SZPR® – mindennapi pénzügyek rendszere

Posted by Himer Csilla on ápr 6, 2013 in Pénzügyi intelligencia | 1 comment

Most jön a Személyes Pénzügyi Rendszer® online tréning utolsóelőtti leckéje, és valószínűleg ez lesz a legtöbbeknek ismerős: csupa olyan dologról esik ugyanis szó benne, amivel az átlagember is találkozik a mindennapokban, amikor éppen a pénzével bánik – legfeljebb eddig nem a pénzügyi intelligencia alapjairól tette mindezt. Olyan alapvető pénzkezelési-pénzügyi fogalmakról lesz most szó, amelyekkel bár minden nap is találkozhatsz, mégis lehet, hogy most újat fogok mondani.

Mindennapi pénzügyek – mi az?

Mármint a készpénzes esetleg bankkártyás költésen kívül – kaptam meg a kérdést egyszer egy előadáson, amikor éppen erről beszéltem. Tény, ez a kettő manapság a leggyakoribb, nem is véletlen, hogy valószínűleg Neked is éppen ez a kettő jutott először eszedbe. Hogy ezzel a kérdéssel foglalkozunk, annak több oka is van:

1. a praktikum – éppen azért, mert minden nap használod ezeken a kereteken belül a pénzt, ezek a leggyakoribb pénzmozgást generáló eszközök, tehát nagyon nem mindegy, hogyan csinálod
2. hétköznapokon nemcsak a kápéval és a bankkártyáddal bánsz, és ez nem is tudatosul Benned(! – pedig kéne!)
3. attól, hogy ismered és használod ezeket az eszközöket, sajnos tapasztalatból mondhatom, hogy korántsem biztos, hogy tudsz is velük bánni…

Ami az én olvasatomban a mindennapi pénzügyek kategóriájába tartozik:

• készpénzes pénzforgalom – és itt nemcsak a költésről lehet feltétlenül szó, miért ne kaphatnál kézhez is pénzt? 
• bankkártyás pénzforgalom – bevételekre ugyanaz áll itt is, mint fentebb
• hitelkártya használata – van, akinek nem is való a hitelkártya, mégis használja…
• készpénzátutalási megbízás – hogy ilyet nem is használsz? És ha azt mondom, hogy sárgacsekk?
• biztosítások – néha akkor is fizeted, ha nem is tudsz róla…
• adók – ezt is minden áldott nap fizeted, legfeljebb még nem gondoltál bele. És abba, hogy ezzel komoly pénzeket tudnál megspórolni?
• rezsi – bizonyos fajtáinál is meg lehet fogni a pénzt

 

A coach (köz)beszól:

Minden pontot ki fogunk tárgyalni, időnként át is csúszunk egyikből a másikba – és ez nem véletlen. Ugye hallottad már azt a mondást, hogy minden mindennel összefügg? Jó. És azt is hallottad, hogy ez a pénzügyek terén fokozottan igaz? Ha nem, akkor most hallottad. Ha igen, akkor hurrá. De azért még ebben az esetben is van kérdésem: bele is gondoltál, hogy mit jelent ez a pénztárcád számára?

Na, ezért építünk most rendszert, mert abban az összefüggések is világosak, és nem esetlegesek, vagy véletlenszerűek. Ja, és ha Te építed a rendszert, akkor Te szabod meg az összefüggések egy tekintélyes részét is… 😀

Készpénz

A pénznek ezzel a formájával találkozik életében először minden ember – és ez nem véletlen. Egészen más pszichológiai hatása van a kézzelfogható dolgoknak, mint az elvontaknak. Nem véletlen, hogy kisgyerekként még mindenről úgy próbálunk meg tapasztalatot, tudást szerezni, hogy bevetjük mind az öt érzékszervünket: megnézzük, megtapogatjuk, megszagoljuk, megrázzuk, hogy ad-e hangot, és ha igen, milyet, sőt akár meg is kóstoljuk… (Ennek anyukák különösen abban az esetben szoktak örülni, ha a gyerek egyszerre végez teljeskörű vizsgálatot, vagyis azonnal mindent kipróbál, és ezt a vizsgálatot lehetőleg az ő sminkkészletén ejti meg a gyerek.)

Miért ragaszkodunk annyira a mai napig is készpénzhez? Ezért. Mert így a pénzt a maga fizikai valójában érzékeljük, és nemcsak azt, hogy van, hanem azt is, hogy hogyan mozog: hogyan és mennyi fogy belőle, vagy éppen hogyan és mennyivel gyarapszik. Jobban érzékeljük a változásait, ezért sokkal inkább nyomonkövethető(nek hisszük).

De tényleg így van ez?

A coach (köz)beszól: 

Tegyünk egy kísérletet!

Hétfő reggel mielőtt még elindulnál bárhová, szórj ki minden pénzt a pénztárcádból, és egy lapra írd fel, hogy melyik címletből mennyi van Nálad! Aztán leghamarabb szerda este, de akár péntek este is lehet, ismételd meg ugyanezt a műveletet! A különbséget a papír segítségével ki tudod ugyan számolni, de fillérre pontosan meg is tudod mondani, hogy mikor hol mire és mennyit költöttél? Ha ez valamilyen csodánál fogva még össze is jön, akkor miért nem stimmel az összeg, amit most borítottál ki a tárcádból és az, amennyinek lennie kellene az induló összeg mínusz a költéssel számolva? 

Segítek: két magyarázat lehet. Vagy mégiscsak kifelejtettél valamit (pl. valamilyen apró kiadást, vagy elvesztetted valahol a pénzt, vagy csak simán lenyúltak), vagy volt bevételed is, amire nem is emlékszel, mert ha már kápé van a kezedben, arról automatikusan csak a költés jut eszedbe…

Érdekes egy kísérlet, átlagban 10-ből 9,5 embernek nem stimmel az utólagos elszámolása. 😀 

A lényeg: ahhoz, hogy tényleg érzékelni, követni tudjuk a pénzt, nem elég csak a fizikai érzékelésünkre hagyatkozni, hanem az eszünket is meg kell dolgoztatni! Rendszeresen követni, azaz pontosan fel kell jegyezni, hogy mikor hol mire és mennyit költöttünk. (Ez lényegesen megkönnyíti az életedet, majd még visszatérünk rá, hogy hol és miben.)

Hogyan lehet ezt megtenni? 

Egy kis zsebnotesz és egy toll kérdése. Vagy egy erre is használt okostelefoné. (Némelyiken erre külön alkalmazás is van.) A lényeg: vezesd a kiadásaidat! A legapróbb sajtfecnire kiadott pénz is számít (majd később meglátod, hogy mennyire!). Erre van egy jó sablonom is, én kiadásnaplónak nevezem, ha rákattintasz a linkre, letöltheted a mintapéldányt is.

Miért is kell ilyen szoros emberfogással követni a pénzedet? 

Kis túlzással azért, mert a pénz egy mozgékony állatfajta, nehezen tűri a bezártságot, úgyhogy ha kicsit nem figyelsz oda, akkor rögvest szökik… Ha vezeted a kiadásnaplót, akkor viszont hagyod ugyan mozogni, de legalább kontroll alatt teheti csak meg. Ha nem vezeted, akkor úgy jársz, mint a kísérletben: fogalmad nem lesz róla, hogy mire ment el a pénzed, csak azt érzed, hogy a mozgékonysága okán már megint szökésben van, és lövésed sincs róla, hogy merre jár.

A másik ok, amiért ezt így ajánlott vezetni, az a cash flow rendszered. Pontosabban az, hogy legyen értelme a cash flow-dnak. A cash flow rendszeredről már írtam korábban a második leckében, és már abban is hangsúlyoztam a Mindent bele! elv fontosságát, azaz azt a tényt, hogy a cash flow-d csak akkor lesz működőképes rendszer, ha az utolsó fillérig minden tételt nyilvántartasz benne. Egyszerűen csak azért, mert akkor szolgáltat Neked valós adatokat. Enélkül vezetheted, de csak körülbelüli értékeid lesznek, ami felér egy önbecsapással.

A harmadik ok pedig az, hogy a készpénzedről senki más nem fog Neked infot szolgáltatni, csak ha Te összeszeded. (A bankkártyánál ez másképpen lesz.)

Bankkártya

Írhattam volna akár bankszámlát/folyószámlát is, mert a kártya mindig ahhoz kötve jelenik meg, de ha már pénzhasználat a téma, akkor legyen bankkártya.

Itt már nehezebb eltévedni a pénzforgalom dolgában, mert a bank levesz a válladról egy óriási terhet: követi Helyetted a pénzed minden mozgását – még azt is, amiről te nem is tudsz – és mindezt még az orrodra is köti egy-egy remekbe szabott banki kivonattal, vagy ha van internetbankod, akkor egy jóképű számlatörténet nevű menüpont formájában. Ezen rajta van a készpénzfelvét is, vagyis eddig a pontig még a kápé útját is tudod követni.

A tanácsadó tippje: 

Igaz, arról már nem lesz fogalmad, hogy a készpénzt mire költötted – ezért kell a kiadásnapló is. Egyre vigyázz, amikor a cash flow-ba beöntöd az adatokat: a készpénzfelvét és az így felvett pénz elköltése úgy jelenjen meg, hogy ne okozzon duplikálódást a kiadásaid között! Tehát nehogy kiadásként jelenjen a bankszámládon is – az, de csak a bankszámlád szempontjából – meg a mindenféle egyéb kiadások között is szétszórva, mert akkor úgy néz ki, hogy ugyanazt a pénzt kétszer is elköltötted, és akkor sütheted a rendszert!

Ha van kivonatod (számlatörténeted), arról már korrekt adatokat tudsz bepötyögni a cash flow táblázatodba. Azokat a tételeket is, amelyek a felmerülésük pillanatában meg sem jelennek Előtted:

• bankszámlavezetés különféle költségei
• biztosítási díjak – akadnak olyan bankszámlák, amelyekhez ilyen-olyan biztosításokat kötnek. Erre figyelj! Semmi értelme pl. olyan életbiztosítást fizetni a bankszámláddal,

1. amelyről alapból nem is tudsz sok mindent, mert a kötvényt nem láttad (mi jár ezért, pontosan milyen feltételek megléte esetén, stb.)
2. amire Neked van egy saját külön megkötött életbiztosításod – amiről pontosan tudod, mik a feltételek, mit nyújt, ráadásul éppen ezért ugyanazt a kört, életterületet biztosítja – esetleg jobb feltételekkel.

• tranzakciós adó – ez az a 3 ezrelékes új adó, amit minden egyes alkalommal fizetsz, ha készpénzt veszel fel (kivéve, ha ezt lenyeli Helyetted a bank, mert ilyen is van), ha pénzt utalsz át valakinek… Ezzel kapcsolatban lesz még majd mondanivalóm, mert a Személyes Pénzügyi Rendszer® tréning befejezése után újabb sorozatot kezdek, amely arról fog szólni, hogy hogyan válaszd ki a pénzügyekben Téged segítő, vagy Neked szolgáltató partnereidet (pl. bankot, biztosítót, stb.). 
• utalási díjak – előfordulhat, hogy a tranzakciós adón felül is van még ilyen díj, pl. nagyobb összegű vagy külföldre történő átutalás esetén. Erősen ajánlott a banki kondíciós listákat is áttanulmányozni, nemcsak a szerződéseket, mielőtt bankot választasz!
• stb. – nem arról van szó, hogy a bankok milyen találékonyak tudnak lenni (különben azok tudnak lenni!), hanem arról, hogy ahány banki ügylet van, annak a díjai különböző fantázianeveken futhatnak.

Amire nagyon figyelj!

A bankkártya tulajdonképpen szintén készpénz, mert úgy és arra használod, amire a kápét is tennéd. DE! Attól, hogy a bankkártya a kezedben van, a tenyered még nem tudja leolvasni és érzékelni, hogy éppen mennyi pénzt adtál ki, vagy kaptál, tehát itt az érzékszervek rögvest kiestek a játékból!

Ez nem feltétlenül baj, csak arra kell nagyon figyelned, hogy ilyenkor már csak a JPÉ (józan paraszti ész) marad, tehát azt kell használnod!

Mivel a fizikai kapcsolat ebben az esetben gyakorlatilag elveszik a pénzeddel, ezt máshogy kell pótolni. Erre való az eszed. Nem véletlen, hogy a fizikai kapcsolat és így a fizikai nyomonkövethetőség hiánya miatt kivonatot (számlatörténetet) kapsz! Ez van helyette. A pénzügyi intelligencia már az ilyen szimplának hitt esetekben is, mint a bankkártya, jól jön, különben oda a pénzed feletti kontroll!

A tanácsadó tippje:

Megmondom őszintén, én az internetbankra és benne a számlatörténetre szavazok. A kézben fogható kivonat ugyanis mindig csak utólag, az események megtörténte után dokumentálja a pénzmozgásaimat – akár majdnem egy hónap elteltével látom csak, hogy milyen pénzügyi tranzakcióim is voltak. Utólag meg már elég nehéz reagálni, korrigálni, ha kell. 

Ezzel szemben az internetbankban gyakorlatilag real time, azaz valós időben látom, hogy mi történik. Így sem biztos, hogy minden mozgást én generálok, kezdeményezek, de legalább 24 órán belül tudomásom van róla, ha minden este ránézek a számlámra. Arról nem is beszélve, hogy baromi kényelmes: otthon ülsz a gép előtt, és onnan intézel mindent. Én még a sárga csekkjeimet is onnan szoktam befizetni: amint megérkezik a csekk, beállítom az utalásba – persze határidővel, és a megjelölt napon a rendszer automatikusan utal is. Ilyenkor szoktam jókat mosolyogni a bajszom alatt, mert pl. a mi áramszolgáltatónk díjazni szokta, ha az ügyfelei időre utalják át az áramszámla összegét… A rendszer dolgozik, én meg bezsebelem a jutalmat… Plusz megúsztam a postán a sorban állást. 

A lényeg a bankszámlával kapcsolatban: amikor csak lehet, használj inkább kártyát és ne készpénzt!

1. Az előbb-utóbb elhasználódó készpénz helyett virtuális pénzt használsz – így csökkenthető a gazdaságban forgó készpénz mennyisége, kevesebbet kell kibocsátania és a kopás miatt pótolnia a jegybanknak, ami ugyan Nálad nagyon áttételesen jelenik csak meg, de mivel a jegybank az állami költségvetésből fedezi minden feladatának, így a pénzkibocsátásnak a költségeit is, mindjárt nem lesz mindegy, hogy mennyit fordítanak erre a Te adódból. 
2. Bizonyos fokig védelmet nyújt a lopásokkal szemben is, mert egy bankkártyát mindig macerásabb használni, mint a lopott kápét elkölteni. (Tudom, vannak erre szakosodott bandák is, de nekik ehhez felszerelés kell. A sima zsebesek viszont nem tudnak ezzel mit kezdeni.)
3. A bankkártyás fizetéssel nem úszod meg ugyan a tranzakciós adót, de nem 3, hanem csak 2 ezreléket kell fizetned. – És ez sem minden bankra igaz!!! Sok bank ugyanis lenyeli ezt az adót, tehát nem hárítja át az ügyfeleire. (Itt is érdemes tehát előzőleg tájékozódni!)

 

Hitelkártya

Ez ugyan nincs mindenkinek, mert akármennyire is úgy néz ki, mint egy bankkártya, mégiscsak egy hitel, de nem is való mindenkinek – éppen azért, mert ez egy hitel. Mire is gondolok ezzel???

Ha valahol, akkor itt fokozottan érvényes az, amit a bankkártyáknál írtam, hogy kövesd a pénzed! Már a bankkártya esetében is meglepően sokszor tud problémát okozni még felnőtt embereknek is, hogy nincs fizikai kapcsolatuk a pénzzel, a hitelkártyánál (ide értve a bevásárló kártyának nevezett mutációt is) meg pláne! Miért?

Mert

1. nem elég, hogy nem érzékeled valós időben, hogy mikor és mennyi pénz fogyott a kártyádról
2. ez ráadásul nem is Te pénzed(!!! – ettől hitel)
3. és nem feltétlenül igazodik a megszokott havi pénzügyi ciklusokhoz, amiben a bérből és fizetésből élőknek a legnagyobb része igazodik (éppen a fizetésnap miatt) – hanem inkább 45 napos ciklusokkal dolgozik. (Ez az, amikor azzal érvelnek, hogy ráérsz két héttel később befizetni a tartozásod… Ja, aztán meg nem tudod, hogy hol tartasz.)
4. mivel nincs meg a fizikai kapcsolat, nagyon könnyű ám túllépni a hitelkeretet, ami nem csak simán az amúgy is magas kamatot jelenti, hanem egy még magasabb büntető kamatot.

Mit lehet tenni? 

1. kifizeted az összes tartozásodat a hitelkártyára, aztán veszel egy langyos vizes-ecetes ollót, és akkurátusan, örömünnep keretében kettévágod a hitelkártyád – a rendszerben gondolkodni képtelen, határidőkkel nem jól bánó ügyfeleknek ezt
   

   foto: freedigitalphotos.net

   szoktam javasolni…

2. rendszert viszel a hitelkártyahasználatodba! – ezt azzal kezded, hogy a kártyakibocsátó bankban az internetbanki fiókodhoz hozzárendelteted a hitelkártya-számládat is, hogy nyomon tudd követni a forgalmát – már ha ezt nem tették meg alapból, mert hogy kéne.
3. rendszert viszel a visszafizetéseidbe! – nem foglalkozol a 45 meg a 60 nappal, Te fizeted a tartozást minden hónapban, amikor megjön a fizud, vagy amikor Neked egyébként átlátható. Ez persze feltételezi, hogy bármelyik pillanatban rálátásod van a hitelkártyádhoz tartozó számládra, és pontosan tudod, hogy mennyi az éppen aktuális tartozásod. Hidd el, a bank nem fog megsértődni érte, hogy hamarabb jut a pénzéhez… Téged meg nem fenyeget, hogy kicsúszol a határidőből, és kamatot kell fizetned.
4. kidolgozol egy feltöltési rendszert – nálam ez műxik. Nagyjából tudom, mekkora összeget költök hitelkártyás vásárlásokkal – mert hogy követem! 😀 – ezt félre is teszem egy három hónapos lekötésben a bankszámlán. Ezt megismétlem a következő két hónapban, így a negyedik hónap elején már felszabadul az első lekötésem, amiből fedezni tudom a hitelkártyatartozásomat. Tudom, most lehet mondani, hogy ennek mi értelme, ha úgyis félrerakom azt, amit elköltök, de tudok két érvet, ami viszont máris csökkenti a bevásárlásaim költségeit ezen a módon:

• egyrészt a három hónapos lekötések általában viszonylag jó kamatot adnak, tehát a kamat miatt már jó a dolog, mert azért sem nekem kellett megdolgoznom
• másrészt a legtöbb bank, ahol hitelkártyát adnak, most már visszatérítést ad az ügyfeleinek a vásárlások után – lehet, hogy két százalék, de akkor is pénz, amit így megspórolva félretehetem egy másik befektetés felépítéséhez. A kettőből együtt már több ezer forint összejön, amivel már meg lehet alapozni egy-egy befektetés pénzmagját.

Szóval össze lehet kötni a kellemest a hasznossal. Egyre azért vigyázz! Ez csak akkor való Neked, ha képes és hajlandó vagy az idődből arra is áldozni, hogy kivonatokat, kimutatásokat bogarássz, elgondolkodj azon, amit benne találtál, és levond belőlük a szükséges következtetéseket – magyarán és elsősorban fegyelmezett vagy. 

Készpénzátutalási megbízás

Alias sárga csekk.

Mit lehet még erről mondani, amit a bankkártya kapcsán nem mondtam még el, tehát hogy otthonról is el lehet intézni, meg hogy adót kell utána fizetni 3 ezreléket?

Hát hogy csökkentheted!

Pénzügyi intelligencia 1. törvény: nem az számít, hogy mennyi pénzt szerzel, hanem az, hogy mennyit tartasz meg belőle.

– Robert T. Kiyosaki

Vannak tippjeim… 😀

1. A már emlegetett internetbank – ha utalsz és nem a postán adod fel, akkor nemcsak a sorban állástól kíméled meg Magad és az idegeidet, hanem egy ezreléknyi adótól is a pénztárcádat! Hogy ez nem tétel? Na, majd játsszunk egyet, és meglátod, hogy mire jutsz! 
2. A már emlegetett hitelkártya – vigyázat, csak haladóknak! Itt is igaz minden, amit korábban a hitelkártyáról írtam, tehát csak odafigyeléssel és önfegyelemmel alkalmazható! Egyre több hitelkártyánál fordul elő ugyanis, hogy nemcsak a bolti fogyasztásodra adnak néhány százalékos visszatérítést, hanem akkor is, ha a kártyával fizeted ki a közüzemi számládat is. Ebben az esetben már nem ezrelékekről, hanem százalékokról van szó, ami egy jól megtermett gázszámla esetében már nem is olyan elhanyagolható összeg.

A coach (köz)beszól: 

Ha nem hiszed, hogy ez így megéri, akkor játsszunk egyet, mert ma ilyen játszós napom van!

Tedd meg, csak egy hónapig, hogy az így megspórolt kisebb-nagyobb összegeket kápéban összedobálod Magad elé egy asztalra! De benne legyen ám minden egyes megtakarított fillér! Aztán ha éppen fűtési szezonban vagy, mindezt szorozd meg 10-zel! Miért ennyivel? Mert ha 12-vel szoroznál az fals eredményt adna, mert az év nagy részében nem fűtesz, nyáron ellenben várhatóan több lesz a víz- és az áramfogyasztásod a nagy melegek miatt. (Ha légkondis lakásod van, vagy tele a ház nyáron ventillátorokkal, és rendszeresen használod is, akor nyugodtan szorozz 12-vel is akár!)

Most mekkora összeget kaptál? Ha használnád a hitelkártyavisszatérítést pl. egy villanyszámlánál, mekkora összeg jönne vissza Hozzád? Ezt is beleszámoltad a 10-12-es szorzójú összegbe? Lehetne ez az alapja egy befektetési pénzmagnak? 

Kedvenc kísérletem Csapó Idától származik. Ő azt találta ki, hogy minden nap, de legkésőbb minden hétvégén kiürítette a pénztárcájából az aprót. Csak az aprót. Egy év alatt annyi pénz gyűlt így össze, és még csak lekötött betétbe sem rakta, hogy kijött belőle neki egy utószezoni nyaralás a görög tengerparton. Akkor most gondold végig, hogy ha ugyanezt eljátszod a rezsivel, akkor mire jutsz… 

Biztosítások

Na, ez is egy külön állatfajta a pénzügyeken belül. Jó dolog, mert a kockázatokat remekül lehet vele kezelni – nem véletlen, hogy jelzáloghitelnél a bankok is kikötik, hogy a jelzálog tárgyán legyen valamilyen vagyonbiztosítás. (Ez nekik vagyon és nekik kockázatkezelés…)

És igen, mindennapi pénzügyek témája a biztosítás, mert

• az életed mindennapjára szólnak, ha megkötötted őket (legalábbis a legtöbb)
• akár mindennap megkötheted anélkül, hogy tudnál róla – ilyen pl. a busz- vagy vonatjeggyel megvásárolt utasbiztosítás is. Benne van az árban. OK, hogy alapszintű, de van. Ezt is megfizeted a jegyárban.

Biztosításokról vagy jót, vagy semmit alapon most azt a néhány szempontot adom közre, amit nem árt, ha figyelembe veszel, ha jó biztosítást akarsz kötni:

• mindig a teljes értékre szóljon a biztosítás! – már nem tudom, melyik pénzügyi tanácsadó mesélte egyszer, hogy az egyik ügyfelének olyan életbiztosítása volt, ami kétmillió forintra szólt, és nagyon meg volt vele elégedve, hogy legalább lesz miből eltemetnie a családjának, ha valami történik. Hát nagyjából ennyire is lenne elég ez a pénz a mai magyar temetkezési árviszonyokat figyelembe véve. De hogy az illető családja miből élne meg, miből tartaná fent az addigi életszínvonalat, a házat, a kocsit, stb., az már nem jutott az illető eszébe… Mindenre igaz, nemcsak a kocsira, lakásra, Rád is!!! Mindent értékén biztosítsunk! A Te értéked annyi, hogy halálod esetén is annyit fizessen Utánad a biztosító, amennyi pótolja az egy évi jövedelemedet. Igen, jól hallod! Egy évnyi jövedelmet kell kapnia a családodnak. Miért éppen ennyit? Mert ennyi idő biztosan kell a családodnak, amíg érzelmileg és anyagilag is nagyjából kiheverik a sokkot, beáll egy új kerékvágás az életükben. Ezt az átmeneti időszakot csak így tudod finanszírozni a számukra. Ha a házad égne le teljesen, akkor azt is a valós, teljes értékére biztosítva tudod csak pótolni. Ez a pénzügyileg intelligens gondoskodás!
• ha csak lehet, éves, de legalább negyedéves díjat fizess! – miért? Egyszerűen azért, mert úgy olcsóbb. A havi díjat nem úgy számolják ki, hogy az éves díjat elosztják 12-vel, hanem a tizenketted részre még ráteszik a havi elszámolási költséget (ami fedezi a pénzkezelés, könyvelés, stb. költségét, ami egy olyan monstrumcégnél, mint egy biztosító felmerülhet). Kis összegnek tűnhet, de egy kb. 15.000 forintos éves biztosításon ez kb. 1.200 forintot jelent. Ez 8%. Mindjárt nem is olyan rossz az arány.
• ha csak lehet, ne engedd, hogy a biztosító inkasszáljon! – ez most tűnhet furának, mert a biztosítók általában még arra is szoktak engedményt adni a szerződéskötéskor, hogy ha ők hajthatják be a pénzt a Te számládról. Hááát, nem tudom, őszintén szólva nekem nem éri meg az a kb. ezer forint (se), hogy másnak joga legyen kotorászni a számlámon… A biztosítók – különösen a pénzügyi rendszerük – olyanok, akár a dinoszauruszok: eszméletlen lassú az ingervezetésük. Én sajna már jártam úgy, hogy megszüntettem a biztosításomat, az ahhoz a biztosítóhoz tartozó inkasszót is letiltattam a bankban, mégis leemelte a biztosító a díjat, mert

1. nem ért rajta még keresztül, hogy megszüntettem a biztosítást, tehát az a része, amelyik a szerződéseket kezelte, még nem kommunikált azzal, amelyik a pénzügyekkel foglalkozott
2. az viszont érdekes módon végigért rajta, hogy azon az inkasszómegbízáson keresztül nem fér a pénzhez, tehát használta egy másik, még működő biztosításom inkasszómegbízását, és leemelte a meglévő biztosításom díját is, meg a megszüntetettét is… (No comment.)
3. a reklamáció nagyjából annyit ér egy ilyen monstrum ellen, ha nincs egy megbízható biztosítási brókered, mint halottnak a csók. Még arra sem volt képes a biztosító rendszere, hogy egyik biztosításról átkönyvelje a másikra a díjat (mert az alapelv, hogy biztosító pénzt vissza nem ad…) Annyi tapasztalatom már van  a biztosítók pénzügyi rendszereivel kapcsolatban, hogy a tervezőiknek és/vagy a megrendelőknek (é. biztosítóknak) költséghatékonysági okokból csak a normál ügymenetre van optimalizálva a számítógépes szisztémájuk. Bármi, ami ettől eltérő, iszonyú nehezen kezelhető le bennük. Nekem nem ért meg a továbbiakban az éves nem egészen ezer forint egy néhány hónapos idegbajt.

• alap: keress egy jó biztosítási brókert! – és ha lehet, ne az adott biztosító munkatársa legyen, mert ő kissé részrehajló… Van is itt egy ilyen, eszméletlen pénzeket képes megspórolni ügyfeleknek. Legutóbb csak azzal spórolt volna valakinek 110.000 forintot, hogy egy szót (igen, jól értetted!) máshová írt volna… csak az illető előtte elfelejtette megkérdezni. Arra, hogy hoygan tudod kiválasztani a Neked leginkább megfelelő biztosítási brókert, még lesz szó a következő sorozatomban. 
  
• évente egyszer vizsgáld felül (vagy a brókereddel vizsgáltasd felül) a biztosítási portfóliódat! – ahol megváltoztak a biztosított javak körülményei, azokhoz igazíttasd hozzá a biztosításod (pl. a házadra emeletet építettél rá, akkor ez növelni fogja az ingatlan értékét, és ha tartod Magad a teljes értékre szóló biztosításokhoz, akkor a biztosításnak követnie kell az értékben beállt változást); ahol lehetőség van rá, hogy átkösd, újrakösd a biztsoítást (pl. kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás, vagy CASCO), ott köttesd újra – új biztosításként kezeli a biztosító akkor is, ha ugyanaz alatt a szerződésszám alatt fut, és sokszor a biztosítók sajnos jobban megbecsülik az új ügyfelet, mint a régit, és inkább díjazzák kedvezménnyel, hogy őt választod, mint azt, hogy kitartasz mellettük…, stb. Ezer variáció előfordulhat, amik miatt pénzt tudsz spórolni.

 

Adók

Hát, igen. Sokan azt hiszik, hogy az adóoptimalizálás egy olyan csúnya szó, ami csak a cégekre tartozik. Hát akkor most megsúgom: a dolog Téged, mint magánembert is érint. Elég komolyan.

Tudod, hogy a mindennapokban hányféle adót fizetsz? Csak néhány a teljesség igénye nélkül…

• ÁFA minden vásárlásod után
• Személyi jövedelemadó (SZJA) – amit ugyan technikailag a cég fizet be, ahol dolgozol, de Te termeled ki a munkáddal (különben miből fizetné ki a cég is?)
• hozzájárulások, illetékek – korábban ezek egy jó része voltak a járulékok… ezekre ugyanaz áll, mint fentebb az SZJA-ra
• jövedéki adó – kávéra, cigarettára, üzemanyagra, szeszes italokra… soroljam még???
• luxusadó – pl. az autókra, mikor megveszed (igen, az autó luxuscikk Magyarországon)
• ingatlanadó – ne arra gondolj, amit állami szinten próbáltak bevezetni, de aztán elkaszálták. Már most is fizetsz ilyet – csak az önkormányzatnak és magánszemélyek kommunális adójának hívják. Ugyanaz pepitában.
• súlyadó – ami már nem is súly, hanem teljesítményadó, mert a motorteljesítmény után kell fizetni, de így jobban ismeri mindenki

Már most hétnél tartunk, pedig még csak a felszínt karcolgattam… Nem jönne jól a segítség ebben eligazodni? Mert van.

Most olyat mondok, ami legalább olyan hihetetlenül fog hangzani, mint az egyénre és nem cégre szabott adóoptimalizálás: legyen egy saját könyvelőd!!! 

 

Igen, ez magánembernek is jár! Ki tudná máskülönben megmondani, hogy melyik adóból milyen kedvezményt vehetsz igénybe, méghozá tervszerűen, és rendszeresen? Még akkor is ajánlott saját könyvelőt tartani, ha csak egy helyről származik a jövedelemed, és így rábízod a munkáltatódra az adóbevallás elkészítését. Mert a munkáltatód nem fog foglalkozni vele, hogy a kötelezőn túl is érdeklődjön az élethelyzeted iránt, tehát ő csak azokat a kedvezményeket fogja figyelembe venni, amelyek nyilvánvalóak (pl. gyerekkedvezmény). De mi van, ha van befektetésed, ami után kedvezmény jár (pl. nyugdíjelőtakarékossági számla, egyik-másik biztosítás, stb.)? Azt neki honnan kéne tudnia, hogy Neked van olyanod? És Te megbízol annyira a bérszámfejtőkben, hogy másnap már ne  a Te anyagi helyzeted legyen a téma a dohányzóban? Egy teljes éves bevallást magánszemélynek pár ezer forintért megcsinálnak a könyvelők, szerintem ez megér annyit, hogy nyugodtan alhass, meg hogy spórolj. Amit így meg lehet takarítani, abból bőven kijön a könyvelő díja egyszer egy évben.

Dr. Tóth András írta, igaz, a cégvezetőknek írt könyvében, amelynek a Túlélőkészlet vállalkozóknak címet adta (beszédes cím), hogy egy jó könyvelő a saját súlyát éri – aranyban. És ez halálkomoly. Vedd úgy, hogy a pénzügyi intelligencia okán kiterjesztem ezt a „doktortóthi” mondást a magánemberekre is. (És nemcsak én: előszeretettel szoktam hivatkozni Herman Judit A gazdagság útján c. könyvére, abban sem fogsz mást olvasni.) Én több ilyen könyvelőt is ismerek, hála az égnek, az egyikről tudom, hogy „távmunkában” is dolgozik, vagyis nem akadály neki az sem, hogy Te az ország másik végén vagy. Hogy hogyan tudod megtalálni az álomkönyvelődet, arról majd a készülő sorozatomban még írok.

Rezsi

Ezzel is lehet pénzügyileg intelligens módon bánni, nem is kicsit! Az alapja pedig nem más, mint a

• rendszeresség (évente egyszer) és a
• versenytárgyalás… 😀

Igen, jól látod. A rendszer lelke az, hogy minden évben egyszer felülvizsgálod a rezsikiadásaidat – akárcsak a biztosításoknál – és ahol több szolgáltató több terméke versenyez ugyanazon a piacon, ott kíméletlenül hagyd, hogy a szolgáltatók megküzsjenek a kegyeidért – és a pénzedért.

Ennek legeklatánsabb példája a mobiltelefonszámla, de mondhattam volna az internet-, vezetékes telefon, vagy kábeltévészolgáltatót is. (Víz, gáz, áram esetében nem biztos, hogy vagyunk ilyen szerencsések, de még ott is elődfordulhat.) Ezért is jó, ha cash flow-t vezetsz, mert együtt látod, hogy milyen kiadásaid vannak, és így tudod, hogy hol kell valami jobbat keresned. Még az is előfordulhat, hogy ugyanannak a szolgáltatónak van más, kedvezőbb csomagja ugyanarra a szolgáltatásra, és nem is kell szolgáltatót váltanod.

Itt is tanácsos alaposan körülnézni a szerződésben, mert a hűségnyilatkozatok körül szoktak aknák lenni, ezeket érdemes elkerülni.

A tanácsadó tippje:

Talán meglepő, de nem mulatságos: kezd terjedni a cégek között is, hogy lehet alkudni. (Bármilyen meglepő, az egyik kommunikációs cég rendszeresen ezt csinálja: ha észreveszi, hogy az ügyfél elég határozott fellépésű, akkor azt személyre szabott kedvezménnyl honorálja. Pedig multi.)

Nézz utána, kérdezd meg az ismerőseidet, ki mit tud erről, mik a tapasztalataik, melyik céget ajánlják!

Mindennapi pénzügyeink elég összetettek, talán összetettebbek, mint elsőre hitted. De nem kibogozhatatlanok! Ha nem megy mégsem egyedül, akkor kérj segítséget a mesterelme csoportban!››› 

Feladat: 

Azt hiszem, a dolog adja magát… 😀 

Vegyél elő néhány tiszta lapot, mindegyik tetejére írd fel, hogy éppen a bankkártyáddal, avgy éppen a  biztosításaiddal, netán az adóddal, stb. foglalkozol, és ess neki! Vedd végig, hogy most hol állsz ezeken a területeken, mit szeretnél, és ennek eléréséhez mi kell. (Pl. könyvelőt keresni.) Egyszerre elég egy területtel foglalkoznod, mert mindegyik éppen elég nagy, nem kell egy óra alatt az összesen átrágnod Magad! Csak az a lényeg, hogy egyszer elmondhasd Magadról, hogy megcsináltad.

Aztán amire jutottál, azt valósítsd is meg! Segítséged lesz… 😀 

A jövő hétre már csak egy lecke van, és az kifejezetten Rólad fog szólni. Pontosabban arról, hogy hogyan védheted meg Magad és az érdekeidet. (Fogyasztóvédelem alapfokon.) 

Nálad volt rendszerezés közben megdöbbenés, felismerés, AHA-élmény? Ha igen, akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!