Válságálló pénzügyek – Befektetés

Most, hogy „tombol a válság”, több ismerősöm is megérezte a saját bőrén is, hogy nem mindig süt a nap a pénzügyeiben, bizony néha borús az ég, és csapkodnak a villámok. Egyszer már írtam arról, hogy mit válaszoltam annak az ismerősömnek, aki kijelentette, hogy „Persze, könnyű Neked…”. Akkor azt mondtam, hogy igen, nekem most tényleg könnyebb, mint Neked, öreg, mert én úgy intéztem a pénzügyeimet, hogy számításba vettem azt az eshetőséget is, hogy jöhet még az én pénzemre is dér, tehát erre felkészültem, terveztem. A másik oldala meg az volt a dolognak, hogy a válság attól VÁLságmert VÁLtozásra van szükség. Ami eddig volt, az már nem működik – akkor Te öreg, miért erőlteted még mindig ugyanazt, mint régen?

Most egy kicsit általánosabban fogok válaszolni, ráadásul négy részben, hogy én miben látom a válságálló pénzügyek három (plusz egy) alappillérét – azaz mi az, amit én is csináltam, hogy ne mosson el egy válságnak nevezett pénzügyi vihar. (És akkor kész is a pénzügyi időjárásjelentés képzavara.) 

Volt már szó valamikor nagyon régen a blogomon a befektetésekről is – de inkább csak a hiedelem- és mítoszrombolás szintjén. Nem is tudom, van-e még olyan pénzügyi eszköz, amelyet ennyi tévhit vesz körül, mint a befektetéseket. Mintha legalábbis ördögtől valók lennének ők maguk is, meg a velük való foglalkozás is. Most egy kicsit másképpen nézünk ezekre az érdemtelenül utált pénzügyi termékekre.

A válságálló pénzügyek harmadik pillére ugyanis

foto: freedigitalphotos.net

a befektetések

 

A coach (köz)beszól:

Gondold végig a következő mondatot!

„A befektetés nem kockázatosabb, mint a lottózás. Ellenben pénzügyileg sokkal intelligensebb megoldás…”

Mi olyan tutti a befektetésekben?

Az, hogy mindent tudnak, amiről a tervezésnél beszéltem:

  • többet hoznak, mint a sima bankbetét, vagy általában bármi, amire kamatot adnak – az elmúlt száz évet figyelembe véve a tőzsde átlaghozama 12,1% volt. Ahogy a dolog kinéz, az információsebesség gyorsulásával, ill. a mostani válság utáni állapotok helyreigazodásával, ezek a hozamok 14-15% közté fognak átlagosan beállni. (Ez már csak azért sem elképzelhetetlen, mert a bankbetétek kamatai is emelkednek, ezzel pedig a részvényeknek is állniuk kell a versenyt, különben nem érné meg a kutyának sem, hogy vállalatok részvényeibe tegye a pénzét. Másrészt a cégek termelékenységi-hatékonysági mutatói is egyre jobbak. Ez pedig a pénztermelő képességüket is jótékonyan befolyásolja.) Igaz, ez csak a részvényekre igaz, de ha figyelsz, találsz másféle befektetést is, ami többet hoz, mintha csak a bankba tennéd a pénzed. Ezen kívül vannak más befektetések is, majd még lesz szó róluk.
  • sokfélék, és ezt nagyon jól ki lehet használni a tervezés során kitűzött céljaid anyagi hátterének megteremtéséhez – attól függően, hogy melyik célod megvalósítására van 1-2, 3-5, vagy éppen 5-től akárhány éved, aszerint válogathatsz a rövid, közép- és hosszú távú befektetésre javasolt papírok közül. (Van persze másféle befektetés is, nem csak az értékpapírok, erről majd beszélek később.)
  • sokféleségük a kockázatok sokféleségében is megnyilvánul – minél kockázatosabb egy értékpapír, vagy másféle befektetés, annál nagyobb a várható hozama. (Ez természetes is, hiszen a kockázatod emelkedését fizetik meg a nagyobb hozammal.) Így Te is szabadon eldöntheted, mi az, amit még el tudsz viselni kockázatként, és aszerint választasz a kínálatból.
  • jól kombinálhatók – még a közel azonos kockázatú és időtávú papírok között is széles a kínálat, és meg is éri, ha többféle papírba teszed a pénzed, mert a portfólió összeállítása (csúnyán mondva: a diverzifikálás) szintén kockázatcsökkentő tényező. Portfóliót persze nem csak papírokból állíthatsz össze, erről még beszélek később.

Egy biztos: ha figyelmesen végigolvasod ezt a kis felsorolást a kockázatokról több helyen is ejtettem szót. A tanulság pedig minden esetben az, hogy nem árt, ha legalább alapfokon megtanulsz varázsolni a befektetési eszközökkel. Azaz nem árt megtanulni, hogy hogyan kell bánni velük.

Vagyis a legjobb kockázatcsökkentő a tudás.

És még egy dolog: aki azt állítja magáról, hogy fejlett a pénzügyi intelligenciája, az éppen a befektetéseknek ezeket a tulajdonságait használja ki – tudatosan. Ha jobban megnézed, nem is kell olyan sok dolgot figyelembe venned, és az a kevés is mind a Te kényelmedet, pénzügyi biztonságodat szolgálja. (Plusz a tudás, amit az előbb szintén emlegettem. Az viszont tényleg annyira fontos, hogy anélkül sütheted az összes többi jó tulajdonságot is. Erről, gondolom, már jó néhány tőzsdével próbálkozónak vannak kellemetlen tapasztalatai. Tőzsdézni nem menet közben kell megtanulni, hanem az éles kereskedés előtt. De ugyanez igaz a többi befektetési formára is!)

Vagyis a pénzügyi intelligenciát úgy is mérhetjük, hogy mennyire használod a befektetések Számodra előnyös tulajdonságait, és mennyire kezeled a kevésbé jókat (azaz mennyit tudsz róluk). 

Milyen befektetések vannak?

A mostanában legdivatosabb felsorolás szerint:

  1. értékpapírok – részvények, kötvények, váltók, szinte ezerféle papír van, ami vagy tulajdont, vagy kölcsönt testesít meg, de Neked mindenképpen pénzt ér.
  2. ingatlanok – sokan tartják jó befektetésnek, de egyre többen vannak, különösen a mostani, ingatlanpiacról indult válság után, hogy az ingatlan a legkevésbé hatékonyan megtérülő befektetés. Mondjuk, van benne valami. Nem elég, hogy egy átlagember pénztárcájához mérve irgalmatlan összegekért kell megvenni, még a fenntartása (felújítás, biztosítás, adók, stb.) is elég nagy összeget emészt fel, ahhoz képest pedig nem hoz annyit. Szerintem ez nem ennyire egyszerű, ugyanis sok mindentől függ. Egyrészt attól, hogy Neked mennyire fekszik az ingatlanokkal való üzletelés. Van olyan, aki az életben nem lenne képes értékpapírokkal foglakozni, viszont nagyon tehetséges ingatlanfejlesztő, és fordítva. Másrészt attól is függ, hogy éppen boom van-e az ingatlanpiacon. Emlékezz vissza, hogy a 2000-es évek elején mindenki megveszekedett baromnak tartotta azt, akinek volt néhány befektetésre szánható milliója, és kimaradt az ingatlanbizniszből. Lesz még ilyen felfutás, ez nem vitás, csak figyelni kell, hogy meg tudd lovagolni azt a néhány évet, amit érdemes. Harmadszor pedig az ingatlanbefektetés sem csak abból áll, hogy megveszed, vagy felépíted, aztán továbbadod. Megveheted, és kiadhatod albérletbe, vagy üzleti célú bérletbe. Meg kell találnod azt a formát, ami a legjobban kézre áll Neked, mert az garantáltan le fog kötni, érdekelni fog, tehát kész leszel rá, hogy tanulj is róla.
  3. foto: freedigitalphotos.net

    vállalkozás – nem, nem az egyéni vállalkozás itt a lényeg. Hanem amikor már működő céged van, amelyet Te tulajdonolsz. Itt két dolog a fontos, különben nem befektetésről beszélünk, csak egy önfoglalkoztató munkahelyről: az egyik ilyen szempont a tulajdon, a másik pedig a működő rendszer. A tulajdon mindenki számára érthető. A működő rendszert kicsit kifejteném… Nem elég az, hogy kiépíted a vállalkozásod marketing-, pénzügyi, ellenőrzési, minőségbiztosítási, stb. rendszerét. A nagyon fontos az, hoyg ezek a rendszerek működjenek is – méghozzá akár Nélküled is. Azaz itt az „önjáró” rendszer az a kritérium, amely nélkül nem lehet befektetésnek tekinteni egyetlen cégtulajdonrészt sem.

A legtöbb ma divatos, főleg Kiyosaki csoportosításán alapuló felsorolás itt meg is áll. Pedig van itt még más is.

  • nemesfémek, ékkövek – általában ezek is akkor szoktak befektetések lenni, ha értékpapírban testesülnek meg, nem pedig konkrét aranyrúdban. Az arany ugyanúgy áru, mint a tőzsdén az értékpapírok, tehát ugyanúgy lehet vele nagyot is bukni. Itt azért szeretném megjegyezni azt is, hogy az ékszervásárlás nem kifejezetten tartozik a befektetés kategóriájába. Mihelyst megvetted ugyanis, abban a pillanatban használtnak, vagyis törtaranynak fog minősülni az aranyékszer, és töredékáron számolják az ékköveket is.
  • gyűjtemények – bármily meglepően is hangzik, nem csak az ingatlanoknak, sokszor bizonyos ingóságoknak is nagy értékük lehet. Old timer kocsik, festmények, limitált kiadású sportcipők, stb. esetenként egész lakótelepek áráért cserélhetnek gazdát. Meglepő, de pl. a Kinder-tojás figuráknak is megvan a maguk piaca, de csak a gyűjtők számára.
  • de ezen kívül is lehet bármi befektetés, ami több pénzt hoz, mint amennyibe a megszerzése került.

Portfóliók

Még néhány szó a portfóliókról, mert aki befektet, annak ezt is ismernie kell. A portfólió a befektetések különböző kombinációja aszerint, hogy mi felel meg legjobban a céljaidnak és a kockázattűrő képességednek. A célja pedig éppen az, hogy a lehetőségekhez és a Te ízlésedhez képest minimalizálja a befektetéseid kockázatát.

Portfólióról a legtübben az értékpapírok kapcsán beszélnek. Ez jogos is: a különböző értékpapírok kombinációja már maga is egy portfólió. Értékpapír-portfólió.

Portfóliót viszont lehet ingatlanokból, cégekből, vagy bármi másból is felépíteni. Sőt ezeket is lehet kedved, pénztárcád és idegrendszeri állóképesség szerint mixelni: egy befektetési portóliónak része lehet a különböző értékpapírokon kívül néhány befektetési célú ingatlan, de akár néhány aranybefektetés is, vagy éppen egy méregdrága képregény-gyűjtemény is. Mindez egy ember kezében. Egy kikötés van csak: érdekeljen az a terület, amibe befektetsz, mert amíg csak el nem adtad, addig követned kell annak az adott befektetési piacnak a változásait is.

Éppen ezért én nagyon megtévesztőnek tartom az ún. passzív jövedelem elnevezést. A befektetésekből ugyanis elvileg passzív jövedelmed származik.

Miért nem passzív a passzív jövedelem? 

Mert igenis nagyon sok és komoly munka árán termelik majd Neked a befektetéseid azt a szép hozamot, amit olyan sokan irigyelnek. Gondolj bele! Egy vállalkozást elindítani lehet nagyon kevés pénzből, főleg manapság az internet és a tudásalapú társadalom korában. Viszont igen szívós meló és nem kevés idő kell ahhoz, hogy úgy felfuttasd, hogy „önjáró” pénztermelő befektetéssé nője ki magát, amikor már megteheted azt, hogy csak ellenőrzés és stratégialakotás kedvéért szagolj bele a cég levegőjébe.

Ha értékpapírba fektetsz be, akkor is minimum heti, de inkább hetente többszöri (tőzsde esetén napi) rendszerességgel kell követned a változásokat, hogy időben reagálni tudj rá, ill. észrevedd és ki is használd a kínálkozó lehetőségeket. Az ingatlan, vagy bármilyen más befektetés esetén detto. Tehát van vele meló utána is, legfeljebb arányaiban sokkal nagyobb a jövedelem, amit ki tudsz venni belőle, mintha alkalmazottként ülnél egy multinál. Ezért én jobbnak látom, ha inkább tőkejövedelemnek nevezzük azt a bizonyos passzív jövedelmet. Egy biztos: akárhogy is nevezed, sokkal jobban kijössz belőle, mint a munkajövedelemből, amit a munkáltatód fizet Neked alkalmazottként.

Miért olyan fontos a befektetés? 

Gyakorlatilag a tervezésedet teszi teljessé, ha a pénzügyi életpálya terved mellé oda teszed azt is, hogy mindezt miből váltod valóra. Ahhoz pedig a befektetések kellenek. Nélkülük nem fog menni, csak nagyon ad hoc módon és rengeteg kompromisszummal a céljaid megvalósulását illetően.

Azt meg ki akarja? 

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube