Melyik a jó pénzügyi társasjáték?
A pénzügyi társasjáték szuper eszköz egy szülő kezében gyermeke pénzügyi neveléséhez. Nem véletlen, hogy sokszor megkapom a kérdést, „Melyiket ajánlod? Melyik pénzügyi társasjáték a jó?”. Ilyenkor minden szülő azt várja, hogy majd mondok egy játékot, és azzal ki van pipálva a feladat. És ilyenkor mindig baromi csalódást okozok nekik…
Melyik a jó pénzügyi társasjáték?
Egyik sem. És mindegyik. Sőt még csak pénzügyi társasjátéknak sem kell lennie ahhoz egy társasnak, hogy a gyerek pénzügyi intelligenciáját (na meg egyidejűleg a közös játék során a szülőkét) csiszoljuk.
Hogy ebben a káoszban megtaláljuk az igazságot, nem árt néhány dolgot tisztába tenni…
Melyik a jó pénzügyi társasjáték? – Mire is jó ez az egész?
Ha az a cél, hogy a társasjátékkal a gyerek megtanuljon a pénzzel jól bánni, akkor most rögtön csalódást kell okozzak minden szülőnek:
nincs ilyen pénzügyi társasjáték.
Nem létezik. Még akkor sem, ha ezzel a marketingszöveggel oltják be a szülőket, hogy megvegyék a játékot (persze horrorárért, mert a legtöbb ilyen jellegű játék 15-20.000 forint körül kezdődik).
A pénzügyi társasjátékok kivétel nélkül ugyanis arra jók, hogy alapvető dolgok működési mechanizmusát lássa meg, értse meg rajtuk keresztül a gyerek. Vagyis nem ezen keresztül fog megtanulni bánni a pénzzel. A játék szerepe annyi, hogy segít a gyereknek abban, hogy megértse a logikát. (Ami néhány játék esetében nem is jó, de ez most más kérdés.)
A gyerek a pénzzel ugyanis csakis egy esetben fog megtanulni bánni: ha élőben kipróbálja. Többször is. Ugyanúgy, mint bármi mást, ami ahhoz szüskéges, hogy felkészüljön az önálló életre. Nem véletlen, hogy a gyereknevelés minimum 18 évig, de manapság inkább tovább is eltart.
A lényeg: nincs olyan pénzügyi társasjáték, amelyik varázspálcaként működne, és néhány játék után a gyerekből személyes pénzügyi zsenit csinálna.
Még egyszer mondom:
A pénzügyi társasjáték nem tanít!
Ha ezt írják róla az értékesítési weboldalon, ezt mondja róla a kifejlesztője, akkor tudd, hogy csak a marketingrizsát olvasod, hallod.
A pénzügyi társasjáték a legjobb esetben is „csak” erre lehet képes:
- megvilágítja a pénzügyek működésének némelyik(!) mechanizmusát
- ezt a többszöri játékok során be is gyakoroltatja, vagyis elősegíti ezen sémák rögzülését
- jó esetben van olyan jól kitalált játék, hogy néhány, a pénzügyi intelligencia fejlesztéséhez szükséges készséget, képességet is treníroz
Hát ennyi. De ezekre a jó minőségű, értsd jó koncepciójú játékok képesek is, méghozzá nagyon hatékonyan!
A pénzügyi társasjáték korlátai
A fentiekből már következik a pénzügyi társasjátékok néhány korlátja is, amelyeket nem árt figyelembe venni, amikor a gyermeked pénzügyi neveléséről van szó:
- a pénzügyek komplex terület – ez azt jelenti, hogy sokféle szintje van. Ezek a szintek nemcsak attól függnek, hogy melyik pénzügyi dimenziót (pl. mindennapi pénzügyek, befektetések, megtakarítások, stb.) érintik, hanem attól is, hogy éppen milyen élethelyzetben van valaki (idős-fiatal, családos-egyedülálló, beteg-egészséges, stb.), illetve attól is, hogy éppen milyen tudásszintről startol a pénzügyek nagy játékában (az életben is – nem mindegy, hogy valaki minden előzetes tudás, tapasztalat nélkül kezd el pl. tőzsdézni, mint sokan a Budapesti Értéktőzsde megnyitásának idején, vagy előtte a megfelelő helyeken szerez be tudást, vagy csak elolvas minden fellelehetőt a neten…). Mivel ez ennyire összetett dolog, ezt egy játék meglehetősen nehezen tudja modellezni – ezért is lehet az, hogy a pénzügyi társasjátékok általában csak néhány ilyen területet, mechanizmust tudnak érinteni. (Az eddigi egyetlen játék, ami egész jó kísérletet tett arra, hogy a maga komplexitásában kezelje a pénzügyeket minden szinten, és az élethez hasonlóan a véletlennek is elegendő teret engedett a komplexitás további bonyolításához, az Robert Kiyosaki Cashflow for Kids, illetve egyéb Cashflow játékai voltak. Sajna a Cashflow for Kids játékot a kiadó többet nem adja ki, de a kiadási jogokon ül, mert így más játéknak tudott itthon piacot csinálni. No comment. A Cashflow for Kids-et már csak kéz alól, aukciós oldalakon tudod megvenni, ha kapsz egyáltalán.)
- a pénzügyi társasjáték a sémát gyakoroltatja – ezek variálásának a fentebb már említett okoknál fogva már nem, vagy csak kis teret tud engedni. És nem mindegyik séma fordul elő.
- a készségfejlesztés kérdéses – a pénzügyi társasjátékok elsődleges feladata éppen ezeknek a sémáknak a rögzítése. A készségfejlesztés, ha van is, már egyáltalán nem biztos, hogy szándékos játéktervezői lelemény eredménye, hanem valamiféle „járulékos haszon”. Persze a legtöbb társasnak alapból van valamilyen készségfejlesztő haszna: az újrakezdés képessége, a logikus gondolkodás fejlesztése, szabálykövetés, stb. mind alapvetés, ha elkezdünk játszani.
A fentiek miatt írtam már le korábban is azt, hogy melyik pénzügyi társasjáték mire jó:
- A Zsebre megy játék a zsebpénzhasználatra fókuszál
- A Gazdálkodj okosan! kifejezetten a mindennapi pénzügyek és a takarékoskodás sémáit gyakoroltatja
- A Monopoly már inkább a befektetésekre helyezi a hangsúlyt
- Az első millió játék szintén a befektetésekre épül, viszont a véletlent annyira igyekszik kizárni, hogy így a sémák rugalmas alkalmazásának begyakorlása is megkérdőjeleződik a számomra…
- A Cashflow for Kids – mint írtam, ez az egyetlen játék, amiről tudok, hogy próbálja a személyes pénzügyek minden vetületét átfogni – csak éppen nem lehet kapni…
Na jó, és mi van a nem pénzügyi társasjátékokkal?
Az van, hogy azok is számos olyan képességet és készséget fejlesztenek, amelyekre szükség van a pénzügyi intelligenciához. Vagyis akkor is érdemes ezeket játszani, ha nem kifjezetten a pénz körül forognak:
- sakk
- dáma
- go
- csapatban játszott römi
- csapatban játszott ulti, snapszer
- póker
- malom
- és még sorolhatnám…
Ezek a játékok olyan készségeket, képességeket tornáztatnak, mint pl.
- stratégiai gondolkodás
- logikus gondolkodás
- együttműködési készség
- tervezés
- újrakezdés képessége
- stb.
Melyik a jó pénzügyi társasjáték? – A gyűjtemény és Te!
A legfontosabb, amit tudnod kell: nincs A pénzügyi társasjáték. Nincs egyetlen, ami a legjobb, ami a tökéletes. Több van, amelyeket érdemes kombinálni, mert mind más sémákat gyakoroltat.
És még valami, ami rettentően fontos: a pénzügyi társasjáték NEM helyettesíti a személyes, gyakorlati tapasztalatot, amelyet Te mint szülő biztosíthatsz a gyermekednek, és nem helyettesíti azt a tudást sem, amit Te adhatsz át, amit Te taníthatsz meg a gyermekednek!
Vagyis a pénzügyi nevelés képlete:
Játék (nemcsak pénzügyi társasjáték!!!)
+ tapasztalat
+ tanítás (lehetőleg Tőled, mert így tudod, hogy nem dumálja tele esetleg a gyerek fejét valaki más hülyeségekkel)
Napfényes jókedvet, jólétet!
🙂 Csilla 🙂