SZPR® – miből építsünk rendszert?

Posted by Himer Csilla on jan 19, 2013 in Pénzügyi intelligencia | 3 hozzászólás

Most már tényleg azzal foglalkozunk, amit eredetileg is terveztem: elkezdjük felépíteni a konkrét Személyes Pénzügyi Rendszeredet – vagy pároknál a Páros Pénzügyi Rendszereteket, amelynek alapja a múlt héti post alapján összerakott Harmonikus Pénzügyek koncepció. (Ehhez a mesterelme csoport tagjai kaptak egy segédletet is, amelynek, nagy örömömre, jó néhányan már aznap neki is veselkedtek. Még az is, aki jelenleg egyedül él. Hiszen a szingliség egyáltalán nem biztos, hogy élethosszig tartó állapot, így már most van egy a segédlet alapján letisztult elképzelésük, hogy hogyan szeretnék kordában tartani a pénzügyeiket, ha már ketten lesznek. Vagyis kész a tárgyalási alap. 😀 Bővebb információért a mesterelme csoportról klikk ide! Tetszett? Akkor itt pedig jelentkezz!)

Ma arról lesz szó, ami az SZPR® lényege…

a rendszer

A pénzügyek sajna egy sokrétű izé, amin át kell rágni Magad, aztán pedig át kell látni. Nem elég csak abban gondolkodni, hogy kijöjj a fizudból a hó végéig (annál is inkább, mert nem hó végén, hanem általában következő hónap 10-én kapsz újból

fizetést, tehát még majdnem két hétig ki kell tartson a pénzed, mint a hó vége). Nem elég csak arra gondolni, hogy a havi fixedet beoszd, kezeld. Nem elég, hogy csak a rezsire, mint sürgős kiadásokra irányítsd a figyelmed. Ha tényleg az a cél, hogy egy életen át kitartó, működő és kényelmes megélhetést biztosító pénzügyeid legyenek, akkor bizony távolabb kell látni a fizetéstől és a rezsitől. (Bár tudom, sokaknak ez is egy komoly előrelépés lenne, ha már edidg eljutnának.) Itt sokkal több területet kell a látótérben tartani, figyelni rá – sőt kezelni, bánni vele. Ezt a sok mindent pedig csak akkor tudod pénzügyileg intelligens módon kezelni, ha erre van egy RENDSZER-ed.

A rendszer azért jó, mert

• minden lényeges és/vagy Számodra fontos elem belekerül, így nem marad ki semmi olyan, ami lényeges lenne az anyagi céljaid elérése érdekében – plusz ezzel segít a lényegre fókuszálni, így időt spórolsz meg Magadnak
• átlátható a sokféleség ellenére is – így könnyebben felülvizsgálható, és éppen az átláthatóság lesz az, ami biztosítja, hogy a felülvizsgálatból, az újabb, menet közben keletkező célokhoz tröténő igazításból, az „újraszabásból” semmi ne maradjon ki
• automotizmusokat, szokásokat, kidolgozott folyamatokat feltételez – egy rendszer sem működik, ha nincsenek benne előre végiggondolt folyamatok, amelyek egy idő után már rutinszerűen működnek, mert vagy szokássá válnak (és ettől automatizmus), vagy van hozzá valamilyen olyan segédeszközöd (Excel-tábla, szoftver, stb.), amely időt, energiát megspórolva tényleg automatizál bizonyos dolgokat
• rákényszerít arra, hogy ne ötletszerűen, hanem tervezetten és rendszeresen dolgozz a pénzügyeiden – ami nem csak azért jó, mert folyamatosan és meghatározott módszerek szerint foglalkozol velük, hanem ezek a módszerek és az automatizmus együtt lehetővé teszi Számodra azt is, hogy egy idő után már időt spórolj meg Magadnak azon, hogy a pénzeddel foglalkozol. Ez meg azért jó, mert az idő tényleg pénz: ha jól választod meg, mivel töltöd az idődet, és azt fókuszáltan teszed, akkor azt rövidebb idő alatt is képes vagy elvégezni. Az így nyert időben pedig foglalkozhatsz a családdal, relaxálással, az élettered díszítésével, önképzéssel, vagy éppen pénzkereséssel.

A coach (köz)beszól: 

Mindig is nagyon érdekesnek találtam, hogy a magyarok keresik a pénzt. Voltak már ügyfeleim, akiket eléggé frusztrált az a tény, hogy nem kerestek pénzt. Ilyenkor mindig megkérdeztem őket: „Bújócskáztok a pénzzel?” Elég döbbent arcokat tudtak vágni, szó se róla. Nem értették, pedig a szóhasználat nem véletlen sosem. Erre mindig leírtam nekik, hogy én messziről jött idgeenként ilyenkor mindig azt érzem ki a szavaikból, hogy rengeteg időt, erőt, energiát, munkát fordítanak arra, hogy keressék a pénzt – de sosem találják meg. Mintha a bújócskában a pénz olyan rejtekhelyet talált volna, ahol – bár rendszeresen elmennek mellette – mégsem látják meg. Ezért mindig az a következő kérdésem, hogy „Jó, keresd. És megtaláltad már?”

Csak összehasonlításképpen: a német megszolgálja a pénzt – ami nem is véletlen, hiszen a német kultúrában az államnak, előtte az uralkodónak különös tisztelete van/volt; az angolszászok csinálják a pénzt – és ezért nem véletlen, hogy a történelem eddigi menete folyamán valamilyen angol nyelvet beszélő világhatalom mindig volt (korábban Anglia, Nagy-Britannia, aztán a mentalitásában ennek a szóhasználatnak sokkal inkább megfelelő USA…); az olasz azt mondja, hogy „megvalósít”, amikor pénzt keres, hiszen a „realizzare” ezt is jelenti; a francia „elnyeri”, mint jutalmat; a spanyol „eléri, megnyeri”… 

Tudom, nemzeti karakterológia nem létezik. Ellenben néplélek igen. És arról, hogy ez hogy néz ki, rengeteget elárul az adott nép nyelve, mert abban tükröződik az a szemlélet, ahogy a világot az adott nép látja. Lehet, hogy nekünk sem ártana új kifejezést találni arra, hogy pénzkereset? 

Van rá ötleted is? Írd meg a kommentek között!

Szóval a RENDSZER a lelke mindennek, a pénzügyeidnek legalábbis mindenképpen.

Miért ijesztő a rendszer? 

Mert a legtöbben, ha meghallják ezt a szót, hogy rendszer, akkor valami bonyolult, nagy masszára gondolnak, amit iszonyú meló elkészíteni, hát még fenntartani, üzemeltetni. Jó. Akkor ehhez képest nézd meg, mit írtam fentebb. Ennek az ellenkezőjét. És egyébként is. Falatonként esszük meg az elefántot. 😀

Melyek azok a területek, amelyekre ki kell terjednie a pénzügyi rendszerednek? 

És most figyelj, mert ezzel még dolgod lesz a jövő hétig!!!

Hát több alrendszerre… 🙂 Melyek ezek, amelyek nélkük stabil és hosszú távon működő pénzügyeket ne is remélj?

1. Tartalékok rendszere – azt hiszem, a mostanában megélt elbocsátáshullám, devizahitelpiaci zavar, illetve a felsőoktatás körül kialakult cirkusz után nem kell magyaráznom, hogy mirét olyan fontos, hogy akkor is legyen mihez nyúlnod, ha beüt a mennykő. És igen, tartalékból is van többféle, vagyis ezekből is egész kis rendszert lehet és érdemes kiépíteni, ha lehetőség szerint a legtöbb dologra fel akarsz készülni. Mindenre persze úgysem tudsz, de a tartalékképzés a kockázatkezelés egyik fontos lépése. Márpedig nem csak a tőzsdei kereskedésnek vannak olyan kockázatai, amelyeket kezelni kell, hanem a mindennapi életnek is – ld. fentebb. (A kockázatkezelésről majd részletesebben is lesz még szó a tőzsdézés kapcsán.) Most egyelőre legyen elég annyi, hogy jövő héten, amikor a tartalékok rendszerének kialakításáról lesz szó, érinteni fogunk néhány kockázatkezelési szempontot, hogy értsd, mit miért kell megtenned. A pénzügyi intelligencia egyik fontos alapismérve az előrelátás képessége. (És itt nem a jövőbelátásról van szó, tehát kristálygömbtualjdonosok kíméljenek!!!)
2. 

   foto: saját montázs

   Cash flow rendszer – ez tulajdonképpen a családi kasszán belüli pénzmozgások követése, tervezése és kontrollja. Erről már sokszor írtam itt a blogon (háztartásnapló fedőnéven), ezért tudom, sok minden ismerős lesz. Sőt azt is tudom, hogy a mesterelme csoportomban például nagyon sokan már átlépték ezt a szintet, hogy ezt magyarázni kelljen nekik, mert egyrészt tudják, másrészt CSINÁLJÁK! Viszont a tréning célja az, hogy mindenki számára alapvető tudást adjon, azoknak is, akik még nem értek el ide. Másrészt pedig ez olyan fontos alrendszere az SZPR-nek, amelyet egyszerűen szakmai szarvashiba lenne kihagyni belőle. Pénzügyi intelligencia alapfokon. Így aztán benne lesz. (Aki ezen már túlvan, az fogja fel úgy, hogy ismétlés a tudás anyja, kicsit frissít a tudásán. Meg az is lehet, hogy mégis fogok valami újat is mondani… 🙂 )

3. Tartozások rendszere – ne, ez lesz az a lecke, amivel valószínűleg belenyúlok a darázsfészekbe. Nem, nem vagyok hitelpárti, sőt. Ezt a tréninget is azért csinálom, hogy mindenki lássa, mennyivel jobban megéri inkább gyűjteni és azt megforgatni kicsit, mint hitelt felvenni. (Persze nem árt az sem, ha mindehhez tervezés is párosul, így tényleg lesz rá idő is, amíg önállóan felépíted a szükséges fedezetet, és semmilyen szempontból nem lesz kényszer a hitel.) Viszont azt is tudom, hogy éppen az én számból lenne végképpen hiteltelen, ha mindenképpen a hitelek ellen beszélnék, hiszen nekem is volt két hitelem… (Fáztam is tőle rendesen. A férjem volt az, aki simán belement, de ketten tudtunk olyan kompromisszumra jutni, ami mindkettőnknek vállalható volt. Anyagilag is és gondolkodásmódbelileg is. Így aztán a lejárat előtt két évvel vissz ais tudtunk fizetni mindent.) Ez már nem kevés pénzügyi intelligenciát igényel, no és sokszor legalább annyi érzelmi intelligenciát is. 🙂
4. Tervezési rendszer – gyakorlatilag ez az életpálya tervezést jelenti, ezt már kicsiben érintettük a múlt héten is, amikor a pároddal kellett összehangolnod a pénzügyi jövőtökről alkotott elképzeléseiteket. A mesterelme csoport tagjai ehhez kaptak egy készre kidolgozott időmátrix nevű készséget (erről már írtam a blogon is korábban). Bár ez a tervezésnek csak egy része, mégis nagyon fontos része: ez lesz a kiindulási pont ahhoz, hogy konkrétumokba is tudjunk majd menni ebben a leckében, úgyhogy szépen kérek mindenkit, aki részt vesz a tréningen, és azt akarja, hogy valaha is pénzügyileg intelligens embernek mondhassa magát, ezt semmiképpen ne spórolja le! 
5. Pénzügyi eszközök rendszere – gyanítom, erre kíváncsi a legtöbb tréningrésztvevő, pedig ezek csak eszközök. Vagyis egy megveszekedett bakfittyet sem érnek az előzőek nélkül… 🙂 Ergo az előző leckékben van a nagyobb lényeg, mert az azokban a leckékben szereplő tudás lesz az, ami majd segít finomra hangolni ezeket az eszközöket. Egy biztos: eszközökből van tengernyi, úgyhogy inkább csak eszközcsoportok jellemzőiről lesz majd szó, hogy melyik milyen célhoz passzítható jól, mire alkalmas. Konkrét pénzügyi termékekről tőlem egy hangot nem hallasz, egy betűt nem olvasol. Ennek több oka van: egyrészt mert mindenkinek más az élethelyzete, és ahhoz minden termékcsoporton belül elképzelhető, hogy több konkrét terméket is lehetne találni, de az is lehet, hogy csak egyet. (Bár ez utóbbi gyakorlatilag az elképzelhetetlen kategóriába tartozik.) Lehet, hogy olyan banális tényezőn múlik egy-egy termék alkalmazhatósága, hogy van-e a Közeledben 10 km-es körzeten belül olyan bank, biztosító, stb., amely a Neked leginkább megfelelő szolgáltatást, terméket nyújtja… Ezt én innen az internet magasából nem tudom Neked megmondani, ezért nem is vállalkozom rá. Másrészt nem vagyok pénzügyi tanácsadó, aki jogosult lenne pénzügyi termékek közvetítésére, így ezt nem is tehetem meg. Az viszont biztos, hogy még ha általánosságban is beszélünk róla, még akkor is legalább négy-öt leckén keresztül csak a pénzügyi eszközökkel fogunk foglalkozni, úgyhogy nem fogsz unatkozni. (BREAKING NEWS: aki rászánta magát, hogy belépjen a mesterelme csoportba, és már vannak ilyenek! :), az még egy bónuszt is kap a havidíjért cserébe… Rendszeresen jelen lesz segítőként Papszt Kriszta barátném is, aki éppen a pénzügyi tanácsadás, pontosabban a pénzügyi termékek oldaláról fogja megtámogatni a közös munkánkat, úgyhogy a mesterelme csoport tagok számára ez sem marad ki… 🙂 )
6. Jövedelmek rendszere – tulajdonképpen a pénzügyi eszközökkel részben már érintjük is ezt a témát, de ezen kívül is vannak még a jövedelemszerzésre eszközök. Ha hiszed, ha nem, a költségcsökkentéstől kezdve az adóoptimalizálásig sok minden idetartozik, és szerintem talán ez lesz a legizgibb témakör, mert a legtöbben ezt részben vagy egészben kihagyják, mert ezek nem hagyományos jövedelemszerző eszközök, sokkal inkább jövedelemmaximalizálók.

És most jön a meló!!!

Feladat:

gondold végig, hogy most melyik rendszerrel hol tartasz, hogy állsz, honnan indulsz! Melyikről mit tudsz? A jelenlegi ismereteid alapján milyen rendszert tudnál kialakítani? Nem arra vagyok kíváncsi, hogy milyen rendszered van most. Az ugyanis egyeseknél lehet, hogy tökrendben van, mert már most is átgondolt tervezés eredménye, másoknál viszont inkább a véletlen műve – legalábbis abból a szempontból, hogy nem ő alalkította ki, hanem menet közben alakult valahogy. Persze abban is biztos vagyok, hogy a menet közben alakult rendszereknél is már sok tanulságot szűrtél le, és azok alakítottak is valamelyest rajta. Meg az is elképzelhető, hogy teljesen ad hoc módon kezeled a pénzügyeidet, és mindig csak azt intézed el belőlük, ami már éppen a körmödre készül égni. Ezért nem arra vagyok kíváncsi, hogy most milyen rendszered van, ha van, hanem arra, hogy a fenti témalistát és a jelenlegi ismereteidet alapul véve milyet tudnál csinálni!

Ha ezt leírod, akkor azt légyszi, küldd el nekem az info [kukac] eletdesign pont hu emailcímre! Aki megküldi, az kap egy ajándék e-bookot tőlem. 🙂 Aki nem, az sajnos le fog maradni a leckék feldolgozásával… 🙁 

Mielőtt azonban ennek a sok mindennek nekifognánk, a jövő hétre még mindig egy kis gondolkodásmódbeli alapozást ajánlok… A mesterelme csoportban ugyanis egyszer beszélgettünk a vásárlási szokásokról annak kapcsán, hogy milyen trükökkel élnek a nagyobb üzletek azért, hogy minél több dolog megvásárlására vegyenek rá minket. (Szóval észnél kell ám lenni, ha bemész a TESCO-ba! 🙂 ) Ennek kapcsán pedig felmerült az igény arra, hogy vegyek fel még egy témakört itt a tréningen, méghozzá a pénzügyi személyiségtípusokról. Izgalmas téma, nekem meg mint coachnak egyenesen manna. Itt kitárgyalnám a személyiségtípusokat, a mesterelme csoportban pedig egy tesztet is adnék erről a résztvevőknek, hogy könnyebb legyen az beazonosítás, aztán lehetne erről is jókat beszélgetni. 🙂

Neked mi a véleményed? Érdekel? Akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!

U.I: persze várom az egyéb javaslatokat is a tervezett témákhoz és témákról! Ha van ötleted, vagy hiányérzeted, akkor ne tartsd Magadban, mindenképp írj egy kommentet!