Tudattalan pénzügyi nevelés – 1 rész

Posted by Himer Csilla on aug 10, 2013 in Pénzügyi nevelés | 0 comments

A múlt héten értünk a végére a vállalkozás mint pénzügyi nevelési eszköz kivesézésének. Akkor a hírlevélolvasóknak fel is tettem a kérdést, hogy érdekelné-e őket egy olyan szolgáltatás, amelyben segítséget nyújtanék ahhoz, hogy minél hatékonyabb kísérletet tehessenek a családban is arra, hogy a gyerek vállalkozhasson, és ebből sokat tanulhasson. Érkeznek is szépen a válaszok (ha Te is szeretnél véleményt nyilvánítani, hogy miben lenne szükséged a témában segítségre, akkor iratkozz fel! 🙂 ), egy valami azonban máris kiderült: sokan vannak, akik azt mondják, hogy jó az elképzelés, de náluk elbukna a kezdeményezés a család hozzáállásán… 

Ezen elgondolkodtam. Jó, de nálunk nem működne. Ha jó, akkor mi oka van arra, hogy ezt a pénzügyi nevelés során ne próbálja ki valaki? Ha meg a családban nem működne, akkor miért mondja azt, hogy ez egy jó pénzügyi nevelési módszer? Valami nem kerek. Tanácsadói és coachtapasztalataim szerint ez annak a minősített esete, amikor az eszemmel tudom, hogy mit kellene csinálnom, talán még azt is, hogy hogyan, mégis képtelen vagyok megcsinálni, mert valami nem engedi. Mégpedig a tudatalattim. A tudattalan (vagy tudatalatti) sajnos sokszor működik úgy, mint a satufék: a tudatom nyomja a gázt tövig, de a tudattalanom legalább ilyen erősen nyomja a padlóféket. Az eredmény? A helybetopi. Nem moccansz egy tapodtat sem előre. Ha a pénzügyi nevelés Nálad is ilyen tudattalan elemekből áll össze, akkor ne csodálkozz, hogy a gyereked felnőve ugyanazokat a hibákat ismétli meg a pénzügyekben, amelyektől Te most éppen szabadulni szeretnél. 

Tudattalanul is folyik a pénzügyi nevelés

Akár azt hiszed, hogy most éppen neveled a gyereked pénzügyileg, akár nem, mindenképpen és mindenkor gőzerővel folyik a pénzügyi nevelés. Erről írtam már korábban egy postot még tavaly novemberben, a tudattalan pénzügyi nevelés már akkor is

kétes értékű volt a gyerek pénzügyi intelligenciájának fejlesztése szempontjából. Már akkor is beszéltem két nagyon fontos dologról, ami akkor is a pénzügyi nevelésed része, ha Te szándékosan nem is foglalkozol a gyereked pénzügyi nevelésével:

1. a szavak ereje – anno ösztönös szóhasználat címen írtam róla a már említett korábbi postban. Nagyon nem ragozom most, lényeg az, hogy amikor ösztönösen kiszakadnak Belőled olyan mondatok, mint pl. a „Pénz az élet megrontója…”, akkor tudj róla, hogy egy egész életszemléletet adsz át ezzel a gyereknek. Gyakorlatilag démonizálod a pénzt. Ezek után csoda lesz-e, ha a gyereknek netán egy életre elmegy a kedve attól, hogy foglalkozzon vele? (Jajj, ha már démon… Volt nem is olyan régen némi vitám a Facebookon egy online gyereknevelési portál főszerkesztőjével az egyik pénzügyi nevelési cikke nyomán. Nagyon tanulságos szerintem, ahogy a hölgy elbeszélt a kritika mellett: azt jól látta, hogy valóban nem azt kritizáltam, hogy egy ovis gyereknek nincs szüksége még zsebpénzre, hanem azt, hogy miért nem – egészen más okokból, mint amit ő állított.)
2. a tettek ereje – ha van valami, ami a szavaid erejét überelheti, akkor az egészen biztosan az, amit csinálsz. (A novemberi postban ez az ösztönös cselekedetek címszó alatt futott.) Pont a gyerekek azok, akik azonnal kiszúrják az álságos dolgokat. És tudod, miért képesek erre? Mert azonnal észreveszik, hogy nincs szinkronban az, amit mondasz, azzal, amit csinálsz! És most tessék kapaszkodni! Nincs az az ékesszóló szülő, aki utána ki tudná dumálni magát a gyereknél, ha a gyerkőc egyszer azon kapta, hogy apu/anyu bort iszik, és vizet prédikál. Ha például Te leszidod a gyereket, hogy elszórta a zsebpénzét, mert elköltötte az egészet arra, hogy megvedégelje a haveri körét fagyival, miközben Te személyi kölcsönt veszel fel arra, hogy vendégül tudd látni a nagyobb gyereked udvarlójának szüleit (nem röhög, ez konkrét példa volt a praxisomból!), akkor mennyire lesz hiteles a gyerek számára a hegyibeszéded? A tudattalan pénzügyi nevelés legnagyobb veszélye éppen az, hogy nem gondolkodunk, csak csináljuk. Kétségtelen, hogy ezek a legőszintébb pillanataink, de a gyereknevelés szempontjából a legkárosabbak is…
3. a szokások ereje – ez az, ami anno nem szerepelt a novemberi blogbejegyzésben. Pedig ez az egy, ami mindenek felett áll, mert a szokások azok, amelyek mozgatják a tetteinket, és sokszor a szavainkat is. A szokásaink jók. Nekünk. Mert kényelmesek. A szokások mentén kialakul egyfajta rutin, amit szinte már automatikusan képesek vagyunk elvégezni – anélkül, hogy oda kéne figyelnünk. Vagyis roppant energiatakarékos megoldás: ha az a szokásunk, hogy a rezsiszámlán csak a végösszeget nézzük, aztán szó nélkül fizetünk, mert

• így nem kell időt tölteni a számla ellenőrzésével
• így nem kell időt tölteni a számla megértésével (ma már az is egy horror, hogy egy villanyszámlát kisillabizáljon az ember fia/lánya)
• így nem kell eltérés esetén semmilyen vitába belemenni a szolgáltatóval, mert az olyan izé és kellemetlen és úgyis csak mi maradnánk alul (mi van???)
• így nem kell időt tölteni a reklamáció intézésével
• így nem kell ideget nyelni a reklamáció intézése miatt…

Max akkor, ha rájövünk, hogy mégiscsak átvágtak minket, mi meg hagytuk magunkat, és ezt Xezer forintunk bánta, aminek lett volna jobb helye is, mint hogy a szolgáltatónak kamatozzon…

A tudattalan pénzügyi nevelés szokása

Igen, sajnos azt kell mondanom, a „zsigeri”, pontosabban a tudattal pénzügyi nevelés is egy szokás. Nem kevesen vannak, akiknek még mindig nem jut eszükbe sem, hogy a pénzügyi nevelés fontos dolog, és hogy ezzel tudatosan foglalkozni kéne. (Hogy pontosan miért is, arról a heti hírlevelem szól majd. Ha érdekel, miért égetően fontos a gyereked jövője szempontjából az, hogy kifent pénzügyi intelligenciával felszerelkezve vágjon neki a nagybetűs életnek, akkor iratkozz fel az eznemjatek.com hírlevelére, mert ez tényleg fontos, máshol még nem olvasott információ lesz!) Te valószínűleg nem tartozol ebbe a táborba, hiszen olvasod a blogomat. 🙂

Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznod Magaddal, a Te pénzügyi intelligenciáddal!

Éppen a tudattalan pénzügyi nevelés, illetve a felnőttek tudattalan pénzügyei voltak az okai annak, hogy anno elindítottam az eletdesign.hu oldalamat is. Rájöttem, hogy egyetlen szülő sem lesz képes a gyerekét jól megtanítani a pénz helyes használatára, a pénzügyekről való helyes gondolkodásra, ha ő maga nem képes erre. Vagyis a szülőknek legalább olyan fontos foglalkozniuk a saját pénzügyi intelligenciájukkal, mint a gyerekeik pénzügyi nevelésével. A másféle gondolkodás másféle szokásokat, másféle cselekedeteket, másféle szavakat is eredményez. Ha Te jól csinálod, a gyereked is ezt fogja megtanulni majd.

A tudattalan pénzügyi nevelés is lehet jó. Ha eleve jól működsz a pénzügyek terén. Hiszen ekkor oda sem kell figyelned arra, mit adsz át a gyereknek. Merthogy átadod, az már egyszer biztos. A tudatos pénzügyi neveléssel azt, amit megtanultál, a tudattalan pénzügyi neveléssel pedig azt, ahogy gondolkodsz és ahogy viselkedsz. Vagyis a pénzügyi gondolkodási és magatartási sémáidat. És ezek meghatározóbbak, mint az, amit tudatosan akarsz a gyereknek megtanítani.

Ehhez ismét van két segítséged is:

1. ebben a hónapban is megjelent a PIQ MalacPersely Ezin, Magyarország első és egyetlen, havonta megjelenő pénzügyi nevelési e-magazinja. (A július-augusztusi összevont szám témája: a kommunikáció és az érdekérvényesítés a pénzügyi nevelésben. Benne Turáni Szabolcs, kapcsolatépítész, az ertsunkszot.hu tulajdonosának cikkével.)
2. a másik segítség pedig kifejezetten Neked szól: a PIQ Ezin, a pénzügyi intelligencia fejlesztő e-magazin. (A július-augusztusi szám témája kommunikáció és asszertív viselkedés a pénzügyekben. Benne dr. Bozsár Gabriella coach cikkével.)

Azt már tudjuk, hogy a tudattalan pénzügyi nevelés miért veszélyes. A jövő héten azt is megtudjuk, hogy mit okoz mindez a gyerekedben… 

Bejött, amit olvastál? Nyomj egy like-ot! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Írj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját és a gyerekeid pénzügyei iránt!!!