Gyerektévhitek a pénzről – 6. rész

Posted by Himer Csilla on nov 15, 2013 in Pénzügyi nevelés | 0 comments

A gyerekek őszintesége, illetve éleslátása megdöbbbentő: bár 5-6 évesen fogalmuk sincs róla, hogy minek mennyi az ára, a dolgok értékét azonban nagyon magabiztosan be tudják lőni. Amit nem tudnak még: az az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a dolgot másféle nézőpontokból is tudjuk szemlélni. És mi tagadás, ez a tény és a gyerektévhitek a pénzről kéz a kézben járnak. 

Gyerektévhitek a pénzről – No. 6

Újabb tünemény történet, ezúttal egy kislányról és az anyukájáról, valamint arról, hogy össze lehet-e hasonlítani a körtét az almával, bár mind a kettő gyümölcs…

A lányom egyszer azt mondta: „Anya, miért kell neked dolgoznod, mikor én sokkal értékesebb vagyok, mint a pénz?” 

Ez az a sztori, amire minden anyuka szeme elhomályosul, és még az apukák is valószínűleg egy váratlan, ámde zavart torokköszörülést produkálnak a hallatán. Igazi szép példája annak, hogy az érzelmek milyen fontosak, és hogy nincs az a pénz, aminél előbbre való lenne a szeretet, a gyerekkel együtt töltött idő.

Akkor mi nem stimmel itt? És hogyan lesz ebből gyerektévhit?

Gyerektévhitek a pénzről – mit mond a gyerek? 

A gyerek első hallásra azt mondja, hogy ő bizony értékesebb, mint a pénz. Most mondok valami olyat, amiről biztosan tudom, hogy első blikkre ki fogja verni a biztosítékot az összes jóézésű szülő és szülői szervezet fejében:

A gyerek azt mondja, hogy ő értékesebb, mint a pénz? Attól függ…

Amire szeretnék rávilágítani, az az a tény, hogy ne keverjük a szezont a fazonnal! Legalább mi ne, ha már láthatóan a gyerek fejében összekeveredett! Mint már említettem, ez a tipikus esete annak, amikor össze akarjuk hasonlítani az egyik tojást a másik féltéglával. (Kb. ennyire is hasonlít egymáshoz a pénz és a gyerek fontossága, értéke.)

Gyerektévhitek a pénzről – mit hall a gyerek?

Na, ez már egy súlyosabb kérdés, hogy mit hallott a gyerek még azelőtt, hogy ezt a kijelentést tette. Merthogy a gyerek magától nem tenne ilyen összehasonlításokat, az biztos. Kezdettől fogva állítom, hogy a gyerek a maga egyszerűségében szemléli a világot, ez pedig azt is jelenti, hogy relatíve jól tud csoportosítani. Ösztönösen meglátja, hogy milyen közös jellemzők mentén lehet valamit ugyanabban a csoportba sorolni, mint egy másik dolgot. Akkor miért is akarna egy csoportba tenni két egymástól tökkülönbözőt?

Nos, valószínűleg azért, mert ezt már valaki más, számára fontos személy, akire példaképként tekint, megtette. Ezért ebből azt tanulta, hogy ezt így kell. Így aztán ezt fogja alkalmazni is.

Gyerektévhitek a pénzről – tévhitoszlatás

Az a baj ezzel a mondattal, hogy

1. nagy eséllyel nem a gyerek saját mondata, vagyis már visszatükrözi vele azt, amit a környezetétől tanult a pénz értékéről
2. olyan dolgok, fogalmak értékét hasonlítja össze, amelyeknél mindkét esetben az érték szót használjuk ugyan, azonban nem ugyanabban az értelemben
3. elültetjük a gyerek fejében annak a gondolatnak a magvát, hogy a pénz és az érzelmek igenis összemérhetőek, hogy a pénz hatással van az érzelmekre
4. de a legrosszabb az, hogy mindezt azért tesszük, mert mi is sok esetben így gondoljuk. Sőt nem is csak gondoljuk, gyakorlatilag minden nap eszerint is cselekszünk.

Ami nagy baj, hogy a pénz egy eszköz, és mint ilyen, lehetne akár egy töksemleges dolog is. Ha pl. bemutatom a tésztaszűrő fotóját, gyanítom, hogy nem sok érzelmet fog kiváltani belőlünk. Ha megkérdezem, hogy mi ez, minek tekinthető, milyen szerepet játszik ez az életünkben, akkor valszeg olyan válaszokat kapok, hogy ez egy eszköz, és mint ilyen, hasznos, de nem egy kifejezetten érzelemdús megnyilvánulásra ösztönző jelenség.

Ha jobban megnézed a pénzt, akkor mi ez? Lényegében egy darab papír, amit HASZNÁLUNK. Egy eszköz, egy használati tárgy. Nem képvisel érzelmeket, azzal, hogy csak ott van előttünk az asztalon, és már bámuljuk 10 perce, semmit sem vált ki belőlünk. (Azért írtam 10 percet, mert addigra eltűnik a kezdeti eufória, vagy éppen utálat – kinek mi az első reakciója, ha pént lát.)

A pénzre tehát mi aggatjuk rá az érzelmeket, mi vetítjük ki rá, hogy milyennek akarjuk látni a pénz birtokosát, adott esetben akár magunkat is.

Mi akarunk a pénz által

• hatalommal bírók
• boldogok lenni,

vagy éppen ezért látjuk a másikat, akinek pénze van

• csalónak
• becstelennek
• utálatosnak
• akár piszkosnak is. (Néha még magunkat is, ha mi érünk a pénzhez. Aki elégszer hallotta gyerekkorában, hogy a pénz piszkos dolog, elképzelhető, hogy kényszeresen kezet mos minden pénzérintés után – és észre sem veszi.)

Amit a gyereknek meg kell tanulnia, az az, hogy

• ő egy értékes kis emberke, és még értékesebb lesz, ahogy nő, tapasztal, tanul, és egyre érzékenyebb, törődőbb lesz másokkal
• a pénznek is van értéke, de ezzel soha nem embereket és érzelmeket mérünk, hanem tárgyakat, termékeket, szolgáltatásokat, teljesített munkát, ötleteket, adatokat, információkat
• mindezt azért tesszük így, mert egészen másféle értéke van egy embernek és egészen másféle értéke van a tárgyaknak, termékeknek, szolgáltatásoknak – így nem is lehet őket összehasonlítani, összemérni

vagyis azt, hogy mindennek megvan a maga helye, és eszerint kell értékelni azokat.

Ha ezt sikerül megértetni a gyerekkel, akkor őrületesen nagy lépést tettünk afelé, hogy pénzügyileg intelligens felnőtt váljon belőle! Hogy miért? Ez lesz a ráadás!!!

Gyerektévhitek a pénzről – ráadás

1. PPP – a PPP a Pénteki Pénzügyi nevelési Plusz, azaz az eznemjatek.com hírlevelének eheti számában rögtön megtudod, hogy miért lesz éppen ez a magyarázat egy hétmérföldes csizmával mérhető lépés a gyerek pénzügyi intelligenciájának fejlődésében. Ezen kívül pedig kapsz egy olyan játékot, amely garantáltan fejleszti a gyerek intelligenciáját (igen, a pénzügyit is), és a kreativitására is jó hatással lesz. Ezt a ráadást megkapod, ha már fel vagy iratkozva. Ha még nem vagy, akkor itt feliratkozhatsz!›››
2. Játéktár – játékos pénzügyi nevelés otthon. A Játéktár egy komplett és komplex pénzügyi nevelési pedagógiai program – kifejezetten szülőknek. Nem kell hozzá sem pedagógusnak, sem pszichológusnak lenned, bőven elég, ha Te vagy a gyereked elég jó szülője. Ha valamire, akkor a Játéktárra kifejezetten igaz az eznemjatek.com jelmondata: Legyen élmény a (pénzügyi) nevelés! A Játéktárról többet itt tudhatsz meg – sőt még bele is lapozhatsz!›››
3. Pénzmesék – ha a gyermeked most nagyovis-kisiskolás (± 1 év), akkor már nem is kell tovább keresgélned igazán hasznos és szórakoztató ajándék után! Beindult a Pénzmesék c. pénzügyi nevelést segítő mese- és foglalkoztatókönyv-sorozatom első négy kötetének előrendelése! Az egy dolog, hogy előrendelésben kedvezőbb áron juthatsz hozzá a könyvekhez, de hogy hetente egy meglepetést is küldünk majd Neked és a gyermekednek, sőt még díszcsomagolásban is kérheted a kiadványt, hogy már csak a csizma mellé, vagy a karácsonyfa alá kelljen tenni, arra már a Mikulás is csak elismerően csettinteni tudott!!! Most még bele is olvashatsz itt az első mesébe.›››

 

 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!