Amikor a nagyi tanítja az államot… és Téged

Sosem gondoltam volna, hogy egy valamikor, az özönvíz előtt megírt cikkem fog felrémleni, amikor a legújabb tranzakciós adóról olvastam. Az adónak ugyanis az a lényege, hogy bármilyen pénzforgalom után kell fizetni. Tökmindegy, hogy sárga csekken tolod a lóvét, vagy utalsz, netán vásárolsz a bankkártyáddal, vagy éppen a fizudat akarod felvenni, fizetned kell utána. A tervek szerint ugyan csak néhány ezreléknyit, és az adószakik szerint is csak évi(!) 4.000 forintnyi többletkiadást jelent ez majd átlagháztartásonként. Ez még nem olyan nagy gáz. A nagyobbik bibi az, hogy a rendszert úgy alakítják ki, hogy a cégek, bankok fizessék a nagyobbik részét az új adónak.

Ezzel azonban több gondom is van. Az egyik ezek közül akkora, hogy nekem mint pénzügyi nevelőnek és coachnak a torkomon is akadt az egész…

Az egyik bajom, hogy ha a bankoknak is kell ezt fizetni, akkor tuttira át lesz hárítva az ügyfélre. Tehát nem magát az adót kell csak megfizetnünk, hanem majd  mindenféle költség címén továbbhárított adót is. (Erre a tervek szerint lesz is lehetősége a bankoknak.) Tehát már nem évi négyezernél tartunk.

A másik, amin fennakadtam: mintha ott fent elfelejtkeztek volna arról a pénzügyi intelligencia alaptételről, hogy pénzügyi helyzetet stabilizálni háromféleképpen lehet: 

  1. a bevételek növelésével – úgy látszik, jelen pillanatban csak eddig terjed a fantázia. Ez lehet járható út, de általában ezzel az a bibi, hogy ha marad a megszokott költési hajlandóság, akkor a többletbevétel többletkiadások képében el is fog folyni. (Nem ismerős?)
  2. a kiadások lefaragásával – erre is vannak példák, de valahogy arányaiban messze nem olyan volumenűek, hogy érdemben éreztesse a hatását. Ez egyébként is a magánemberek tipikus reakciója arra, hogy „válság van – húzzuk össze a gatyaszíjat”.
  3. a kiadások szerkezetének átalakítása – na, ez az, ami eddig még nem történt meg, pedig eszement tartalékok lehetnének benne. (Zárójelben jegyzem meg, a minisztérium szakértői a háttérben viszont éppen ezzel operáltak, tehát újabb nagyobb lakossági teher nélkül is hozni tudták volna a bevételt. No comment.)

Na, ez az utolsó pont az, ahol nekem kicsit elszállt az agyam. Pénzügyi coachként ugyanis az első, amit mindig megteszek az ügyfeleimnél, az az, hogy áttúrjuk a bevételeket és a kiadásokat. Méghozzá azért, hogy lássuk, milyen a szerkezetük. Aztán ahol kell, igazítunk rajta – annak megfelelően, hogy milyen életet és hogyan szeretne élni az ügyfél. Fölösleg megszüntet, vagy csökkent, az így felszabaduló összeg átcsoportosít a fontosabb célokra, plusz egy része megy a megtakarítások, később befeketetések közé. Ennek alapvető eszköze pedig nem más, mint a nagyik, dédnagyik nem is olyan titkos csodafegyvere, a háztartási napló. Hogy ez kockás papír, mint a nagyinál volt, vagy éppen Excel-tábla, mint a mai szupernagyiknak, az már tökmindegy. A lényeg, hogy lehessen látni, mi mire és milyen nagyságrendben megy el. Aztán lehet az agyhoz kapni, hogy Úristen, de miért és hogy tényleg muszáj-e ezt és ennyit…

Erősen javasolt vezetni ezt a háztartási naplót, mert nagyon tanulságos tud lenni. Nekem kicsit nehezen elképzelhető, hogy a könyvelés alapján ugyanez nem látszik az állami költségvetésben is. (Ja, könyvelő is vagyok, és bár jó ideje nem könyveltem, azért fogalmam még van a dologról.) Hitted volna, hogy ennyi közös van az állam és a Te saját költségvetésedben? Na ugye!

Ha valaki netán idegenkedik ettől, akkor javaslom neki az én rendszeremet. Az internetbankokból ugyanis (legalábbis azokból, amelyek adnak is magukra meg az ügyfélkiszolgálásra) a számlatörténetet le lehet hívni – Excelben. Banki pénzforgalom frissen ropogósan tálalva. Ezt a táblázatot egészítgetem ki aztán azokkal a tételekkel, amik valamiért mégsem a bankszámlámról mennek. (Nálam ez ritka, úgyhogy tuttira fizethetem az új adót, mint a katonatiszt.) Már menet közben különböző színekkel jelölgetem a különböző bevételi és kiadási csoportokat, így könnyebb belőlük részösszegeket képezni (ez ugye a szumma-műveletre képes Excel korában nem nagy cucc). A tervhez képest is lehet mérni az eltéréseket, az is csak néhány cella beszúrásán múlik.

Szóval mást nem tudok mondani Neked, de az állam bácsinak sem: minden a bevételek és a kiadások követésével kezdődik. Aztán jöhet csak a meggazdagodás. 

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube