Ki teremti a munkahelyeket?

Találtam egy roppant érdekes videot, ami elgondolkodtatott. Remélem, Téged is el fog. A lényege, hogy nem a gazdagok a munkahelyteremtők. Ha csak az igazi, kőkemény kapitalista, kőgazdagokon múlna, akkor már valszeg régen robotokkal dolgoztatnának, és régen nem is lenne ember, akinek munkahelye lenne. Hogy ki az igazi munkahelyteremtő? És mi köze ennek az egésznek a pénzügyi intelligenciához? Olvass tovább és megtudod!

Először is, nézd meg a szóban forgó videot, aztán tudunk tovább beszélgetni.

Ez a tartalom nem elérhető.
Légyszi, engedélyezd a sütiket a böngésződben a megtekintéshez.

Ha már kiheverted az első sokkot, akkor kezdjünk el egy kicsit gondolkodni!

A szerkesztő megjegyzése: 

Ha kisebbfajta sokk ért, az nem véletlen. Ez volt az a TED-video, amit nem is engedtek adásba, a hivatalos TED-oldalon hiába is keresnéd… 

Ha elfogadjuk a fenti okfejtést, márpedig el kell, mert minden valamire való közgazdasági iskolában, még a középfokúban is, azzal kezdik a közgazdaságtan oktatását, hogy a piacot a kereslet és a kínálat egyensúlya tartja működésben. Bármelyik irányba elbillen a dolog, akkor ott gáz van. Ha kereslet van, de kínálat nincs, akkor elég csak visszagondolnunk az 1948-1989 közötti izmos negyven évre. Kaptunk bőséges ízelítőt a hiánygazdaság szépségeiből. Hogy ez nem volt jó, arról mindenki, aki már akkor is élt, valszeg könyvet tudna írni. Én még halkan hozzá teszem azt is, hogy nemzetgazdasági, vagy ahogy akkor mondtuk, népgazdasági szinten sem volt jó, mert nem volt áru, amire elköltsük a pénzünket, tehát nem volt olyan hú, de eleven a gazdaságunk. (Az megint egy másik kérdés, hogy akkora baromi nagy fizetések sem voltak, hogy az elköltetlen pénzkötegek otthon hegyekben állhattak volna. Adott körülmények között ez tiszta mázli volt, különben vagy mindenki a bankba pakolta volna a sok felesleget, ami előbb-utóbb az OTP-t és a néhány Takszövöt vitte volna sírba – mert hogy ennyiből állt a bankrendszerünk -, vagy úgy söpörgették volna a pénzt az utcán, mint a hiperinfláció idején, mert elértéktelenedett volna a pénzünk.)

Ha viszont kínálat van, de kereslet nuku, akkor meg túltermelési válság jön, abból is láttunk már néhányat. (Még gyerekkoromból emlékszem a Híradó felvételeire, amelyek bemutatták, hogy a Közös Piac – az EU lánykori neve – raktáraiban hegyekben áll az eladatlan vaj, ami miatt nem győzték kártalanítani a termelőket. Persze a szép az volt a dologban, hogy először meg szubvencionálták őket, azaz támogatást kaptak az államtól, hogy termeljenek. Szóval duplán fizetett a Közös Piac a gazdáknak ugyanazért.)

Szóval szép dolog ez a piac, de baromi kényes egy bigyó.

Mi az akkor, ami tudja biztosítani ezt a kényes egyensúlyt? 

Fogyasztás terén sem árt az öntudat.

Te.

Pontosabban az, hogy van igényed (keresleted). Meg az, hogy megvan az igényeid kielégítésére szánható pénzed.

És mi kell ahhoz, hogy pénzednél legyél? 

Igen, eltaláltad!

Pénzügyi intelligencia!

Ha tudsz bánni a pénzzel, akkor tökmindegy, hogy milyen válság jön – Te tudsz vásárolni, ki tudod elégíteni az igényeidet, mert van rá pénzed. És ezzel finanszírozni tudsz néhány munkahelyet.

Említettem már, hogy a pénzügyek nem is olyan bonyolultak? Ha még nem, akkor most itt az ideje.

És még egy dologra szükség van ehhez: arra, hogy (ön)tudatos fogyasztó legyél. Pénzügyi téren is. A pénzügyi termékek terén sem árt kiigazodni. Nem csak a kínálatban, hanem a Te jogaidban, kötelességeidben, no meg a pénzügyi terméket áruló pénzintézetéiben. Ehhez nem árt némi fogyasztóvédelmi tudás sem. Hogy ebben is ki tudj művelődni, nézz szét időnként ezeken az oldalakon:

http://www.penzugyifogyaszto.hu – ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF-nak) kifejezetten fogyasztók számára fenntartott oldala

 http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/fogyasztovedelmi_jelentesek – bár ezek a PSZÁF szakmai anyagai, de kifejezetten a fogyasztóvédelmi szakmai anyagi, és azért mégis csak magyarul írták ezeket is. Sok mindent lehet ebből is tanulni.

http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/jogorvoslati_eljarasok – na, ez az a link, amit nagyon meg kell nézni! Itt vannak felsorolva azok a lehetőségek ugyanis, amelyekkel élhetsz, ha netán valaki mégis csak átvágott a pénzügyeidben. Már csak azért is érdekesek ezek, mert itt láthatsz példákat olyan esetekre, amelyekben a PSZÁF eljárást indított, mert valaki visszaélt a fogyasztói bizalmával, pénzével, stb. Innentől Te is tudni fogod, mire kell figyelned, hogy ne fuss bele valami rémségbe.

http://www.oba.hu – Az Országos Betétbiztosítási Alap honlapja. Minden kétséget eloszlat arról, mit is jelent tulajdonképpen az OBA-garancia, amivel előszeretettel hirdetik magukat bankok és biztosítók.

http://www.bva.hu/hu/fooldal.html – ez pedig a BEVA, azaz a Befektető-védelmi Alap honlapja. Ez is egyfajta garancia a befektetésekre, amely körül szintén vannak félreértések. Ha ezt most elolvasod, akkor ezek is eloszlanak.

Szóval legyél pénzügyi téren is (ön)tudatos!

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

Himer Csilla

Gratulálok! Te is csatlakoztál azon szülők közösségéhez, akik fontosnak tartják a gyerekeiket abból a szempontból is felkészíteni a nagybetűs életre, hogy egy rugalmasan alakítható pénzügyi életvitel alkalmazását tanulják meg a saját boldogulásuk, anyagi biztonságuk érdekében - mindezt pedig úgy, hogy közben nem vesztik szem elől, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el egymással. Ehhez nemcsak itt találsz tőlem mindenféle okosságokat, anyagokat, hanem az itt látható közösségi oldalakon is. És még ezeken kívül: scribd.com: http://www.scribd.com/HimerCsilla slideshare.com: http://www.slideshare.net/HCsilla A Sykpe-csatornámat csak ügyfeleknek tartom fenn. Jó tanulást, jó játékot!

More Posts - Website

Follow Me:
TwitterFacebookLinkedInPinterestGoogle PlusYouTube