5 tény, amit sosem hittél volna a zsebpénzről

Posted by Himer Csilla on júl 25, 2014 in Pénzügyi nevelés | 0 comments

A zsebpénz egy nagyon jó eszköz arra egy XXI. századi felelős szülő kezében, hogy a gyerekének megtanítsa a pénzügyi alapokat. De csak akkor, ha a zsebpénz is, és a szülő gondolkodása is a XXI. századra van áramvonalasítva. Ehhez képest meglepődsz, ha megtudod, mi a valóság… 

A zsebpénz, ami nem is az…

 

Szó se róla, fura egy állatfajta ez a zsebpénz. Sok szülő adja is a gyerekének, mert még benne is élnek a saját gyerekkorából az egzotikus emlékek, hogy hú, de szuper volt, amikor ő maga meg tudott venni rajta ezt-azt. Ezt az élményt szeretné persze a gyerekével is megosztani, ami jó. A baj ott kezdődik, hogy a legtöbb apuka, anyuka úgy hiszi, azzal, ha ad pénzt a gyereknek, majd a gyerek megtanulja, hogyan kell azt beosztani.

Hát nem fogja magától megtanulni egyik gyerek sem. Csak abból, hogy pénzt kap, csak azt fogja megtanulni, hogy hogyan költse el. Az utolsó fillérig. Mert azt nem nehéz. Elkölteni bárki tudja a pénzt, ahhoz még csak pénzügyi nevelés sem kell.

Van azonban a zsebpénznek egy olyan változata, amely a Himer-módszer része, tökéletesen a XXI. századhoz van igazítva, és garantáltan életre szóló leckéket kap belőle a gyerek az alapvető pénzügyekről. És nem kell hozzá sem pedagógusnak, sem pszichológusnak, sem pénzügyi gurunak lenni, hogy alkalmazni tudd a saját gyerekednél is. Hogy miért pont így néz ki a Himer-féle zsebpénz rendszere? Mert a zsebpénz, ahogyan ma a szülők többsége használja, egyszerűen alkalmatlan arra, hogy bármilyen pénzügyi alapokat is meg lehessen vele tanítani a gyereknek. A legdurvább tényekből szedtem most csokorba ötöt, hogy lásd, milyen súlyos problémát is kell rendbe szedni – és ehhez képest mit is ad Neked a XXI. századi zsebpénz.

5 elképesztő tény arról a valamiről, a miről a legtöbb szülő azt hiszi, az a zsebpénz…

 

Igen, nem véletlen a megfogalmazás! Ez rögtön az első pontból ki is fog derülni, hogy miért…

1. A zsebpénz a legtöbb családban ma is csak költőpénz

 

A zsebpénzt a legtöbb családban csak költésre használják a gyerekek. Vagyis megkapja, aztán elkölti. Volt, nincs. Aztán áll sorba apunál, anyunál a következő adagért.

Mit tanul ebből a gyerek? 

• pénz mindig akad, csak tudni kell, hogy ki lesz az, aki mindig adni is fog
• a pénz elköltésre való

Mit kéne, hogy megtanuljon a gyerek? 

• pénz csak akkor van, ha csinál magának
• pénz csak akkor van, ha a pénzcsinálás bizonyos szabályait betartja az ember fia/lánya
• a pénzt nemcsak elkölteni lehet, hanem beosztani, megtakarítani, áramoltatni, befektetni, elajándékozni, eladományozni, ellenőrizni, kamatoztatni, stb. És ennek megtanítására a XXI. századi, Himer-féle zsebpénz teljesen alkalmas…

A lényeg: a zsebpénznek egyfajta jövedelmi modellként kell funkcionálnia a pénzügyi nevelésben, nem pedig átmenő tételnek a pénztárcában.

2. Ennek megfelelően a gyerekek csak Magyarországon évente 6 milliárd forintot költenek el a gyerekek.

 

Csak az összehasonlítás kedvéért, hogy mennyi is ez a pénz: ennyi pénzből épít most a Graboplast Tatabányán egy totál új üzemet speciális padlók gyártására. Magyarul amennyi pénzt a szülők odaadnak mindenféle feltétel és nevelési cél nélkül a gyerekeiknek, abból kompletten fel lehetne húzni egy modern gyártóüzemet…

Nem véletlenül kongatom már egy ideje a vészharangot: 6 milliárd forint már komoly gazdasági tényezőnek számít. Most gondolj bele abba, ha ennek a pénznek csak egy részét sikerülne csak egy kicsit értelmesebb helyekre becsatornázni (erről még majd lesz szó a 4. pontban), azzal mi mindent lehetne elérni – nemcsak a gyerekek pénzügyi nevelésében, hanem akár gazdasági szinten is.

3. A szülők több, mint fele ad ugyan zsebpénzt a gyereknek, de azt nem rendszeresen

Az, hogy nem rendszeres a zsebpénz, kétféleképpen is értendő: vagy az időpont, vagy az összeg esetleges, de van olyan is, hogy mindkettő.

Hogy ez miért baj? Mindjárt meglátod!

Mit tanul ebből a gyerek? 

• pénz bármikor lesz, csak szólni kell az illetékesnek
• gond nélkül költhet, nincs semmilyen következménye, hiszen úgyis kap

Mit kéne, hogy megtanuljon a gyerek a rendszeres időben kapott, rendszeres összegű zsebpénzből?

• a pénzzel gazdálkodni kell: be kell osztani, hogy kitartson a következő zsebpénzig (legalább)
• hamarabb csak akkor lesz pénz, ha szerez magának valaki – a saját erejéből, tehetségéből (ebbe a kunyerálás, illetve a nagyik megpumpolása nem tartozik bele)

Van sajnos a nem rendszeres zsebpénznek egy másik átka is: kitermeli azokat a szülőket, akik ugyan szabott összeget adnak – viszont semmilyen szabály nem köti a gyereket abban, hogy ki is tartson az összeggel a következő zsebpénzig. Ezért aztána  szülők jóindulatúan „kiegészítik” a gyerek zsebpénzét. A „kiegtészítés” azonban max két dologra jó:

• rendszertelenné teszi a zsebpénzt – vagyis hiába az eredeti szabott összeg, a végén ugyanolyan rendszertelen lesz a zsebpénz időben és összegben is, mintha alapból az lett volna
• a gyerek gazdálkodik a Te pénztárcáddal – és akkor el kellene dönteni, hogy ki kitől kap „fizetést”…

4. A zsebpénz felhasználásáról döntő mértékben a gyerekek döntenek

 

Hogy ezzel mi bajom? Önmagában semmi. Valóban azt szoktam tanácsolni zsebpénzügyileg a szülőknek, hogy onnantól kezdve, hogy odaadták a gyereknek a pénzt, már ne szóljanak bele, hogy mire költi. Miért jó ez? Azért, mert ebben az esetben, ha a gyerek el is követ valami bakit, akkor nincs kire továbbmutogatni: kizárólag neki kell viselnie a döntése következményeit. Abból meg lehet tanulni.

A pénzpedagógus (köz)beszól:

Ezzel az elvemmel, miszerint egyszer legalább minden gyereket hagyni kell fejjel rohanni a falnak, mert a szóbeszédből úgysem fogja elhinni, hogy a fal az erősebb, el is gondolkodtattam múlt héten csütörtökön a tatai Tengerecki táborban részt vevő szülőket. Nem mintha nem adtak volna igazat, de reflexből valószínűleg nem ezt hangoztatták volna elsőként, mint pénzügyi nevelési elv.

Miért gondolom, hogy ez így jó?

Mert a gyerek így szerez releváns tapasztalatokat. Ráadásul emlékezeteseket is. Éppen a felelősség oszthatatlansága okán.

Szóval a bajom azzal van, ami a fentebb már idézett kutatás minden egyes kérdésére adott válaszokból kiderül: a zsebpénzzel kapcsolatban semmilyen szabály, elvárás nincs megfogalmazva a gyerekekkel szemben, betartatva meg pláne nincs. Márpedig a pénz szabad felhasználásának szép elve szabályok nélkül annyit ér, mint mint lajhárnak az úszógumi a Balaton-átúszáson… Ennek meg is van az eredménye: szinte minden gyerek cukorra, egyéb édességre, újságra költi a pénzét…

A Himer-módszer szerinti zsebpénz szabályait alkalmazva ennél lényegesen értelmesebb felhasználási módjai is vannak a pénznek, ráadásul olyanok, amelyeket a gyerekek is csípni fognak, némelyiket meg egyenesen imádni!

5. A gyerekek több, mint fele már 7 éves kora előtt is kap zsebpénzt

Na, de minek? Kérdezem én. És zsebpénz-e egyáltalán ez a zsebpénz, vagy csak elszórni való?

Itt azért vannak problémáim… Az egész ott kezdődik, hogy ki mit nevez zsebpénznek. Egy ekkora gyerek (7 éves, és annál fiatalabb) jellemzően nem zsebpénzt kap, hanem ajándékpénzt. Na jó, előfordul, hogy hetente kap 100 forintot, mert cuki, és hadd dobálja a malacperselybe.

Tényleg, van a gyerekednek malacperselye? Ha nincs, akkor két nagyon tutit is tudok ajánlani! 

Zsozsó malacot a kisebbeknek, ő a Pénzmesék malacperselye››› 

Bandi malac pedig a nagyobbaknak, akik már többféle célra is megtakaríthatnak››› 

kép: bandi.hu/bandi-malac

 

Vagy esetleg a gyerek valamilyen különleges teljesítményét is jutalmazzák pénzzel. De könyörgöm, ez nem zsebpénz!!!!!

Ez az első olyan pénzecskéje, amin takarékoskodni tanulhatna a gyerek – már ha van a takarékoskodásnak valamilyen célja. Mert cél nélkül ez csak annak az élvezete, hogy gyűjtök. Úgy, ahogyan a gyerek kavicsokat, békákat, szalvétákat, vagy bármi egyéb furaságot is gyűjt. De nem megtakarítás. Ezért számomra kérdéses, hogy a 7 éves vagy annál is fiatalabb gyerekek valójában mit is kapnak: gyűjtőpénzt (kb. ahogyan matricákat is gyűjtenek), vagy esetleg szintén csokira, Disney-hercegnős újságra és hasonlókra elszórható pénzt. (Nagyjából ez a kettő a jellemző.)

Jó, jó, de akkor mi a zsebpénz a XXI. században?

 

Erre is kapsz választ, ha már tagja vagy az eznemjatek.com szülői közösségének!

 

 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

A blogpost alapja a Csodasuli 2009-ben végzett felmérése.