A továbbtanulás anyagi csapdái
Mit adj a gyerekednek az érettségi mellé? Hát, ha tovább is akar tanulni az utód, akkor egy nagy-nagy jótanácsot mindenképpen… Persze nem árt mást is, mert akkor a jótanács egy részét tárgytalanná is teheted. Szomorú, hogy így alakult a szitu, de néhány dologra már most érdemes felkészülnötök. Avagy rövid eszmefuttatás a múlt heti életszerű anyagi katasztrófák logikus folytatásaként.
A múlt héten annak kapcsán, hogy a nagylányom éppen nekifut az érettséginek, értekeztem arról, hogy bizony a ballagás, felvételi, stb., bár része az életnek, lehet is rá számítani, mégis kisebb-nagyobb anyagi katasztrófaként éli meg a legtöbb szülő, hogy ha eljön a napja. Ennek oka, hogy nem tervez rá, nem tesz félre ezekre az eseményekre az anyagi hátteret biztosítandó. (Most jó lenne, ha nem kezdenénk el azon tiszteletköröket futni, hogy lehet-e akármilyen kis fizetésből a mai magyar viszonyok között bármire is félre tenni, mert nem ez a cikk témája. Egyébként innen súgom meg, hogy igen, lehet. Én sem úgy indultam neki az életnek, hogy aranykanál lógott ki a számból, mégis megvan a gyerekeim továbbtanulásának a fedezete. Kettőnek már totál, a harmadiknak meg már épül. Ha Te is szeretnél ilyet, de gondban vagy, hogyan fuss neki, akkor nézz szét itt, és segítek – testre és családra szabva.)
És itt nem egyszerűen csak annyi a felelősséged, hogy lesz-e pénz a gyerek továbbtanulására, vagy sem. Hanem az is, hogy a gyereket egy fél, ha nem egész életre adósságba vered-e. Akinek ugyanis nincs saját összegyűjtött pénzmagva arra a nemes célra, hogy kicsicsázza a falat egy keretbe foglalt diplomával, de mégis fejébe vette, hogy neki kell egy olyan szárazpecsétes tapéta, az bizony könnyen hajlamos lesz arra, hogy hitelt vegyen fel. Pl. diákhitelt.
Pénzügyi csapda hallgatóknak No. 1 – Diákhitel
Sokan mondják, hogy nem baj, ha a szülők nem tudják kinyögni a gyerek tandíját, mert ott van a diákhitel. Abból meg lehet oldani mindent. Tulajdonképpen igaz a dolog, de ezzel még csak a diploma megszerzését intézte el a hallgató, hogy aztán
elbaltázza vele az egész életét, arról eddig még nem nagyon beszélt senki sem… Itt az ideje, hogy ha más nem, akkor én megtegyem.
Jó, ha tudod, hogy diákhitel most még csak egyféle van, de szeptembertől már egy másik típus is lesz, és a kettőt akár egyszerre is igénybe veheti a gyerek. (Máris megvan a lehetőség a dupla eladósodásra.)
Mire találták ki a diákhitelt?
A diákhitelt boldogabb országokban arra találták ki, hogy ebből fedezze a hallható részben vagy egészben a tandíját. (Boldogabb országokban most is arra használják.) Ehhez képest még most is élénken él az emlékezetemben a Szegeden tanuló ismerősöm mondata, miszerint nagyon látszik Szeged szórakozóhelyein, hogy mikor fizetik a diákhitelt, mert akkor egy hétig tele van diákkal minden szórakozóhely… Az első tehát, amit meg kell, hogy taníts szülőként a majdnem felnőtt gyerekednek, hogy hitelt nem azért veszünk fel, hogy elszórakozzuk, mert amikor a szórakozás után nem marad sem vagyontárgy, sem pénz, amivel vissza lehetne fizetni a hitelt, és jön a behajtó, akkor Rajtad, a szülőn verik el a port. (Igen, ez is így megy, egyszerűen azért, mert melyik szülő hagyja benn a szószban a gyerekét?)
Diákhitel I.
Ez a ma is ismert diákhitel, gyakorlatilag úgy műxik, mint egy szabadfelhasználású személyi kölcsön, csak a kamatai nem olyan durvák az állami támogatás miatt. Ellenben szó szerint egy életen át fizetheted majd, mert olyan a futamidő. (Erről még majd beszélünk később.) Nagyon csábító, mert a kamat még a Diákhitel Központ (DK) történetében is mélyponton van, jelenleg 8%. Ez azt jelenti, hogy idén júniusig annyi, mert tanévenként változik a mértéke. Hogy szeptembertől mennyi lesz, az egyelőre a balladai homály ködébe vész.
Amit még fontos tudni, mert ennek majd az utód későbbi anyagi boldogulásában nagy szerepe lesz, hogy a diákhitelt nem azonnal kell elkezdeni törleszteni, hanem a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónap első napján, de legkésőbb negyven éves korban.
Még egy legalább ilyen fontos adalék: ha már elkezd törleszteni a gyerek, akkor az első két évben nem a tényleges keresete, hanem a minimálbér után törleszt, utána pedig mindig a két évvel megelőző fizetése alapján.
És akkor most nézzük meg, hogy mit is fog jelenteni mindez konkrétan, forintban, és ezt nem árt, ha a 18-19 éves gyerekednek is megmutatod: az azt a csinos csavart, amelyet a diákhitelek törlesztésének módjába csempésztek bele. Éspedig…
A diákhitel ára
A ciki az, hogy a diákhitel úgy van kitalálva, hogy szinte nyugdíjig lehet fizetni a törlesztőket… (Legalábbis nagyon ritka, hogy valaki az első 5-10 éven belül meg tud szabadulni tőle.) Itt jön a már emlegetett csinos csavar az egészben.
Gondold csak végig! Ekkora kamat mellett, amíg tanulsz, meg sem kell kezdened a hitel törlesztését. A kamat viszont addig is ketyeg. (Hány évig is? Hármat biztosan eltöltesz a felsőoktatásban, tehát addig tutkeros.) Ezután pedig az első két évben a minimálbér után számítják a törlesztőrészletet, ami megint nem egy kiugró törlesztést jelent. Az első két év után pedig mindig a két évvel korábbi fizetésed alapján. Mindez oda vezet, hogy gyakorlatilag nagyjából 10 évig semmi mást nem törlesztesz, csak kamatot, a tőketartozást még nem csökkentette a világon semmi, tehát a kamatterhek mindig csak nőni fognak…
Hogy jobban értsd, itt egy számítás, amit ugyan nem én csináltam, hanem a http://hitel-arena.hu oldalon találtam, viszont nagyon korrektnek találom:
Tételezzük fel, hogy felvettél félévenként 150.000 forintot, mindezt 7 szemeszteren keresztül. (A Diákhitel I. egy tanévre, tehát két félévre felvehető maximális összege egyébként félmillió forint, tehát itt egy közepes lehetőségeket figyelembe vevő számítást látsz. Gondold el, mi van akkor, ha kimeríti a gyerek a teljes hitelkeretet!)
Évek | Hitelfelvétel | Kamatok | Tőke |
1-2. félév | 300.000 Ft | 21.213 Ft | 321.213 Ft |
3-4. félév | 300.000 Ft | 51.729 Ft | 672.942 Ft |
5-6. félév | 300.000 Ft | 85.143 Ft | 1.058.085 Ft |
7. félév | 150.000 Ft | 114.768 Ft | 1.322.853 Ft |
Remélem, ebből is jól látszik, hogy a diákhitel nem szociális juttatás, vagy segély, hanem komoly tartozás! És jó lenne, ha ezzel nem akkor szembesülnél, amikor a hallgatói jogviszonyod megszűnik, és az utána következő negyedik hónaptól fizetned kell, mint a katonatiszt – ha van kereseted, ha nincs…
Szóval tessék nagyon vigyázni, mert nagyon könnyen összeszedhetsz 1 milla tartozást (és ez csak a tőketartozás!!!) úgy, hogy szinte észre sem veszed!
Maradjunk a példánál, és nézzük meg, hogy mi van, ha 5, 10, vagy 25 év alatt akarod visszafizetni ezt az 1.322.853 Ft-ot – kamattal együtt:
Törlesztés futamideje | 5 éves törlesztés |
10 éves törlesztés |
25 éves törlesztés |
Havi törlesztőrészlet |
27.530 Ft |
16.836 Ft |
11.201 Ft |
Teljes visszafizetett összeg |
1.651.800 Ft |
2.020.320 Ft |
3.360.300 Ft |
Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ha 10.500 Ft alatt akarod tartani ebben az esetben a törlesztőrészletedet, akkor a hitelállomány csak folyamatosan növekedni fog, mert csak a kamatterhek egy részére lesz elég a törlesztés!!!
Diákhitel II.
Ez a típus annyiban különbözik az előzőtől, hogy ez
- még nem létezik, majd csak szeptember 1-től lép életbe
- csak a részösztöndíjasok, ill. a teljes költségtérítéses hallgatók vehetik majd igénybe (vagyis azok, akik részben vagy egészben maguk kénytelenek fedezni a tandíjukat)
- kizárólag a tandíj fizetésére vehető igénybe
- a hallgató sosem fogja látni, sosem fog a kezén keresztül menni, azaz gyakorlatilag semmilyen fizikai kapcsolata nem lesz ezzel a pénzzel, mivel ezt a DK közvetlenül a tanintézmény számlájára utalja a hallgató nevében
- kamata 2% lesz (azért lesz ilyen nyomott kamatú, mert az állam a többit kipótolja – na, erről is lesz még majd egy-két keresetlen szavam)
- nem 40, hanem 35 éves kortól kell mindenképpen elkezdeni törleszteni (persze lehet hamarabb is, ugyanúgy, ahogy a Diákhitel I.-nél)
- a jövedelemtől függően, sávosan, a jövedelem 4-12% közötti részét fogják a majdani fizetésnek törlesztés céljából levonni.
Ezen kívül minden más ugyanúgy műxik, mint a Diákhitel I-nél. Ha kiszámolod, ez még egy nagyon olcsó szakon, ahol pl. „csak” 150.000 forint a féléves tandíj (vagyis egy átlag magyar szülő egy hónapig csak a féléves tandíjra dolgozik), szintén minimum havi 10-15.000 forinttal fogja megdobni a pályakezdő gyerek terheit. (Márpedig ha a tandíj ilyen „olcsó”, akkor a pályakezdő fizu sem lesz eget verő, abból még egy 10.000-es tétel is sokat fog számítani.) Viszont ha a minimumot fizeti a gyerek, ugyanúgy ketyegni fog a maradékra a kamat, akkor pedig ugyanúgy csak szaporítja az adósságát, sé görgeti egy életen keresztül maga előtt – egészen a nyugdíjig. Ugyanis a gyereked, ha csak teljesen meg nem rokkan, vagy el nem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt, nem tud megszabadulni a hiteltől állami kegyből, csak ha kicsit többet teljesít a minimumnál.
Mit tehetsz, ha már benne vagy az egérfogóban?
Bocs, de másképp nem tudom értelmezni ezt a szitut, csak úgy, mintha önként csapnád rá a nyakadra az egérfogót.
Ha valamilyen oknál fogva mégsem láttál anno más lehetőséget, mint hogy felvedd a diákhitelt, akkor azért maradt még néhány lehetőséged, hogy valahogy megszabadulj tőle:
- mindig törlessz többet, mint amit minimális törlesztőrészletként előír a DK! Különösen alacsonyabb fizetésnél jön ez rosszul (bár ott minden rosszul jön), mert az alacsony fizetés alapján olyan alacsony törlesztőrészletet állapíthatnak meg, hogy a tőkerészt gyakorlatilag nem is törleszted vele, így viszont az adósságod, a hitelállományod folyamatosan csak nő. Vagyis a megoldás: törlessz mindig többet, mint az ajánlott, vagy az előírt, hogy mihamarabb tőkét is tudj törleszteni!
- ha csak van rá lehetőséged, akkor válassz előtörlesztést! Ez nem egészen ugyanaz, mint amiről az előbb szó volt, mert itt egy-egy nagyobb összeg egybeni befizetéséről van szó. Ilyenkor a DK általában szerződést is módosít, mert ekkor újból kell számolnia a törlesztőrészleteket is, hiszen a tőkéből is jelentős részt törlesztesz. (És ezért jó magyar szokás szerint szerződésmódosítási díjat számol fel – vastag tízezrek képében… Amit én sosem értettem, hogy miért, mert számomra minimum az etikátlanság határát súrolja: a bank kockázata ugyanis csökken az előtörlesztéssel, hamarabb jut a pénze egy tekintélyes részéáhez, mégis megbüntet, ha meg merem tenni. Gazdaságilag értem a dolgot: ha hamarabb fizetek, legalább részben, az érinti a tőkerészt is, tehát csökken az állományom, ami miatt a későbbiekben a banknak kevesebb bevétele lesz a kamatokból. Így aztán a szerződésmódosítási díjjal legalább egy részét előre behajtja rajtam ennek az „elmaradt haszonnak”. Érted a logikát?)
- nem kimondottan szabadulás, inkább csak elodázás, ha újabb hallgatói jogviszonyt létesítesz – vagyis benevezel egy másoddiplomára. Amíg tanulsz, addig nem kell fizetned. Viszont vigyázz, a kamatok addig is ketyegni fognak tovább!
- még a fiúk is jól gondolják meg ezt a lehetőséget, mert GYED-re, GYES-re ők is mehetnek. (TGYES-ből sajna kimaradnak…) Ez sem igazán szabadulás, de könnyebbség: ha GYED-en, GYES-en, vagy TGYES-en vagy, akkor kérelmezheted a célzott állami kamattámogatást, vagyis a kamatokat az állam fizeti meg Helyetted. Ha közben tehát valamennyit mégis fizetsz, azt mind a tőketörlesztére fordítják, azaz csökkented a hitelállományodat.
Mi ebből a tanulság? Az, hogy nagyon tessék osztani-szorozni, mielőtt aláírod a hitelszerződést!
Mit kell mindenképpen figyelembe venned aláírás előtt?
- a törlesztést a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónap első napján, de legkésőbb a negyvenedik életéved betöltése utáni napon, ha fene fenét eszik is, meg kell kezdenie a gyereknek – ha van melója, ha nincs;
- jó előre eladósítja magát a gyerek úgy, hogy fogalma sincs róla, milyen bevétele lesz, az rendszeres lesz-e, mekkora lesz, vagy hogy egyáltalán lesz-e;
- a minimum törlesztőrészlettől biztos, hogy többet kell törlesztenie, különben legalább 25-30 évre adósrabszolgaságot vállal;
- a mai lakásviszonyok között kicsi az esély arra, hogy ne venne fel az utódod minimum még egy hitelt (az lakáshitel lesz nagy eséllyel), pedig már egy (vagy éppen két) diákhitele ketyeg – ráadásul éppen akkor, amikor a legtöbben rá is szánják magukat egy saját lakás megvásárlására (azaz 35 éves koruk körül);
- elképzelhető, hogy a gyereked párja is ebben a dalban lesz, és akkor lehet, hogy két fizetésük lesz, de kapásból két hitelük is…
És még nincs vége!!!
Pénzügyi csapda hallgatóknak No. 2 – Hitelkártya
Még nincs vége, ugyanis olvasom, hogy mozgolódnak a bankok is. Egyszer már ugyan bebukott egyik-másik (mindegyik) a kifejezetten diákoknak szóló hitelkártyával, de most, hogy jön a másik típusú diákhitel újult erővel dolgoznak a koncepción.
A bibi itt az, hogy a bankok szemlátomást kihasználják azt, hogy a fiatalok többsége nem kifejezetten áll a pénzügyi intelligencia magaslatán. Ez pedig egyértelműen a szülők feladata, hogy erre megtanítsák a gyerekeiket. (Arról már értekeztem korábban egy másik blogomon, hogy a mostanában sűrűn hangoztatott iskolai pénzügyi neveléstől ugyan senki ne várja a megváltást, mert az annyi, mint halottnak a csók. Most csak annyit visszautalásképpen, hogy három-négy különböző tantárgy anyagában lesz szétszórva valamilyen, egymással egyáltalán nem koherens tananyag. Ezen kívül az osztályfőnöki órák terhére lehet ezzel foglalkozni, ahol a tanár vagy tud érdemi és a tinik számára is emészthető ismereteket átadni, vagy sem. Ha csak a kerettantervek nem fognak ezekre az osztályfőnöki órákra isntrukciókat adni, akkor a tanárok nagyon magukra lesznek hagyva ezzel a témával. Arról nem is beszélve, hogy a középsuliban a tinik valszeg úgy röhögik ki a tanárt helyből, mint más nekifutásból, hogy mit tart itt hegyibeszédet nekik a meggazdagodásról, ha ő is a suliba jár dolgozni – ha tényleg tudná is, amiről beszél, már régen nem tanárként akarna pénzt keresni… Szóval hitelességi problémáim is vannak az ügyben.)
Miért bukott már meg korábban ez a hitelkártya-próbálkozás? Mert a pénzügyileg képzetlen hallgatók persze eladósodtak, egy idő után nem voltak képesek törleszteni a hitelkártyadósságot, és így maradt az egész az amúgy is anyagilag megterhelt szülőkre… Mindezt a starttól számított néhány hónapon belül. Hogy most jobban állnak-e a hallgatók pénzügyi intelligencia dolgában? Nem hinném. Csak az a biztos, hogy a válság miatt óvatosabbak lettek az emberek. Már ez is sokat számít, de ahhoz, hogy egy egész generáció pénzügyi intelligenciáját megalapozza, ez még nagyon kevés.
Hogy a pénzügyi IQ-tlanság okozta szitu kihasználása a fiataloknál mennyire a bankok etikátlansága, vagy mennyire a szülők mulasztása, hogy ezt a bankok így megtehetik, arról lehet vitatkozni, csak éppen nem érdemes. Ha jót akarsz a gyerekednek, és melyik szülő ne akarna jót neki, akkor vedd kezedbe Te a dolgot, és ne várj se bankra, se államra, se DK-ra. Tanítsd meg a gyereknek, hogyan kell virtuóz módon kezelni egy bank-, vagy éppen egy hitelkártyát, aztán ereszd neki az életnek. Úgyis csak a maga kárán fog tanulni. Ezért nem árt, ha a gyerek viseli a felelősséget is.
És amiről még nem is beszéltünk…
az az állam szerepe. Mert hogy van, amit nem értek. Amikor megkezdődött a harc a devizahitelek ellen, akkor azt mondták, hogy az adósság bűn. (Szó szerint ez hangzott el a miniszterelnök szájából – a Bibliára hivatkozva, amiben ugyan sehol sincs ez így leírva, de közkeletű tévedésként ilyenkor mindenki a Bibliára szokott hivatkozni.) Ha az adósság állami szinten is bűn, akkor miért akarják rávenni a fiatalok ezreit arra, hogy a jövőjükre nézvést max egy kristálygömb segítségére támaszkodva verjék magukat adósságba?
A másik dolog a diákhitelek konstrukciója: kamattámogatott lesz a Diákhitel II, a Diákhitel I pedig bizonyos esetekben az. Akárhogy nézem is, ez akkor, amikor gőzerővel harcolunk az államadósság lefaragásával, nem kifejezetten logikus dolog, mert a kamattámogatást is az állam állja – im Endeffekt az állampolgárok adójából, tehát mindenki pénzéből. Vagy azt is hitelből? Mert akkor meg végképp semmi értelme az egésznek – nemzetgazdasági szinten sem.
Egy biztos: az a legjobb, ha tartalékolsz, hogya gyereknek ne kelljen tartozással kezdenie a felnőtt életét – sem a Diákhitel, sem a hitelkártya miatt.