SZPR® – befektetések rendszere 1. rész

Posted by Himer Csilla on márc 2, 2013 in Pénzügyi intelligencia | 2 hozzászólás

Gyanítom, a tréningnek ez lesz az a része, amelyet a legtöbben vártak. Két dologra azonban már most szeretném felhívni ezen olvasóim figyelmét:

1. ez nem befektetői iskola lesz – megmondtam már többször, hogy pénzügyi intelligencia oktató vagyok, nem pedig befektetési vagy pénzügyi tanácsadó. Konkrét termékekről nem fogok tanácsot adni. Csak az eligazodást segítem, hogy mi mire jó, hogy Magad is ki tudd választani a befektetések tengeréből, mi is a megfelelő Neked.
2. nem véletlenül hagytam a befektetést a végére – és nem, nem az volt a célom, hogy a végére hagyjam a legnagyobb érdeklődésre számot tartó témát, ezzel is biztosítva, hogy minél tovább kövessék az olvasók a leckéimet. Hanem azért hagytam ezt a végére, mert a Személyes Pénzügyi Rendszert® ésszel, logikával és fokozatosan kell felépíteni. Magyarán: aki befektető akar lenni, annak esze ágába se jusson az előző rendszereket átugrani! Aki kapásból a befektetésekkel akarja kezdeni, sok sikert hozzá, de garantáltan bele fog bukni. (Jó, hagyok egy kis teret a szerencsének is: 99%, hogy bele fog bukni.) 

Most foghatunk bele a befektetések rendszerének kiépítésébe!

A befektetéseink rendszerének kiépítését már elkezdtük, amikor az életpálya-tervünket elkészítettük. (Ezzel már egy jó pénzügyi tanácsadó is tud mit kezdeni.) Azt már tudjuk, hogy mikorra van szükségünk és nagyjából mennyi pénzre. Most már csak az a adolgunk, hogy válogassunk a sokféle pénzügyi termék közül, hogy melyikkel tudjuk előteremteni a szükséges fedezetet a céljaink megvalósításához.

Amivel a pénzügyileg intelligens ember igazából operál…

az az idő. 

Még a befektetések között is ennek alapján szelektálunk, ha életpálya-terv alapján készítünk befektetési portfóliót. Ennek megfelelően vannak rövid, közép és hosszú távú pénzügyi eszközök.

• Rövid távú pénzügyi eszközök: azok a pénzügyi termékek, szolgáltatások, amelyek maximum egy évre szólnak, vagyis egy éven belül pénzt hoznak.
• Közép távú pénzügyi eszközök: azon pénzügyi termékek, szolgáltatások egy és három éves lejárattal rendelkeznek, vagyis ezen időhatárok között hozzák a pénzt (ha jól használtuk ki az álatluk nyújtott lehetőségeket).
  

  foto: saját montázs

• Hosszú távú pénzügyi eszközök: a három évnél hosszabb befektetést igénylő pénzügyi termékek, szolgáltatások.

Mielőtt nagyon belemennénk ebbe a témába, én behúznám a kéziféket, és rükvercbe kapcsolnék, mert egy kicsit vissza kéne tolatni…

Vissza a kályhához!

Mi a befektetés? 

Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor minden olyan pénzügyi eszköz, szolgáltatás befektetésnek számít, amelynek keretében egy bizonyos időre (rövid, közép, vagy hosszú távon) lemondasz a pénzedről azért, hogy az időszak végén több pénzt kaphass vissza. Vagyis a lényeg az, hogy a megtakarításaid nyomán van olyan pénzmagod, amelyről minden gond nélkül le tudsz mondani egy ideig. (Ha ebből a szemszögből nézed a dolgot, akkor talán már érthetőbb az is, hogy a tartalékra, megtakarításra, befektetésre rendszeresen félretett pénzedet a cashflow-dban miért is a kiadások között szerepeltettük. Azért, mert le kell mondanod róla. Bevétel majd akkor lesz, amikor lejár a befektetési időszak, és megkapod a tőkét és a hozamot is – remélhetőleg.)

Szakmailag kicsit korrektebb megfogalmazásban: a befektetés pénzeszközök lekötése a későbbi hozam reményében. A befektetés anyagi javakban és pénzügyi eszközökben történő felhalmozás. Jelenbeli fogyasztásról való lemondás, jövőbeni többletfogyasztás reményében. Minden olyan tranzakció, melyben jelenbeli pénzt jövőbelire cserélünk. (HitelOnline.hu)

Célja szerint a befektetés lehet:

• értékmegőrző célú – ekkor az az elsődleges cél, hogy a befektetés megőrizze az értékét, vagyis hogy kivédje befektetett tőke értékét apasztó infláció hatását. Erre alkalmasak azok a befektetések, amelyek az inflációt meghaladó mértékű hozamot, vagy kamatot biztosítanak. Igazából úgy illene, hogy ezt minden normális bankbetét tudja produkálni. Ez lenne ugyanis a dolga. De sajnos nem megy mindegyiknek. Ezért kell nagyon észnél lenni, de erre még majd visszatérünk. 
• nyereségszerző célú – na, itt már előfordul, hogy egyesek eltévednek kissé. Sokan hajlamosak akár a bankbetét, vagy takarékbetét kamatát is ebbe a kategóriába sorolni. Ez igaz lehet, de csak akkor, ha az inflációt meghaladó mértékű a kamat, plusz fedezi a forrásadót is a növekmény – és még ezen felül Neked is marad. Ezért nem árt első kanyarban figyelni az EBKM-et (egységesített betéti kamatlábmutatót), amely olyan, a bankok számára kötelezően alkalmazandó egységes számítási mód, amely nemcsak a banki reklámokban mutogatott 360 napra számított kamatot mutatja, hanem 365 napra, vagyis a komplett évre számol (ettől magasabb lehet az EBKM, mint a banki kamat), de tartalmazza a levonásokat is (számlavezetés díja, jutalékok, stb. – ezektől pedig általában kevesebb az EBKM a banki kamatnál.) Az EBKM-ről és számítási módjáról itt találsz bővebb infot.›››

A tanácsadó figyelmeztető lövése:

Vigyázat! Az EBKM sem mindenható (ahogyan a THM sem volt, ha még emlékszel arra a leckére)!

Az EBKM-be bele kell ugyan számolni a bank által felszámított minden díjat, de a 16%-os forrásadót, amit a bank szintén azonnal von a törvény alapján, már nem! Vagyis ha előre kalkulálsz, akkor veheted alapul az EBKM-et, de utána a kapott összeget csökkentsd a 16%-os kamatadóval is! Akkor fogod biztosan tudni, hogy a lejárati idő végén mennyit is fog a kezedbe leszámolni a bank!

És még egy dolog, amire nagyon vigyázz!

Ne keverd össze a bankok által előszeretettel kihangsúlyozott akciós kamatot a tényleges éves kamattal! Az utóbbi időben elterjedtek az akciós kamatozású betétek, ahol a betéti időszak egy részében, általában 3-6 hónapig kiugróan magas kamatokat adnak. Ennek két hátulütője is lehet, ha nem figyelsz oda eléggé:

1. nem azt a kamatot kapod a teljes lekötési időre, amit nagy betűkkel láttál kiírva a reklámban (csillagozva és apró betűkkel persze mindig ott van az akciós időn túli, kétharmad, vagy fele akkora kamat is), így sokkal kevesebb pénzt kapsz kézhez a lejárati idő végén, mint korábban hitted
2. az akciós kamatot sem az akciós időszakra, hanem egy évre számolják! Ez azt jelenti, hogy ha pl. három hónap az akciós időszak, akkor az akciós kamatot is egy évre számolják, és csak annak az akciós időszakra eső részét írják jóvá a betéteden. Vagyis ha az akaciós kamat 10%, akkor nem a három hónap alatt fog 10%-ot hozni a betéted, hanem az egy év alatt esedékes 10%-os kamat három hónapra eső részét. Ez a második pont, ahol rövidebb lesz a végeredmény, mint amire esetleg számítasz.

A lényeg: a legtöbb szakember ezért nem is nagyon tekinti a bankbetéteket nyereségszerző befektetésnek, sokkal inkább a készpénz egy másik megnyilvánulási formájának – a folyószámlával egyetemben.

Ami sokkal inkább befektetés, azok

• az értékpapírok – ezeket pénzügyi befektetésnek is szokták hívni
• minden más – ezeket reálbefektetésnek nevezik. (A minden másról is lesz még majd szó, csak egy kis türelem még.)
  

  foto: csakanoknek.hu – köszönet érte!

A befektetők szentháromsága 

Ez az, amire majd nagyon kell figyelned, hogy a Számodra és a céljaid számára legmegfelelőbb befektetési formát ki tudd választani Magad is!

A befektetéseknél három szempontot szertnének érvényesíteni a a befektetők:

• minél kisebb kockázattal
• minél nagyobb hozamot
• minél jobb hozzáféréssel

elérni. Ezt szokás a befektetési háromszöggel ábrázolni.

Az ábrán is látszik, hogy ha kiegyensúlyozott a biztonság (azaz a kockázat), a hozam (vagyis az elérhető nyereség), és a hozzáférés (csúnya szóval a likviditás, azaz hogy milyen könnyen teheted készpénzzé az adott befektetésedet), akkor a három tényező együtt egy tökéletes egyenlő oldalú háromszöget rajzol ki. Ezt a képet jól jegyezd meg, mert a való életben ilyet többet nem fogsz látni…

Miért? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen nem létezik. Egyszerre max két szempontot tudsz maximálisan érvényesíteni. Így a háromszöged ideális esetben is max egyenlőszárú lehet, egyenlőoldalú sosem!

A coach (köz)beszól:

Nem véletlen, hogy olyan nehéz befektetési döntéseket hozni, hiszen a befektetési háromszög nagyon képszerűen illusztrálja, hogy a három fontos befektetési szempont közül valamelyiket mindig „be kell áldozni” a másik kettő oltárán. Ezt Neked kell majd mérlegelned, hogy mi az, amit józan ésszel elbírsz. Ehhez nem árt ismerned a kockázattűrő képességedet, vagyis a nyereség utáni vágyadat, illetve a veszteségtől való félelmeid mértékét. A tőzsdepszichológiában már régóta ismert tény, hogy a tőzsdét az érzelmek mozgatják. Az egyik a kapzsiság, vagyis a hozam maximalizálásának vágya, a másik a félelem, azaz a veszteség miatti rettegés. Nos, a tapasztalat azt mutatja, hogy az átlagemberben ez utóbbi az erősebb.

Most már tudod, miért olyan kevés az igazi tőzsdeguru…

Az alábbi ábrán, amit a SolutionOne.hu oldaláról vettem kölcsön, ezt láthatod a maga teljes valójában:

 

Az idő Neked dolgozik!

Ha valahol igaz ez a kijelentés, akkor a pénzügyekben egészen biztosan! A múltkor már emlegetett

pénz X idő = tőke

képlet alapján ez matematikailag is igazolható. A nem mindegy azonban az, hogy mennyi időd van… (Ezért kell ugyebár tervezni, ahogy ezt a múlt héten meg is beszéltük.)

No és persze az sem mindegy, hogy milyen pénzügyi eszközöket válogatsz össze az időtáv szerint, annak milyen kockázata, várható, esetleg garantált hozama van, milyen gyorsan tehető pénzzé (mennyire likvid). Ezt fogjuk most röviden körbe járni a rövid távú pénzügyi eszközökkel kapcsolatban.

Rövid idő, rövid lista

A rövid távú pénzügyi eszközöknek általában nemcsak a lejárata rövid, hanem a hozama is… és nincs is olyan sok eszköz ezen a téren, amiből nagyon válogatni lehetne. Jó esetben az infláció kivédésére alkalmasak – bár van rá példa, hogy tudnak ettől jobbat is. Igaz, ilyen nincs túl sok.

• folyószámla – hoz valami minimális kamatot, de ezzel ne számoljon inkább senki. Ennek a fajta bankszámlának ugyanis nem a befektetés az igazi célja, hanem hogy ne a párnacihában tárold otthon az egész havi fizetésed, vállalkozási bevételed, stb. Mint a neve is mutatja, ide azokat az összegeket érdemes tenni, amelyek a folynak, vagyis sokkal inkább a cashflow-ban a helyük, semmint a befektetési portfóliódban. Átmenő tételek ideiglenes táborhelye, tehát nem is tölt rajta a pénzed elég időt, hogy kamatozni tudjon, és ezért ráadásul még fizetsz is a banknak számlavezetési díjat. (Persze már ez alól is vannak kivételek: terjednek a nulla forintos számlák, ahol nem kell a számlavezetésért fizetni. Kétséged ne legyen felőle, hogy az ilyen bankszámlákhoz általában kapcsolódik valami olyan más szolgáltatás is, amelyen viszont a bank behozza a számlavezetés „elmaradt” díját.) Általában ehhez a számlához szokott kapcsolódni a bankkártya is, amely szintén fizetőeszköz, vagyis újabb módot ad arra, hogy folyjon a számládon a pénz. Ezért is szokás ezt a fajta számlát inkább a készpénzes eszközök közé sorolni, semmint a befektetések közé. 
• bankszámla – ez a klasszikus számla, ahol lekötheted a pénzed. Nagyon sokféle bankbetét van ma már, az internetbank terjedésével még arra is másféle kamatot számít fel egyik-másik bank, hogy neten keresztül kötöd le a pénzedet. Egy biztos: kamatot kapsz, tehát kiszámítható a dolog, és elég csak feltörnöd a betétet, hogy máris készpénzhez juss. Nagyon likvid, nagyon kis kockázatú, ezért cserébe a hozama is kicsi.
• állampapírok – ezeknek egy része kifejezetten rövid távú befektetésre van kitalálva, viszont van belőlük többféle, úgyhogy ezt érdemes bővebben is kivesézni. Indulásként a lényeg: az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Vagyis a vásárló az állampapír megvásárlásával hitelt nyújt az államnak, amelyről az állam állampapírt ad a hitelezőnek, rajta az ígérettel, hogy X idő múltán a hitelező pénzére mekkora kamatot, vagy mekkora fix értéket fizet. Általában jellemző a papírokra a nagy biztonság, hiszen az állam garantálja a papírok lejáratkori kifizetését méghozzá abban az értékben, amelyre a papír kibocsátásakor kötelezettséget vállalt. Ezért cserébe nem ezeken a befektetéseiden fogsz meggazdagodni, mert a kamata nem igazán eget verő. Likviditás szempontjából sem biztos, hogy ez a  legnyerőbb, hiszen a lejárat előtt nem tudsz a pénzedhez jutni. Igaz, mivel egy éven belül lejárnak, nem is nagyon van szükség arra, hogy nagyon likvidek legyenek. Állampapírt a Magyar Államadósságkezelő Központnál és a Magyar Államkincstárnál lehet vásárolni, vagy állampapírok forgalmazására jogosult bankoknál, befektetési vállalkozásoknál.

1. kincstárjegy – ilyet csak az állam bocsáthat ki, azért is van a nevében benne a ‘kincstár’ szó. Maximum egy éves lejáratú papír, de vannak ettől rövidebb futamidejű kincstárjegyek is. (Most pl. van egy Féléves Kincstárjegy elnevezésű termék is, nem véletlenül hívják így.) A papír névre szóló, tehát a vásárló nevére fizetik ki a lejáratkor a pénzt. Két különböző típusa van. A kamatozó kincstárjegy, amely a lejáratkor a hitelezett összeget és annak, a papíron feltüntetett kamatát fizeti, és a nem kamatozó kincstárjegy, amely nem fizet kamatot, hanem a lejáratkor a papíron feltüntetett összeget éri. Vásárolni jegyzéssel lehet, vagyis nem szabadon forgó értékpapír, amit szabadon átruházhatsz magánúton, vagy akár a tőzsdén. Ha mégis ezt szeretnéd, akkor visszavásárlásra ajánlhatod fel a fentebb már emlegetett forgalmazóknál. A legutóbb kibocsátott kamatozó kincstárjegy kamata 6% volt. (Mínusz a 16% kamatadó.) Jegyezni – mint jó kincstárjegyhez illik – 100%-os névértéken lehetett, vagyis azon az értéken, ami a papírra volt írva. 
2. diszkontkincstárjegy – szintén egy éven belüli lejáratú papír, amely érdekes konstrukció. Nem kamatot vagy hozamot ígér ugyanis. A papíron nem az az összeg szerepel, amelyen kibocsátják, hanem az, amelyet majd a lejáratkoz fizet. Szerepel rajta egy százalékos összeg is, de az a diszkontrátát mutatja. Vagyis ha 10.000 forintot fizet lejáratkor a papír (jövőbeni érték), akkor ez szerepel rajta, ennyit fogsz kapni egy év múlva a papírért. Amennyiért most megveheted (jelenértéken), azt pedig a diszkontráta mutatja. Ha pl. ez az érték 10% (mostanában nemigen fordult elő ilyesmi, ez csak az egyszerűbb számolás kedvéért lesz ennyi), akkor most 9.090,- forintért veheted meg a diszkontkincstárjegyet, mert annak a 10%-os hozama lesz a 10.000,- forint. Vagyis a jövőbeni értékből lefelé számolják, diszkontálják a jelenértéket. A diszkontkincstárjegy esetén már kicsit izgalmasabb a sztori, hogy hogyan juthatsz hozzá: aukción. Az aukción ugyan
   

   foto: allamkincstar.gov.hu

   Te nem veszel részt, mert aukciós ajánlatot csak a fentebb már emlegetett forgalmazókon keresztül tehetsz, de attól még a Tiéd lesz a papír. Aukciókat egyébként minden második hét csütörtökön tartanak.

3. kincstári takarékjegy – érdekes egy öszvér, az már biztos. Van 1 és 2 éves futamidejű is, azaz van rövid és közép távú változata is. Ez is névre szóló értékpapír, amelynek nagyon változatos a címletezése (10.000-től egészen egymillió forintosig van belőle szinte mindenféle). Ezt a papírt érdekes módon a Magyar Postán veheted meg. Az első három hónapban nem fizet kamatot, azután viszont a futamidőből hátramaradt idő arányában igen. Mindegy, mikor jár le a papír, ha nem jelentkezel a tőkéért plusz a kamatért rögvest, később is bármikor kifizetik Neked, mert nem évül el a kibocsátóval, jelen esetben az állammal szembeni követelésed. A kamatozása is nagyon érdekfeszítő: fix és sávos. Vagyis az idő előrehaladtával egyre magasabb kamatot fizet. A jelenleg forgó papírok brutto EBKM-je 5,75-5,83% között mozognak. (Ebből még lejön majd kifizteéskor a 16%-os forrásadó.) Jó pont a kincstári takarékjegynek, hogy örökölhető, és bizonyos korlátok között (az engedményezés hatályával) át is ruházható.

• kötvények: nem, most már nem az állampapírokról van szó. Az állampapírok között kötvények mostanság 3 éves lejárattól felfelé találhatóak, tehát nem férnek bele a rövid távba. Azonban vállalatokkal is megesik időnként, hogy kötvényeket bocsátanak ki átmeneti pénzzavaraik áthidalására. Ezt akkor teszik meg különös előszeretettel, ha így a lakosságtól, más cégektől kedvezőbb kamatra kaphatnak hitelt, mint a bankoktól. Ez tehát a vállalati kötvények terepe, ahol szintén létezik rövid távú, vagyis éven belüli verzió is.Ilyen papírokat vehetsz: a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) – hiszen ott nemcsak a részvényeket adják-veszik, a bankok befektetési üzletágain keresztül, vagy éppen brókercégekben. Egy biztos: jól nézd meg nagyon, mit veszel! Itt a kibocsátó cég vállalja a garanciát a visszafizetésre, úgyhogy ilyenkor ajánlott lecsekkolni az illető cég

1. adatait, történetét, mérlegét (fundamentális elemzésnek is hívjuk az ilyet, bár a rutinosabb tőzsdések nem erre alapozva hozzák meg elsősorban a döntéseiket, szóval ne ez legyen a legdöntőbb szempont. Viszont ha már itt sem találsz mindent rendben, akkor tovább ne is keress, csak sikítva menekülj!)
2. piacán uralkodó trendeket  (fejlődő piac, stagnáló, vagy éppen lefelé ívelő, netán egyenesen válságban van?) – ezek már sokkal lényegesebb adatok abból a szempontból, hogy mi várható, bár ezek sem adják a kezedbe a kristálygömböt
3. üzleti terveinek nyilvános részét – valamilyen tájékoztató anyagot ki kell, hogy adjanak a kötvénnyel együtt, mert innentől Te befektető vagy, és jogod van tudni, mibe teszed a pénzed. Ha a cég innovatív, fejleszt, új marketingmódszerekkel kísérletezik, stb., akkor akár még arra is lehet esélye, hogy egy stagnáló piacon is jó eredményeket érjen el. Ha a tervei szerint csak azt csinálja, mint a versenytársai, azaz egymást másolják a piaci szereplők, akkor ebben max egy fejlődő piacon lehet némi fantázia.

A vállalati kötvényeknek megvan az a jó tulajdonsága, hogy

• lehet az inflációt meghaladó mértékű kamatot kapni rá (többnyire)
• ebben is van fix, változó és diszkontverzió, tehát van miből válogatni
• ezek szabadon átruházhatóak, örökölhetőek
• ennél fogva forognak a tőzsdén is, vagyis van árfolyamuk, ami a futamidő alatt minden irányba változhat. (Változik is.) Ez azért jó, mert jókat lehet rajtuk gyakorolni, mielőtt komolyabb tőzsdézésre adnád a fejed.

Az viszont biztos, hogy nem a vállalati kötvényeken fogsz meggazdagodni, különösen ha azok rövid távra szólnak.

Rövid távú pénzügyi eszközökből ennyi jutott mára, mert nagyjából ennyi is van főbb vonalakban. Egy biztos: nagy bevételt ne remélj ezektől az eszközöktől, de nem is arra valók. A rövid távú befektetések elsődleges feladata a pénzed értékének megőrzése. Ezt tartsd szem előtt, amikor válogatsz közülük. Szükség van rájuk, mert ezekkel építheted fel majd pl. azt a pénzmagot, amely később a közép és hosszú távú befektetéseid alapjai lehetnek.

Amiről még muszáj beszélni…

az a daytrade.

A tőzsdézésnek ugyanis létezik az a profi színvonala, ahol napok, vagy maximum hetek alatt  lehet nagyot kaszálni. Ilyen van, és törvényes és aki így keresi meg a pénzét, az bizony nem kevés időt, erőt, energiát, munkát ölt bele korábban, hogy képes legyen ekkora összegeket besöpörni, úgyhogy a magam részéről csak tisztelni tudom őket. Ezen emberek egyike pl. Birger Schäfermeier is, aki nem is olyan régen járt Magyarországon, és minden tőzsdei ügyekben csak egy kicsit is jártas ember ájultan hallgatta. Nem azért, mert ő nem hibázik soha, hanem azért, mert olyan stratégiákat alakított ki, amelyekkel többnyire jóval többet nyer, mint amennyit időnként veszít. Írt erről egy könyvet is, itt el is érheted.›››

A trading tehát jó dolog, de megvannak a maga szabályai, amit évek alatt lehet csak elsajátítani.

1. sok gyakorlat kell hozzá – ismered azt a mondást, hogy 10.000 óra gyakorlással bármiben világszínvonalú szakértő lehetsz? Na, ez igaz a tradingre is. Gyakorolj! Először csak demoban, és azt is legalább fél, de inkább egy éven keresztül. Hidd el, még így sem leszel mindenre felkészülve, amikor először élesben fogsz kereskedni!
2. sok tanulás – rengeteg stratégiát, módszert, eljárást, robotot, stb. kell megismerned, kitanulnod, amiket a demoban gyakorolhatsz, mire kicsiszolod ebből a hatalmas infotömegből azt a kb. 4-5 stratégiát, ami a Te személyiségednek, tűrőképességednek, alkatodnak leginkább megfelel. Mindezt igen intenzív tanulási folyamat keretében, tehát legalább egy-két évet rá kell erre szánnod az Életedből, mire tűrhetően fogod művelni a dolgot. (A szakértők azt mondják, hogy egy év előkészítés demoval, felkészüléssel, tanulással, aztán plusz minimum négy év gyakorlat, aztán talán már nevezhető valaki profinak.)
3. sok lelki tréning – alapos változáson fogsz keresztülmenni emberileg is, mire profi traderré vedlesz. Alapvető pszichés reflexeket kell ugyanis megtanulnod kezelni Magadban, komoly lelki állóképességet kell kifejleszteni Magadban, és ezek mind hatással lesznek bizonyos fokig a személyiségedre is.

Vagyis a tradingbe csak az vágjon bele, aki

• felkészült, minden téren
• aki maga akarja kezébe venni a befektetései sorsát – ha erre nem vagy hajlandó, akkor Te inkább a befektetési alapokat válaszd, ezekről is lesz még majd szó.
• „gazdag mentalitású” emberekkel veszi magát körül – éppen azért, mert a legtöbb emberben működnek az alapvető pszichés reflexek, minimum fagyos lesz Körülötted a levegő, ha látják, mit művelsz. Ők rémüldözni fognak, és visszahúzni, mellettük nem nehéz, hanem kínlódás lesz traderré válnod.

Ez a trading paradoxona: az egyetlen nagy hasznot hozó rövid távú befektetési mód, amiért cserébe előtte éveket kell áldoznod rá az Életedből.

Feladat: 

nézd végig a rövid távú pénzügyi céljaidat! 

Térképezd fel, hogy most milyen helyzetben vagy, honnan indulsz! Mi az, amire már most számíthatsz, mekkora pénzmagod van? Mikorra kell egy éven belül a céljaidhoz a pénz és mennyi? Keress olyan befektetési formát, amellyel ezt a jelenlegi képességeid alapján össze tudod lapátolni! 

Ha ez megvan, akkor cselekedj: fektess be!

A befektetéseidet jó, ha hetente követed, de legkésőbb minden hónapban egyszer rendszeresen nézz rájuk, hogy ha kell, korrigálni tudj! 

Ha sehogy sem tudod a jelenlegi tudásoddal, képességeiddel előteremteni a pénzt a célod megvalósításához, akkor nincs mese: a céljaidat kell korrigálni. Nem szégyen az, ha kitolod egyik-másik célod elérését. A szégyen az lenne, ha mégis belevágnál, aztán menet közben sülnél fel. Az nem a pénzügyi intelligenciádat mutatná, az biztos. 

Hogy ezt egész biztosan elkerüld, a mesterelme csoportban most aktivizálja magát csak igazán befektetési szakértőnk, Papszt Kriszta. Ha Te is szeretnél tőle néhány jótanácsot, akkor itt jelentkezz a mesterelme csoportunkba! ›››

Nálad volt rendszerezés közben megdöbbenés, felismerés, AHA-élmény? Ha igen, akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!