Mi az élvezet a gazdagságig jutásban?

Na, igen. Azt valószínűleg már a gyereked is kapásból el tudná sorolni, hogy milyen előnyei vannak annak, ha már gazdag: bármit megvehet magának(??? – ez biztos???), van pénze megfizetni azokat, akik helyette dolgoznak, így gyakolatilag megveszi a saját szabadidejét, stb.

Ha azonban azt kérdezed meg a gyerektől, hogy ugyan fel tudná-e sorolni azokat az élvezeteket, amik a gazdagságig vezető úton várnak rá, akkor azt is el tudja mondani? Sőt! Te el tudnád neki mondani???

foto:freedigitalphotos.net

Pedig a pénzügyi intelligenciának fontos része az is, hogy élvezetessé tudd tenni Magadnak (és a gyereknek) azt is, amíg eljuttok a jólétig.

Van egy bölcs mondás, valszeg már Te is találkoztál vele a FB-alkalmazások között, amelyik éppen az ügyeletes bölcsességeket van hivatva feldobni:

Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.
Márai Sándor

Vagy ugyanez kicsit bővebben:
Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.
Zig Ziglar
Ez mind igaz, és szép. De

hogyan tudod ezt a gyerekeddel is megértetni?

A válasz két szó: kihívás és élvezet.
(Csak halkan jegyzem meg:minderről bővebben is esik szó a abban az ingyenes tréninganyagban, amit a feliratkozásért cserébe kapsz.)
A kihívás egy remek dolog. Pontosabban inkább szemlélet. Ugyanis a stresszre leginkább hajlamosító dolgok, mint pl. problémák, gondok, bajok ezzel az egyszerű trükkel lényegíthetőek át stresszfaktorból sikerfaktorrá.

foto: shutterstock.com

A coach (köz)beszól:

A coaching lényege, hogy az ügyfél hoz egy problémát, amire közösen megoldást keresünk. Nem egyet, hanem sokat. (A több megoldási lehetőség már maga is stresszoldó, nyugtató hatású, hiszen onnantól lesz világos az ügyfél számára, hogy nem csak egy választása van. Ha csak egy lenne, akkor az még kényszer. Ha csak kettő lenne, akkor az konfrontáció. Ha három vagy annál is több, akkor van igazi döntési szabadság az ügyfél számára, akkor érzi azt, hogy ő dönt az életéről, és kezébe veszi a sorsát.) A problémák mindig valamilyen elakadások, akadályok. Ha ezt az ügyfél így is éli meg, akkor persze frusztrált. Az akadály mindig valami nagy, nehezen legyűrhető, stb. De mi van, ha az ügyfél eleve kihívásként tekint a problémára? Csak annyi, hogy ő maga is megoldásközpontúan fog gondolkodni, nem pedig problémaközpontúan.

Hogyan lehet elérni, hogy a gyerek megoldásközpontúan nézze a világot?

  1. Tudom, már megint önmagam ismétlem, de ez nem véletlen: a gyerek mindig a szüleitől tanul. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Te járj elől jó példával!
  2. Emlékszel még, mit írtam múlt héten a proaktivitásról? Egyetlen kérdés a különbség a reaktív és a proaktív ember között. A reaktív azt kérdezi: „Most mi lesz?”, a proaktív meg azt: „Hogyan lehet ezt megcsinálni?”. Később meg azt, hogy „Mit nem próbáltam még?” Ahhoz, hogy kihívásként nézz bármire, amit meg kell oldanod, az kell, hogy ez a két kérdés toluljon mielőbb az agyadba: „Hogyan?” és „Mit még?” Erre a gyereket is rá lehet szoktatni, ha a próbálkozásait rendszeresen átbeszélitek, és rendszeresen ezekkel a kérdésekkel beszélitek át.
  3. Adj neki megoldandó problémákat! Nem olyan nehéz az, mert csak egyetlen feltétele van: a problémának valami olyan cél útját kell állnia, amire a gyerek nagyon vágyik. Például ha nagyon szeretne egy iPod-ot, akkor lehet azt mondani, hogy OK, Te állod az iPod árának egy részét. A többit ő teremtse elő úgy, ahogy tudja. (Annyi kikötést azért kell tenni, hogy törvényes eszközökkel, ill. nem ér a Te pénztárcádban turkálni, ha éppen nem figyelsz oda. Muszáj egyértelműnek lenni, erre az egyik ügyfelem is menet közben jött rá…) Ez nem csak a problémamegoldás miatt lesz tanulságos lecke a gyereknek, hanem pl. megtanul kalkulálni, tervezni is. Arról már nem is beszélve, hogy adott esetben akár dolgozni is… 🙂
  4. Vond be a család (pénzügyi) problémáinak megoldásába! Természetesen ez csak a korának és érettségének megfelelő szinten ajánlott, de nagyon jót fog tenni a gyerek gyakorlatiasságának, no meg az önbizalmának is, hogy „Anyu még ezt is megbeszéli velem, még ebben is kikéri a véleményemet”.
  5. Játssz vele olyan játékokat, ahol problémákat kell megoldani! A stratégiai játékok tipikusan ilyenek, de a „Mi lenne az a három dolog, amit Magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?” c. játék továbbgondolása, hogy „És ezzel a három dologgal hogyan oldanád meg, hogy ivóvízhez juss?” szintén erre jó.

Tehát a kihívás részével már megvagyunk.

És mi lesz ebben az élvezet a gyereknek? 

foto: freedigitalphotos.net

A Te elismerésed, dicséreted, ha mindketten sikeresnek találjátok a megoldást. (Ki ne szeretne nyerni, sikeresnek lenni?) És a Te bátorításod, ha valamiért mégsem jön össze.

Lehet ezt még kombinálni is: például egy-egy jutalommal, ha valami elérendő célt tűzöl ki elé, de már menet közben is sokat tehetsz a lelkesedés megtartásáért, ha méritek az előrehaladást. Annak meg már csak a kreativitás szabhat határt, hogy ezt hogyan is teszitek meg.

Szóval hajrá! Élvezzétek az utat, amíg eljuttok a jólétig! Mert ez is a pénzügyi intelligencia fontos része.

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube