Életszerű anyagi katasztrófák

Posted by Himer Csilla on máj 5, 2012 in Pénzügyi intelligencia | 0 comments

Kicsit megmagyarázom a címet, hogy mindeki azt értse rajta, amit én gondolok: vannak olyan eseményei az életünknek, amelyeket a legtöbben kisebb-nagyobb anyagi katasztrófaként élünk meg – a pénztárcánk vastagságának függvényében. Pedig lehet rájuk előre számítani, sőt ki is lehet számítani, hogy mikor fognak bekövetkezni. Éppen ezért megérdemel egy kisebb fajta nyomozást, hogy akkor meg honnan ez a paradoxon, hogy ha tudjuk, hogy mikor következik be, és azt is tudjuk, hogy ez pénzbe fog ketrülni, akkor meg mi a bánatért nem tudjuk kivédeni? Nyomozás indul, coach üzemmód bekapcsol.

Ne tessék semmi rendkívülire gondolni, csak olyan dolgokra, mint arra, hogy a gyerek minden évben nő, tehát új ruhatár kell neki, hogy 6-7 éves korától minden szeptemberben újra iskolába megy, tehát tankönyv, tanszer, tornaruci is kell majd neki, hogy előbb-utóbb kinőjük-lelakjuk a lakást, tehát új, vagy legalábbis újszerű kell, ahogy nő a család, hogy a gyerek előbb-utóbb, de 14-15 évesen, ill. 18-19 évesen tuttira ballagni fog, utána meg adott esetben továbbtanulni, aminek – most nár egyre inkább – tandíja van, plusz útiköltség, albérlet, stb. Aki családos, annak tény, kicsit több a feladata ezen a téren, de aki úgy érzi, család nélkül könnyebb az élet, az sem úszhatja meg időnként egy-egy tekintélyesebb kiadás nélkül. És mindezt csak azért, mert életszerűen folytatjuk a tevékenységeinket… Na, ezeket az alkalmakat nevezem én életszerű anyagi katasztrófáknak.

Nálunk spec nagy a népmozgalom, három gyerek produkálja az idén „jut is, marad is” alapon az eseményeket:

• a nagylányom éppen ezen a héten pénteken ballag (mire Te ezt a postot olvasod, mi addigra már lábadozunk a ballagás okozta kimerültségből…)
  

  foto: freedigitalphotos.net

• ebből adódóan továbbtanulni is fog – mivel szegény feje a jelentkezés beadása előtt három héttel tudta meg, hogy amire már nyolcadikos kora óta készül, tehát hogy nyelvszakos bölcsész legyen, az már nem annyira menő az állami költségvetésnél, így valószínűsíthetjük a teljes tandíjat, az albérletet, a közlekedést, a jegyzetek árát (minimum)
• a fiam most kezdte a középiskolát, és nyelvi előkészítős osztályba jár, ahol a tantervbe beépített külföldi tanulmányi út viszi most éppen a pénzt (sokáig nem tudunk a ballagásból lábadozni sem, mert mikor ezt olvasod, valszeg akkor pakoltuk a buszra a srácot)
• szeptemberben a kiscsaj is suliérett hivatalosan is, tehát kezdődik a tankönyv-tanszer-váltócipő-tornacucc-tisztasági csomag mizéria.

Lehet ugyan azt mondani, hogy könnyű nekem, én jól élek, nekem nem olyan nagy gáz kinyögni ezeket a tételeket. De akkor kérdeznék én valamit:

Tényleg attól nem gáz ez az anyagi tehertétel, mert jól élek? 

Tényleg attól. Viszont nem ez a lényeg!

A lényeg a távolban van…

Ugyanis jól is attól élek, hogy a lényegre koncentrálok. A pénzügyi intelligencia ugyanis ebben az esetben abban áll, hogy azt, amit tudok (tehát hogy ez vagy az be foig következni), össze tudom-e kötni azzal, hogy ez mivel jár (tehát hogy ez bizony pénzbe kerül, és azt nekem kell összelapátolni). Még akkor is, ha ez időben nagyon távol van egymástól.

Igen, a lényeg a távolban van. Most már a múlt távolában, de amikor megálmodtuk magunknak a férjemmel, hogy egyszer ez így lesz (három gyerek, ballagás, meg a többi), már akkor tudtuk, hogy ez

1. feltartóztathatatlanul be fog következni (mi meg nem is akartuk feltartóztatni)
2. kell rá pénz, különben tényleg gáz lesz
3. még mindig vannak terveink, ebből adódóan feladataink is, de ott meg a lényeg a jövő távolában van.

És ez a lényeg a tervezés.

A coach (köz)beszól: 

Itt a nyomozómunkát fel is függeszteném, mert ez az a pont, ahol megtaláltuk a perdöntő bizonyítékot! Bizony, ez az, amiért sokan kész anyagi katasztrófaként élik meg, hogy egy-egy előre kiszámítható esemény bekövetkezik az életükben: nem terveznek. Az ügyfeleim közül is sokan úgy indokolnak, hogy mire tervezzen, ha egyszer a bevételei úgysem fognak az életben sem szinkronba kerülni a vágyaival. Aztán amikor kicsit együtt dolgozunk, és megvan a tervezés első eredménye is, akkor rájön, hogy fordítva ült eddig a lovon. A tervezést nem lehet csak azért mellőzni, mert úgysem sikerülne, amit elterveznék. Azért nem sikerül, amire vágyom, mert neki sem fogtam a tervezésnek!!! Nagy különbség.

A tervezés elég összetett valami ahhoz, hogy csak egy postban merészeljem osztani azt észt róla, erre én külön Kisokost fogok gyártani segédkütyüvel, mindennel, úgyhogy arra is lehet majd gyúrni. Ott kerek egészében lehet majd látni, mire kell figyelni, hol lehet elrontani, és milyen lehetőségek vannak, amikre nem is gondoltál. Itt most csak arra vállalkozom, hogy egy olyan kis ügyes ketyeréről írjak, ami nálunk a kiinduló pont volt, ma is használjuk, mert legalább 80 éves korunkig be vagyunk táblázva tervekkel, és nagyon ügyes dolognak tartom.

Ez pedig az időmátrix.

Az időmátrix egy táblázat. Ebben minden családtagnak van egy oszlopa. És minden olyan évnek, ahol valamilyen jelentősebb esemény történik majd a családban, van egy sora. Mi kerül a sorok és oszlopok metszetébe? Meglepő módon az adott családtag életkora. Hogy miért pont az? Mert így a legmegdöbbentőbb az egész. Mindjárt megmagyarázom, miért.

	Apu	Anyu	Nagylány	Fiú	Kislány
2012 – Nagylány ballag, felvételizik, fiú külföldre kirándul, kicsi iskolába megy	43	42	19	15	7
2016 – Nagylány végez, fiú ballag, felvételizik, kislány felső tagozatba megy	47	46	23	19	11
2020 – Nagylány férjhez megy, fiú végez, kislány ballag, felvételizik	51	50	27	23	15
2021 – kislány külföldre kirándul az iskolával	52	51	28	24	16

Ha jól megnézed Magadnak ezt a kis táblázatot, akkor látod, hogy mi minden vár ránk, ugyanis a legtöbb esemény valakinek az életkorához köthető a családban. (Ezért vannak az életkorok a táblázatban.) A másik szempont azonban, amiért érdemes a táblázatba a családtagok életkorát írni, az az, hogy így látszik, mennyi idős leszel Te meg a párod akkor, amikorra össze kell kalapálnod a pénzt. Ez azért érdekes, mert ha tovább folytattam volna a táblázatot, akkor látnád benne a tervezett nyugdíj idejét is, meg azt is, hogy mennyi minden van még előtte – és erre mindre kell, hogy jusson idő, erő, energia, hogy a rávalót is kitermeljük. Szóval ezért olyan érdekes az életkorok szerinti felosztás, hogy lásd, mi mindennek és mikor, milyen kondiban, erőben kell beleférnie az életedbe ahhoz, hogy akkor és ott meg is legyen az anyagi háttere, amikorra szeretnéd. (Innentől kezdve nyer a legtöbb ügyfelem számára értelmet, hogy bizony már huszonévesen is félre kell tenni azért, hogy nyugdíjasan is urasan tudjon majd élni.)

A táblázat persze nem csodafegyver, ettől nem leszel se gazdag, se időmilliomos. Viszont segít tisztázni egy-két dolgot. Elsősorban azt, hogy mi a reális vállalás, pontosan mit kell teljesítened, és hogy a párod is ezt és így akarja-e… 🙂 (Célkitűzés-gyakorlatnak sem utolsó.)

Azt, hogy a rávalót miből teszed majd mellé, az már legyen az én titkom, meg a Kisokosomé. 

U.I.: Nem tudom, feltűnt-e, de a Kisokosok eltűntek az eznemjatek.com választékából. Ez nem véletlen. Igyekszem karakteresebbé tenni az oldalt, és itt inkább csak a gyerekek pénzügyi nevelésével összefüggő témákat érinteni. A Te személyes pénzügyi fejlődésed terepe ezentúl az eletdesign.hu oldalam lesz, ott találod majd a Kisokosokat is.