Intelligens vagy-e pénzügyileg? 3 rész

Posted by Himer Csilla on dec 10, 2011 in Pénzügyi intelligencia | 6 hozzászólás

Még mindig a 7 legnagyobb pénzügyi baklövés, még mindig vesézünk, kritizálunk, hozzáteszünk. Hogy Te ne szaladj bele ezekbe a bakikba… Vagy ha mégis, akkor ismerd fel, és tanulj belőlük!

Még egyszer a lista, nehogy valahol elveszítsd a fonalat:

1. a tudás hiánya
2. az előrelátás és a körültekintés hiánya
3. a késleltetés hiánya
4. az értékek szem előtt tartásának hiánya
5. célok és tervek hiánya
6. pénzügyi intelligencia hiánya
7. a helyes gondolkodásmód hiánya

Figyelmeztetésképpen azért álljon itt még egy pár sor, amit már korábban is leírtam ennek a listának a láttán (tekintve, hogy ez a lista nem az én agyszüleményem):

És változatlanul fenntartom, amit a múltkor coachként mondtam: az egész lista úgy, ahogy van, a SZŰK-ség szemléletén alapul. Mindenhol valaminek a hiányát emlegeti. Hát, ettől így még nem lesz sem gazdagságtudatom, sem motivációm, hogy máshogy csináljam. Attól, hogy tudom, mi a nem jó, még nem tudom, hogy hogyan fogjak neki másképp. Akár a kisördög is tollbamondhatta volna…

Az első kettő már az előző két hétben kivégeztük, kaptál is hozzá segédeszközöket, amikkel ki tudod védeni, de legalábbis minimálszinten neki tudsz rugaszkodni a javításnak, meg a rendbe tételnek. Úgyhogy menjünk tovább a harmadik ponttal.

3. A késleltetés hiánya: hogy ez ekkora gáz!!! Ha jól emléxem, és ha én nem, a WP biztosan, akkor már írtam erről is. (Alapvetően az agyunkban élő ősember kapcsán volt szó ebben a postban is, ha csak érintőlegesen is.) Csak most egy kicsit bővebben értekezek erről. Ehhez pedig kihoztam egy kis értekezést a Gólyaképző tréning anyagából. Hogy a késleltetés tudománya miért olyan jó Neked, ha vagyont akarsz építeni Magadnak, és hogy mi az, amit még az ötéves gyerek is tud, Te meg már nem, pedig szükséged lenne rá…

Késleltetés és vagyonépítés, avagy kicsi ízelítő az Alaphang tréningből

Az a tény, hogy az ember a szükségleteit MOST akarja kielégítve látni, nem új dolog: Darwin is foglalkozott már a kérdéssel, meg az ő kései utódai, az evolúciós pszichológusok is. Vagyis amikor úgy érzed, hogy valami Neked most és azonnal és rögvest kell, akkor bizony kitör Belőled az ősember.

Hiszen akkoriban nem voltak felesleges készletek, de nem voltak tartósító módszerek sem, amikkel a készleteket tárolhatták volna, tehát ha jutott valami, akkor azonnal meg kellett enni, inni, fel kellett használni, különben hiába volt a vadászó-gyűjtögető törzs komplett erőfeszítése, ki kellett dobni mindent. (Annyit már az ősemberek is tudtak, hogy a romlott kajától csak betegnek lehet lenni, adott esetben pedig csak meghalni lehet, tehát kevesebb előnnyel kecsegtet romlott cuccot enni, mint a dögevőknek meghagyni.)

A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor átálltunk a növénytermesztésre, meg az állattartásra. Onnantól voltak feleslegek, a tartósító eljárások megjelenésével (szárítás, sózás, silózás, stb.) lehetett a JÖVŐre is gondolni. Amikor ínségesebb idők jöttek, akkor is volt mit enni. (Emlékezz csak vissza a bibliai tanmesére, amikor József egész Egyiptomot mentette meg azzal, hogy tartalékolt, és nem engedte, hogy előre feléljék – az életüket…)

Hol van akkor a bibi? Ott, hogy már rég nem a szükségleteinket akarjuk kielégíteni, hanem a vágyainkat. Rég nem a puszta és csupasz megélhetésünk a tét ilyenkor, hanem az, hogy szebben, jobban, magasabban, erősebben… A szép és a számomra kínos az az egészben, hogy ha tudnánk késleltetni a vágyainkat, akkor nem lennénk így eladósodva.

Hogy mi ebben a kínos? Az, hogy a vágykésleltetés tudományát még egy óvodástól is elvárjuk, pl. amikor a boltban meglát valami neki tetsző dolgot, mi meg azt mondjuk, hogy majd máskor, mert most valamiért nem engedhetjük meg magunknak, nem jár neki, stb. Mi felnőttek meg kapcsiból mellőzzük ezt a képességet, mert – hogy is fogalmazzam finoman – nem bírunk a birtoklási mániánkkal…

Ha nem hiszed, nézd meg a Marshmellow-teszt néven ismert kísérlet videoját az oldal alján! Még az ovisok is képesek voltak önmegtartóztatásra abban a tudatban, hogy ha ezt megteszik, akkor dupla jutalom vár rájuk. (Te, ha nem hitelt veszel fel, akkor nem dupla, hanem minimum négyszeres, de lehet, hogy akár hétszeres jutalmat is kapsz – ennyivel kevesebbe fog ugyanis kerülni a cuccos, ha önerőből, spórolás, és tőkeépítés után veszed meg, mint ha hitelbe vernéd Magad miatta.)

Szóval, ha megint ki akar törni Belőled az ősember-szellem, akkor játssz el a gondolattal, hogy

• mi az a maximum tragédia, ami történhet, ha MOST nem veszed meg vágyaid tárgyát? (Pl. ha nem most rögtön veszel új kocsit Magadnak, hanem csak egy használtat, mert arra van pénzed, és annak a fenntartási költségeivel bírsz el? Vehetnél éppen 5-ös BMW-t is, de ahhoz igen erősen el kellene adósodnod. Mi van, ha 5-ös Bömös (BMW) helyett egy ideig pl. egy Ford Fiestával jársz?)
• lenne-e abban is pozitívum, ha egyelőre a Fiestánál maradnál? (Ezeket szembe is állíthatod a Bömös-féle pozitívumokkal. Ha a Bömös mellett alapvetően olyan érvek szónak, hogy „mert az olyan menő”, vagy „mert jól néz ki”, netán „mert státuszszimbólum, és emeli az image-emet”, akkor igen csak elgondolkodnék, hogy mire is kell nekem az a Bömös.)
• mi van, ha mégis a Bömös jön ki jobban a  versenyből? Meddig tartana az előnye? Hányadik hiteltörlesztésig, vagy biztosítási kötelezettségig, súlyadó részletig?
• ha ebbe a helyzetbe szaladnál bele, tehát hogy a pénztárcád nem bírja az iramot a Bömössel, akkor mi a lehető legjobb és legrosszabb végkifejlet, amivel ez végződhet? (Pl. a bank elviszi a Bömöst, és éppenhogy, de még meg tudod venni a Fiestát, mert kocsi azért kell, de buktad az addigi hiteltörlesztéseidet, súlyadót, stb., vagy kölcsönkérsz haveroktól, családtól, hogy banknak tudj törleszteni, és csak azután viszik el a kocsit, viszont így a Fiestát sem tudod megvenni, mert a maradék pénzed a baráti, családi tartozásokra megy el?)

Úgyhogy van min gondolkodni… Hagylak is egy hétig nyugiban, hadd ülepedjen. Addig mozizd meg, mire képes némi jutalom ígérete az 5-7 évesek körében: