Amit szabad a banknak, szabad-e Neked?

Az egész onnan indult, hogy a hét végén kicsit jobban ráérnek az emberek, így az ügyfeleim is. Egyikük ennek megfelelően olvasgatott is a neten, és valami olyasmire bukkant, hogy nem akart hinni a szemének, ezért aztán elküldte nekem is. Persze ez engem is gondolkodásra indított, és ebből lett egy Facebook-jegyzet, amelyet alább olvashatsz mint vitaindítót, meg persze ez a blogbejegyzés is. Mert amit olvastam, az őszintén szólva közel volt ahhoz, hogy kiverje nálam a biztosítékot. Nagyon el kellett gondolkodnom azon, hogy hol van az ügyeskedés és a pénzügyi intelligencia határa…

Íme a mail:

Szia Csilla! 

Most olvastam egy blogon, egy kicsit meglepett… Szerinted ez tényleg így van?

Szóval a bejegyzést egy Angliában élő csaj írta, szó volt a diákhitelről is benne, amit ott így és úgy kell visszafizetni. És jöttek a kommentek:

–          Azert a diakhitelrol erdemes azt tudni, hogy a kamata a mindenkori banki alapkamat – ami most eppen, evek ota 1/2% (igen, fél szazalek).Szoval a lelemenyesebb diakok (fiam is) felveszik, ha szukseg van ra, ha nem, es ha

foto: saját montázs

nem, akkor beteszik szepen a bankba 3.2%-ra.Tehat ha statisztikat olvasol valahol, hogy ennyi-meg-ennyi diak vette fel a hitelt, akkor ez nem feltetlenul mutat majd “valos” adatokat.

És akkor erre írt vissza valaki:

–          haha, itthon ismertem olyat, aki ezt meglepte es tozsdezett a penzzel. 

És ha igen, akkor ez jó ötlet??? Annyit töröm a fejem a pénzügyeken, ilyeneken meg tudok lepődni! :))) 

Mindenesetre érdekes.

Üdv: X.Y. (bocs, de nem mondom meg, ki volt az)

Hát felmerültek bennem dolgok. Az első az az, hogy tulajdonképpen ezek a jóemberek szemfülesek – és ugyanazt csinálják, mint a bankok. Marzsot képeznek, azon keresnek. (A kamatmarzs, vagy marge az a betéti és a hitelkamatok közötti különbség, amely tulajdonképpen a bank bevételét jelenti alapfokon. Van neki más is, de mivel a betétgyűjtés és a hitelkihelyezés szokott lenni egy bank két legfőbb tevékenysége, ezért a marge talán a legfontosabb bevételi forrása a banknak.)

A másik, ami eszembe jutott, hogy biztos, hogy ez így etikus??? A diákhitel ugyanis államilag támogatott hitel, azért ilyen kedvező a kamata. Vagyis az állam azért támogatja ezt a hitelt, hogy valaki megéljen belőle diákként. A mi adóforintjainkból. Vagyis nekem ez a képlet itten azt mondja, hogy valaki az én adómból nyerészkedik. (Tudom, kicsit sarkított, de ez van.)

Ha kevésbé sarkosan nézem a dolgot, akkor is az van, hogy egy bizonyos célból támogatja az állam ennek a hitelnek a kamatát, és nem azért, hogy valaki hitelből befektessen. És a dolog szépsége, hogy vannak azért itt még egyéb kockézatok is, amelyekről ezek a nagyon szemfüles, ámde csak félig tájékozott emberek megfeledkeznek, vagy csak egyszerűen megrészegülve a saját “fantasztikus” öteltüktől elfelejtenek a koövetkezményekről is gondolkodni… pedig intelligens, jelen esetben némi pénzügyi intelligenciát mutató embernek szokása tovább látni az orránál, tehát azt is végiggondolja, hogy:

  • mihelyst ebből nagyipari méretű befektetési lehetőség lesz, abban a másodpercben lezárja a kormány és a parlament ezt a lehetőséget. Volt már ilyenre példa, pl. amikor a háztartási tüzelőolaj árusítását szigorították meg, és máris nem lehetett az államilag támogatott árú fűtőolajjal tankolni a diesel-autókat. (Rémlik még valakinek a nagy olajszőkítő maffia?)
  • akinek akkor még ilyen pénzei lesznek befektetve, az bizton számíthat rá, hogy rá lesz uszítva a NAV, ahogy anno az olajszőkítőkre a boldogult VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, ami most már része a NAV-nak.)
  • a Diákhitel is csak egy hitel, és mint ilyen, annak is bármikor változhatnak a feltételei… (Rémlik valami arról, hogy a devizahitelekről is elképzelhetetlennek tartotta mindenki, még sok szakember is, hogy így elszabaduljanak az árfolyamok?)
  • a Diákhitel 1 szabadfelhasználású hitel. Mint ilyen, a személyi hitelek, kölcsönök nagy családjába tartozik, amelyekről köztudott, hogy magas kamattal működnek – a nagy kockázatok miatt. Jelen gazdasági helyzetünkben még az is előállhat, hogy egy reggel arra ébred nemzetünk gazdasági szabadságharcosa, hogy szép is ez a diákhitel, meg jó is, de annyira mégsem, hogy így beborítsa az államháztartást a támogatása, húzzunk már rajta egy kicsit, mert másra kell a pénz… A diákhitelről meg tudni kell azt, hogy most ugyan még nem kell fizetni, de majd 35-40 éves korod táján igen. A kamatok viszont addig is ketyegnek. Mivel a törlesztő részleteket mindig a két évvel korábbi fizetésedhez igazítják, hogy biztosan ki tudd nyögni, ezért minimum egy évtizedig(!) max a kamatterhet fizeted, a tőketörlesztéshez még hozzá sem nyúltál. Vagyis szó szerint a nyugdíjig fizetheted. Hm. Nem tudom, ki mennyit zsebel be a diákhitelekből megalapozott befektetésekből, de ha ez a terve, hogy valami magasabban kamatozó bankbetétbe pakolja, vagy netán állampapírba, ahogy a kommentek között a legtöbbször elhangzik, akkor talán jobban teszi, ha az így szerzett pénzt el sem költi, hanem félreteszi a diákhitel törlesztésére… Akkor meg minek?
  • ha meg tőzsdézni akar vele, akkor hajrá, de itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy hitelből tőzsdézni már sokan próbáltak. És ebbe egyszer már majdnem megreccsent a világgazdaság. A huszas években így vettek részvényeket az egyszerű háziasszonyok is. Aztán jött a nagy gazdasági világválság… Nem, nem olyan, mint a  mostani. A NAGY. 1929-1933.
  • van másik oldala ennek a hitelből befektetésnek… van ugyanis ennek egy intézményesült formája, a forex-piacon dívik különösen, úgy hívják, tőkeáttétes kereskedelem. Szerintem kezdő forexesek könyvet tudnának írni róla, mennyire meg lehet ezzel járni…
Ennek figyelembe vételével erősen ajánlott elgondolkodni a következőkön:
  • mekkora a kockázatvállalási képességed – pszichésen? 
  • mekkora a kockázatvállalási képességed – anyagilag? Vagyis mi az az összeg, amit ha elbuksz is, nem ráz meg, nem dönti romba az Életedet? Még akkor sem, ha diák vagy… és most nem ér azt alapból bekalkulálni, hogy majd anyuék kimosnak a sz@rból!
  • mekkora gyakorlatod van abban, hogy más pénzével kereskedj, játssz befektetést? 
  • ha hirtelen kell visszaadnod a banknak a pénzt, akkor elő tudod-e teremteni valahonnan? (És nem ér őzike szemekkel anyuéknak könyörögni!)

Szóval már nem először lepődtem meg ezen, volt ugyanis olyan pénzügyi tanácsadó(!) is, akinek a blogjában valamikor régebben már olvastam ezt az ötletet… Na, ehhez no comment, mindenki vonja le maga a következtetéseket.

Tény, hogy törvény nem tiltja a dolgot (még). És az is tény, hogy a törvények által meghagyott törvényes kiskapuk felhasználására biztatom én is az ügyfeleimet, mert minek fizessen valaki többet, vagy hagyjon bent az államnál neki joggal járó pénzt, ha nem muszáj? De ezek a törvényben nevesített kivételek, kiskapuk, amelyekre én szoktam hivatkozni. Ez nem az. Ez kihasznál egy joghézagot, hogy a szabadfelhasználású diákhitel (Diákhitel 1) szabadon elkölthető. De tényleg mindegy, hogy mire?

Szóval heti kérdés: 

Te mit csinálnál a kedvező kamatozású diákhitellel? Bevállalnád, hogy magáncélra befektesd? 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube