Gyerektévhitek a pénzről – 5. rész

Posted by Himer Csilla on nov 8, 2013 in Pénzügyi nevelés | 0 comments

Újabb gyöngyszemet hoztam gyerekszáj-gyűjteményemből, de ez kivételesen nem is gyerektévhit a pénzről. Vagy mégis? 

Gyerektévhitek a pénzről – No. 5

Ez lesz az az aranyos gyerekszáj-sztori, ami attól különösen kedves, hogy tükröz valamit abból, hogy a gyerekek mennyire lényeglátók: éppen azért, mert koruknál fogva még nem a maga bonyolultságában látják a világot, egyszerűsítenek egy kicsit, így aztán a számukra lényeges jön ki a dologból.

6 éves lányom bevásárlás után kezében a kb. fél méteres blokkal:

– Nahát mennyi betű és szám…és milyen kevés kaja!

Azt hiszem, ez lesz az a gyerekszáj-történet, amivel minden felnőtt egyet fog érteni. Mi már pontosan tudjuk (pontosan tudjuk? Remélem! 😀 ), hogy a gyerek éppen most szembesült az infláció jelenségével, miszerint ugyanazon mennyiségű pénzért

a pénzromlással arányosan egyre kevesebb árut lehet megvenni, csak ezt még ilyen frappánsan megfogalmazva sosem hallottuk, ezért nevetünk egy jót.

A tévhit nem is a gyerek mondataiban van, hanem inkább abban lesz, amit a mi reakciónk kiválthat belőle.

Gyerektévhitek a pénzről – mit lát a gyerek? 

Lát egy kazal számot és betűt, amit 6 évesen még nem is igazán tud értelmezni, mert jó esetben is még csak most tanulja őket a suliban (ha meg még ovis, akkor meg pláne fogalma sincs az egészről), és ez a rengeteg minden az ő egyenlően mérő agyában egyenesen arányosan nagy árumennyiséggel is kellene, hogy társuljon. Ha valamiből sok van, akkor azt elcserélni is csak sok mindenre lehet. Mivel a számfogalom még nem szilárdult meg a gyerekben, vagy éppen most szilárdulgat, így még az értékekről sem nagyon lehet fogalma. Nem érti, hogy sok pénz és sok betű jelenthet akár egyetlen árut is.

Ezek után pedig meg kéne neki magyarázni, hogy „lányom, ezt az infláció miatt látod így”?

A másik, amit még lát a gyerek, az az, hogy mindenki nevet. Még akkor is, ha a felnőttek azt mondják, hogy „Milyen igazad van!”.  És nem fogja érteni a dolgot. Ha jót mondott, akkor most miért nevetik ki? (Nem biztos, hogy még értelmezni tudja, hogy vele akarnak nevetni és nem rajta.) Halálkomolyan mondom, az ilyen szitukra szülőként nagyon figyelj oda! Mi, felnőttek hajlamosak vagyunk ezt annyival elintézni, hogy ha a gyerek mégis rákérdez, hogy miért kell őt kinevetni, hogy Majd ha nagyobb leszel, megtudod…”, és különben is, a gyerekek olyan rugalmasak, sok mindent kibírnak. Ez tény. Viszont csak akkor igaz, ha a gyerek érti, hogy mi folyik körülötte. Vagyis kap egy korának megfelelő, számára is értelmezhető magyarázatot.  Ellenkező esetben a saját gyerekfejével logikusnak tűnő dolgora következtet. Ami magában még nem baj. A baj ott kezdődik, amikor ezt általános érvényűnek gonfolja, vagyis megragad benne, és ennek mentén kezd el az élet bizonyos területein működni.

A pénzpedagógus alátámaszt:

Tudományos kutatások esetleírásaiban találkoztam ezzel a megtörtént sztorival:

„Ralph világosan emlékszik az első, pénzzel kapcsolatos élményére. Csendben üldögélt, miközben az apja és az egyik szomszéd beszélgettek. Amikor befejezték a társalgást, a szomszéd benyúlt a zsebébe, előhúzott egy negyeddollárost, és azt mondta Ralph-nak: ››Te aztán jó fiú voltál! Nesze, vedd csak el! ‹‹ Ez ugyebár egy pozitív élmény. Nos, Ralph hatéves gondolkodásával arra magyarázta a szomszéd viselkedését, hogy más emberek döntésétől függ, mennyit érsz, s neked boldogan be kell érned azzal, amit másoktól kapsz. Első pénzügyi tapazstalatának értelmezése a következő ötven(!) évre behatárolta Ralphot.” – Klontz-Klontz-Kahler: Gazdagságra hangolva, Bagolyvár Kiadó, Budapest 2010, 133. o.

Általában nem a szándékkal van a baj, hanem azzal, hogy a gyerek nem tud mit kezdeni a szándékunkkal, és félreértelmezi. Ezekből aztán kialakulhatnak olyan mélyen gyökerező félelmek, tiltások, viselkedési parancsok, amelyek a gyerek egész életét befolyásolhatják. Ezért szoktam azt mondani,

1. vigyázz a szádra! – nem mindegy mit és hogyan mondasz a gyereknek

2. sose hagyd a gyereket magyarázat nélkül!

Gyerektévhitek a pénzről – tévhitoszlatás

Lényeg a lényeg: a sztoriból nem derült ki, hogy a kislányban végülis mi csapódott le, de egy biztos, még most is azt javasolnám ennek az anyukának, hogy akár évek távolából is üljenek le, és beszéljék meg ezt. Azt, hogy végülis a felnőttek mit találtak olyan mulatságosnak, hogy erről a gyerekben mi maradt meg, és hogy az mennyire állja meg a helyét, vagy mennyire nem.

Gyerektévhitek a pénzről – tuti tipp

Ha nem tudod, hogy hogyan értesd meg a egy 6-7 éves gyerekkel az infláció fogalmát (amivel a fenti gyerekszáj-történetből láthatóan igenis találkozhat!), akkor erre kapsz egy jó tippet a Pénzmesék c. pénzügyi nevelést segítő mese- és foglalkoztatókönyv-sorozatom jövő tavasszal megjelenő ötödik kötetében. Addig pedig olvasgassátok az első négyet, amelyet viszont előrendelési akcióban már most is meg tudtok szerezni – és még a Mikulás is el van ájulva tőle!›››

Gyerektévhitek a pénzről – ráadás

1. PPP – a PPP a Pénteki Pénzügyi nevelési Plusz, azaz az eznemjatek.com hírlevele. A ráadást – ezen a héten egy lényeglátást segítő játékot – megkapod, ha már fel vagy iratkozva. Ha még nem vagy, akkor itt feliratkozhatsz!›››
2. Játéktár – játékos pénzügyi nevelés otthon. A Játéktár egy komplett és komplex pénzügyi nevelési pedagógiai program – kifejezetten szülőknek. Nem kell hozzá sem pedagógusnak, sem pszichológusnak lenned, bőven elég, ha Te vagy a gyereked elég jó szülője. Ha valamire, akkor a Játéktárra kifejezetten igaz az eznemjatek.com jelmondata: Legyen élmény a (pénzügyi) nevelés! A Játéktárról többet itt tudhatsz meg – sőr még bele is lapozhatsz!›››
3. PNT® 2.0 – ha a pénzügyi nevelésnek nemcsak a játékos részére, hanem a pontos (és népszerű tudományos) hátterére, hogy mit, miért és hogyan csinálj, hogy a pénzügyekben (is) magabiztos embert nevelj a gyerekedből, akkor a Pénzügyi Nevelési Tréning® 2.0-ás verzióját Neked alkottam meg!

 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!