szó van benne.

 

Játsszatok pénzügyeket! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Himer Csilla

Gratulálok!

Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében – mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással.

Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is.

És még ezeken kívül:

scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla
slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla

A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn.

Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube