SZPR® – a befektetések rendszere 2. rész

Posted by Himer Csilla on márc 9, 2013 in Pénzügyi intelligencia | 0 comments

„Elhagyom a fotelt, betolom az Opelt, éééééés már indulok is!” – mondta anno a Rapülők a Túr dö Flanc c. számában. Nagyon jól megfogalmazták ezzel azt az életérzést, amely nagyon sok magyart jellemez: ülünk, mástól, kívülről várjuk a megoldást, közben pedig hajlamosak vagyunk cifra nyomorúságban élni, azaz adunk a látszatra, még ha az meg is haladja az erőnket… Na, gyanítom, ez az, amiből Te már kinőttél, Neked már eleged van, és nem azt tervezed, hogy ez lesz életed értelme – erre elég bizonyíték mér az is, hogy olvasod a blogom. Ha pedig a vágyakon túl hajlandó vagy csinálni is valamit, mondjuk első lépésben végigcsinálni az SZPR®-tréning leckéi végén található feladatokat, akkor megtetted az első lépést, hogy elhagyd – na, nem a fotelt, de a jelenlegi pénzügyi komfortzónádat.

Mostanra bizony már meglehetősen ki is tágítottuk ezt a komfortzónát: párkapcsolati téren is rendezni próbáltad a pénzügyeidet, tisztában vagy azzal, hogy a pénzügyi személyiséged jelenleg hol tart, vagyis honnan indulsz, és mit kell majd fejlesztened, elkezdted kiépíteni a tartalékaid rendszerét, hogy minimálisan az anyagi védettség állapotáig eljuthass, aztán kezedbe vetted a pénzáramlásod, azaz a cashflow-d irányítását – és ezzel megalapoztad az anyagi biztonságodat is, minden eszközöd megvan ahhoz, hogy gatyába rázd az adósságaidat, tovább stabilizálva az anyagi biztonságodat, az anyagi függetlenséged érdekében pedig már hosszú távú cáljaid is vannak, amelyek mellé jó befektetőként már kezded hozzárendelni a megvalósítást szolgáló megfelelő pénzügyi eszközeidet. Hogy ezt most kerekebbé tegyük, folytatjuk a befektetések rendszerének kiépítését a közép távú eszközökkel – no meg a hozzájuk tartozó befektetői szemlélet kialakításával.

Most leszel igazán befektető!

Igen, a középtáv már az az időintervallum, amire azt lehet mondani, hogy nem egyszerűen a likviditásra (hozzáférhetőségre) hajtasz elsősorban (ld. az előző leckében a befektetési háromszöget), hanem kezdesz hasonlítani a klasszikus befektetőre, aki egy bizonyos időre hajlandó lemondani a befektetésre szánt pénzéről azért, hogy az időszak végén többszörözve lássa azt viszont. Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít középtávú befektetésnek. Sokan, így én is, inkább az 1-3 év közötti távot tekintjük annak, mások szerint 1-5 évig terjed az az időtartam, amíg egy befektetés középtávúnak számít. Akárhogy is, nem egy beláthatatlan időszakról van szó, ellenben három-öt év alatt is megfodulhat Veled a világ, mert annyit változnak a körülményeid, lehetőségeid. Ezekkel a befektetésekkel (is) éppen azt akarjuk elérni, hogy változzon – méghozzá az Általad meghatározott irányba.

Éppen ezért, mert ez már egy hosszabb, ezért nehezebben kiszámítható időszak, a középtávú befektetések kockázatai is nagyobbak, mint a rövidtávúaké. Ezért cserébe viszont a hozamai magasabbak, hiszen meg kell fizetniük a pénzedet elfogadóknak

azt, hogy relatíve hosszú időre mondasz le a pénzedről, és a tetejébe mindezt még nagyobb kockázatot vállalva is teszed.

A tanácsadó (köz)beszól:

Már most is emlegettem a befektetési háromszöget. Ha jobban belegondolsz, a háromszög oldalait alapvetően az határozza meg, hogy a hozamok és a kockázatok egyenes arányosan változnak egymással, míg a likviditás és a hozamok között éppen fordított arányosság áll fenn. Vagyis minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb hozamokkal kecsegtet – hiszen ezzel honorálják a kockázatvállalásodat. Ellenben minél nagyobb egy eszköz likviditása, azaz a hozzáférhetősége, pénzre válthatósága, annál kisebb lesz az elvárható hozam. Ennek az az oka, hogy a pénzedet elfogadóknak számít a Te befektetésre szánt pénzed kockázatosnak, hiszen ha szinte bármelyik pillanatban kivonhatod a befektetésből, akkor ők nem tudnak biztonsággal számolni az ő üzletükben a Te pénzeddel, mint tőkével, ezért nem is fognak rá túl izmos hozamot fizetni.

A coach (köz)beszól: 

…és akkor itt érdemes elkezdeni feszegetni egy kicsit az érzelmi intelligencia és a pénzügyi IQ kapcsolatát is: jó befektető ugyanis csak akkor leszel, ha fejlett az érzelmi IQ-d is. Ha az ügyletben szereplő minden résztvevő szándékait, motviációit érted, azaz nemcsak a Magad szempontjaira vagy figyelemmel, hanem a partneredére is, legyen az egy cég, az állam, vagy egy bank. Ebben az esetben fogod ugyanis megérteni, hogy mi hogyan működik és miért úgy. (Erre még később visszatérünk.) 

Mikor érdemes középtávú befektetéseket használni? 

Egyszerű: akkor, ha 3-5 éven belül esedékes a célod megvalósítása.

De nemcsak akkor!

Nagy pénzügyi intelligenciáról tesz tanúbizonyságot az, aki vagyonépítésre is használja – mind a rövid-, mind a középtávú pénzügyi eszközöket. Ehhez kicsit visszalépünk a tartalékokhoz…

Tuti tipp: 

Emlékszel még a tartalékok rendszerénél mondottakra? Ott is szerepelt egy feltöltő rendszerű módszer (Bodo Schäfer bucket-, azaz vödör-módszere). Most is hasonlóan járunk el – kihasználjuk az egyes befektetési eszközök kedvező tulajdonságait. A rövid- és középtávú eszközök némelyikét ugyanis kifejezetten jól lehet arra használni, hogy az egyes tartalékaid keretét feltölthesd (a mesterelme csoportunkban erre kaptak tippeket is a résztvevők Papszt Kriszta pénzügyi tanácsadótól). De ugyanígy működhet a dolog a másik irányba is: a középtávú eszközökkel remekül fel lehet építeni egy hosszútávú befektetés pénzmagját. Így nemcsak a konkrét céljaid megvalósítását tudod megtámogatni ezekkel a befektetési eszközökkel, hanem a vagyonépítésedet is, amely az anyagi függetelenséged irányába tett talán legfontosabb lépés.

Ez egy nagyon jól működő rendszer lehet, de nagyon ki kell találni. Ezt biztos, hogy nem fogod tudni működtetni valamiféle nyilvántartás nélkül. Ehhez ad jó alapot az életpálya-tervezésről szóló leckében már elkészített táblázat (a mesterelme csoport tagjai kaptak tőlem egy ilyet készen). Ezt a táblázatot nem árt minden hónapban átnézni, követni a lejárati, forduló napi dátumokat, illetve havonta megkuksolni, hogy melyik befektetésed éppen hol tart, hogy áll, mik a trendek, hogy bármikor lehetőséged legyen korrigálni. Ehhez tényleg egy jól működő rendszer kell, különben nagyon könnyen le lehet veszni benne.

És még egy dolog kell hozzá (ha van): a párod. A kettőtök céljait kell ezzel a rendszerrel megvalósítanotok, a kettőtök pénzével, tehát a döntést is kettőtöknek kell meghoznotok erről. Minden hónapban az áttekintés alkalmával.

Középtávú befektetési eszközök

Kicsivel már szélesebb a paletta, abban az értelemben mindenképpen, hogy talán egy kicsivel több szereplő van a befektetési lehetőségeket kínálók között.

• kincstári takarékjegy: itt most csak vissza szeretnék utalni az előző leckében leírtakra, hiszen az itt is áll, egyedül azért került fel most is a listára akincstári takarékjegy, mert van 2 éves futamidejű változata is, ami már középtávú befektetésnek számít. Itt is figyelj arra, hogy a hozamot úgy számold, hogy levonod belőle a 16% forrásadót, és akkor már tiszta lesz, mennyi pénzt fogsz kapni a második év végén.
• 

  foto: hir24.hu

  magyar államkötvény: egy igazi klasszikus. Relatíve nagy biztonságot ad a befektetőnek, hiszen az állam garantálja a kifizetést, bár a relatíve szót sokan nem győzik mostanában hangsúlyozni… 1998-ban, és 2009-ben is csak egy hajszál választott el minket a fizetésképtelenségtől, és tekintve a mostani gazdasági állapotokat, nem lehet tudni, mikor leszünk megint hasonló helyzetben. Egyelőre még azt mutatják a jelek, hogy az állam jótáll a vállalásaiért – hogy milyen áron, az már viszont tükröződik a papírok hozamában. Mostanság ugyanis elég jó fizetési ígéretű papírokat volt kénytelen kibocsátani az állam: a klasszikus államkötvényeket most is úgy árulják 10.000 forintos címlettel 3,5 évre (és azon túlra is hosszútávú papírként), hogy fix vagy változó kamatozással is vehetsz belőlük. A legutóbb kibocsátott papírok 5,09-5,5% között hoztak úgy, hogy a kamatozásuk évenként is változhat (emelkedhet) akár. Ezeknél a papíroknál féléves és éves kamatfizetési időszak is előfordulhat, persze mindig egy évre számítják a kamatot a félévente fizető papíroknál is. Az értékpapír vásárlásakor értékpapírszámlát kell nyitni az erre jogosult intézménynél, pl. a Magyar Államkincstárnál, amely automatikusan vonja is a kamat kifizetésekor a 16%-os kamatadót – úgyhogy ne lepődj meg, ha kevesebb pénzt találsz majd a számládon, mint amennyit az államkötvény kamata alapján reméltél.

• prémium államkötvény: tipikusan középtávú papír, mert 3 és 5 éves lejárattal bocsátják ki. Alapcímlete 1.000 forint, vagyis meglehetősen rugalmasan lehet belőle kötvénycsomagot összerakni. Évente fizet kamatot, ami jelenleg egész jó, hiszen az inflációt tekinti kamatbázisnak, és ezen felül fizet még prémiumkamatot 2,5-5%-os mértékben. (Persze ebből is levonják majd a 16%-os kamatadót.) Az Államkincstár fiókjaiban, illetve a Webkincstáron keresztül tudod megvenni. Ha a lejáratkor nem veszed fel a tőkét, plusz a kamatot, plusz a prémiumkamatot, akkor sem évül el a kifizetés, amíg csak a Kibocsátó (a magyar állam) fennáll.
• prémium euró magyar államkötvény: egy eurós címletű papír. Az eurozóna inflációjához kötött, szintén változó kamatozású papír, ahol a báziskamat az eurozóna inflációja, a prémiumkamat mértéke pedig jelenleg 2,5%. (Ez sem olyan rossz.) Kamatot félévente fizetnek, természetesen a kamatadót azonnal levonva. A kötvény által megtestesített követelés a magyar állammal szemben szintén nem évül el, tehát ha valamilyen oknál fogva ezt sem tudnád beváltani a lejáratkor, akor is bármikor visszakövetelheted az államtól. Ezt a fajta kötvényt csak jól meghatározott kibocsátóhelyeken tudod megvenni, konkrétan a Concorde Értékpapír Zr., az Erste Befektetési Zrt., az ING Bank N.V., valamint a Citibank, a Magyar Államkincstár, az OTP Bank Nyrt., a Raiffeisen Bank Zrt. és a TakarékBank Zrt. kijelölt fiókjaiban.
• befektetési jegy: ezeket az értékpapírokat befektetési alapok bocsátják ki. Az alapok lehetnek zárt- és nyílt végűek. Ez annyit tesz, hogy a zárt végűeknek meghatározott a működési idejük, vagyis van „lejáratuk”, a nyílt végűek viszont határozatlan időre létrehozott alapok. Ha rám hallgatsz, akkor inkább nyílt végű jegyet veszel, mert azt bármikor visszavásároltathatod az alappal, ha pénzre van szükséged. A zárt végűek is forgalomképesek, tehát likviddé lehet őket tenni, ehhez azonban kell a szervezett piac, pl. a tőzsde, merta  lejárati idő előtt az alapkezelő nem vásárolhatja vissza a papírt. Tulajdonképpen tulajdont vásárolsz Magadnak vele a befektetési alapban – ezért cserébe viszont meglehetősen korlátozottak lesznek a tulajdonosi jogaid: hozamra és ún. likvidációs ellenértékre leszel jogosult. Abba azonban semmi beleszólásod nem lesz, hogy a befektetési alap mihez kezd a pénzeddel: olyan papírokból állítja össze az alap portfólióját, amilyeneket ő jónak lát. Hozamot csak becsülni tudnak, ugyanis a befektetések megválasztásán múlik a siker: a hozam felosztása ugyanis a tőketulajdonosok (azaz a befektetési jegyek megvásárlóinak) hozzájárulása arányában történik. Ilyenkor szokták kiteríteni az érdeklődők elé a múltbéli teljesítményeket, illetve az azt ábrázoló grafikonokat. Ezzel azonban vigyázz!

A tanácsadó (köz)beszól: 

Most biztosan nem leszek népszerű egyes pénzügyi és befektetési tanácsadók körében, de van itt pár kicsi körülmény a befektetési jegyekkel kapcsolatban, amiről nem árt tudnod: 

1. múltbeli eredményekkel befektetőt TILOS kábítani, tehát ha ezzel próbálkoznak Nálad, te se hagyd Magad! A legtöbb helyen a szakértelmet próbálják meg ezzel alátámasztani, de a befektetés nem egy egzakt tudomány.
   

   foto: freedigitalphotos.net

   Szükség van a mérésekre, de ezekből mindig utólag lehet következtetéseket levonni. A múltbeli eredményesség a világon semmire nem jelent garanciát a pénzügyi világban – nézd csak meg a Lehmann Brothers esetét: a világ egyik legnagyobb befektetési(!) bankja volt remek teljesítményeket felmutató portfóliókkal, tehát hemzsegett a kifejezetten befektetésekre szakosodott szakértőktől. Mégis bedőlt, mert elvitte a pénzvakítás. (Erről még majd lesz szó a részvényeknél.) Éppen ezért befektetéskor soha ne a múlttal foglalkozz, hanem a jelennel és még inkább a jövővel. Ha a befektetési ügyintéző vagy tanácsadó nem képes Téged kimerítően tájékoztatni az adott portfólióba tartozó papírok kibocsátóinak jelenlegi likviditási helyzetéről, hitelminősítéséről, annak az iparágnak a trendjeiről, amelyben a kibocsátó cég érdekelt, valamint a cég nyilvános üzleti tevreiről, akkor az illető csak a sablondumára van kiképezve, és nem is ért igazán ahhoz, amit csinál. Ez pedig befektetési alapoknál nagyon ritka dolog.

2. fogalmad nem lesz a portfólióról. Lehet, hogy az elején még felsorolják, hogy melyik részvényből, kötvényből, állampapírból mennyi van a portfólióban, de menet közben ezt teljesen a saját belátásuk szerint változtatják, majd utólag fogják közölni, hogy ezt és ezt, így és így variáltunk. Nagyon kényelmes befektetési mód, viszont ahhoz képest, hogy tulaj vagy, Számodra minimálisan átlátható az egész.
3. annál is inkább nehéz az átláthatóság, mert a befektetésedre eső költségek elszámolása is meglehetősen elvontan van megfogalmazva a szerződésekben. Ha rákérdezel az ügyintézőtől, sajnos ő sem mindig tud konkrátan felvilágosítást adni. 

Összefoglalva: a befektetési alapok lehetnek jó befektetések – ha többet akarsz, mint az infláció, de Te Magad nem akarsz foglalkozni a pénzügyeiddel. Kifejezetten a kisbefektetőknek lett kitalálva. Az én olvasatomban ez inkább arra jó, hogy egyfajta lépcsőfok legyen az igazi befektetővé válásod útján. 

• banki, önkormányzati és vállalati kötvények: ezeket általában bankfiókokban és értékpapírforgalmazóknál lehet megvenni, és gyakorlatilag ugyanúgy hitelezel velük csak éppen a banknak, vagy egy-egy cégnek, mint az állampapírral az államnak. A legváltozatosabb futamidőkkel és kamatozással fordulnak elő, itt aztán igazán széles a paletta. Egy valamire figyelj oda nagyon, amikor ezekből veszel: a visszafizetési garanciákra. Éppen ezen papírok sokfélesége miatt sokféle kibocsátó is lehet, ezért sosem lehet elég óvatos az ember fia/lánya. 
• tartós befektetési szerződés: azért írom ezt is ide, mert van középtávú verziója is – attól függően, hogyan használod. A TBSZ-nél két dátumot kell nagyon figyelned: az egyik a harmadik év, amikor már részkifizetést kérhetsz, a második pedig az  ötödik év, amikor a teljes összeget felveheted. Ha kivárod az öt évet, akkor teljesen adómentesen férsz hozzá a pénzedhez. A TBSZ azért nagyon ravasz egy intézmény, mert csak az első évben, azaz a felhalmozási évben tehetsz a számla pénzt. Abban az évben viszont bármikor és bármennyit. A második évben egyáltalán nem lehet befizetni, még akkor sem, ha új TBSZ-t nyitnál. Ezt csak a harmadik évben teheted meg. A TBSZ annyiból rugalmas, hogy a 3, ill. 5 év után nem kell kötelezően felvenned a pénzt csak azért, mert már adómentesen megteheted: továbbra is hagyhatod a számlán, hadd hozza a kamatot. A TBSZ-nek két fajtája van: megtakarítási és befektetési. Előbbi esetben betéti számlával tudod kombinálni a szerződést, utóbbiban pedig értékpapírszámlával.
• letéti jegy:  bankok és szakosított pénzintézetek bocsátják ki, hogy pénzt vonjanak be forrásaik növelése érdekében. Bemutatóra vagy névre szól. Kamatot fizet, amit a letéti jegyen szereplő időben és módon kell kifizetnie a jegy tulajdonosának, plusz a jegyen szereplő összeget. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl meg kell kezdeni, s három éven belül be kell fejezni, ezért tipikusan középtávú pénzügyi eszköz. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. Szabadon átruházható, vagyis adhatod-veheted a papírt. A beváltást nem kell a lejáratkor azonnal elvégezned, de jó, ha nem vársz vele többet 10 évnél, különben elévül az igényed.

Feladat: 

akár a múlt héten, próbáld meg most is beledolgozni a Pénzügyi minimáltervedbe a pénzügyi céljaidhoz rendelhető eszközöket! 

És most már megteheted azt a csavart is, hogy a feltöltő rendszerbe is beépíted ezeket az eszközöket: vagy azért, hogy a tartalékaid rendszerét ne kelljen 17 évig töltögetni, ahogy a mesterelme csoportunk egyik tagja ki is számolta anno (ez a lecke valószínűleg neki is segítség volt), vagy azért, hogy pénzmagot képezhess a hosszabb távú befektetéseidhez. 

Mesterelme csoportunkat most is Papszt Kriszta pénzügyi tanácsadó segíti tanácsaival – ha Neked is lekelne a segítség, akkor nosza, csatlakozz! 

Nálad volt rendszerezés közben megdöbbenés, felismerés, AHA-élmény? Ha igen, akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!