SZPR® – Tartalékok rendszere

Pénzügyileg intelligens ember nem lehet meg tartalékok nélkül. Ez ugyanis a kockázatkezelés egy fontos eleme. Ez lesz az a pénzalap, amellyel ki tudod védeni azokat a hatásokat, amelyekkel a tervezés során, egyáltalán nem, vagy nem olyan mértékben számoltál, mint ahogy bekövetkezett. Ez lesz az, ami megadja Neked azt a biztonságot, hogy úgy, vagy közel úgy élhess, ahogy azt eddig is megszoktad. (Ebből a szempontból nagyon hajaz az egész a társadalombiztosításra, csak ott egy egész ország van kockázatközösségben, itt meg csak Te. A bekövetkezhető kockázatokért vállalt felelősség viszont hasonló.)

Vannak, akik már csípőből tüzelik a guruk által hangoztatott 10%-os szabályt. (Vagyis hogy minden havi jövedelmed 10%-át tedd félre.) Ez azonban csak féligazság lenne. Több szempontból is:

1. Az, hogy félre teszel, még egyáltalán nem garantálja, hogy lesznek tartalékaid. Ez a megtakarítást garantálja, de arról nem szól ez a szabály, hogy mire teszel félre. (Ld. fentebb: tehetsz félre vésztartalékra, nyugdíjas éveidre, vagy lakásfelújításra.)
2. Miért kellene éppen 10%-ot félretenni? Ez nem egy kőbe vésett szabály, sokkal inkább ökölszabály. Vagyis sacc per kábé értendő. A 10%-ot azért szokták emlegetni, mert a nagy átlag azt mutatja, hogy ennyi jövedelemről gond nélkül le lehet mondani anélkül, komoly életszínvonalesést okozna. De van, aki csak 5%-ról tud lemondani. Van, akit meg 15% sem ráz meg.

Nekem az volt, hogy kidolgozzam a feltöltő rendszerű tartalékképzést.

Ennek mindössze 5 rémegyszerű szabálya van, nem lesz nehéz megjegyezni őket:

1. Minden hónapban megtakarítok. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tartalékot képzek, lehet, hogy befektetésre teszek félre.
2. Minden hónapban, amint a jövedelmeim befolynak, hasonlóan a rezsiszámlákhoz, rendszeres kiadásként beállítom a megtakarítást is.
3. A mértékbeli rendszerességnél sokkal fontosabb az időbeli rendszeresség. Vagyis nem az a fontos, hogy minden hónapban azonos összeget tegyek félre, hanem az, hogy minden hónapban félre tegyek. (Magyarul az a nagylényeg, hogy szokássá váljon a megtakarítás.)
4. A mértéknél az állandóság helyett sokkal fontosabb a minimummérték meghatározása és betartása. Vagyis nem az a lényeg, hogy minden hónapban azonos összeget kuporgassak össze, hanem az, hogy ez egy általam megszabott, és minden körülmények között reálisan teljesíthető minimumot érjen el. Ha nagy a gáz, ezt akkor is ki tudjam köhögni, ha meg jobban megy, akkor ettől akár többet is.
5. Rangsorolok a megtakarítási céljait között, és ennek a rangsornak a mentén kezdem el feltölteni egy-egy megtakarítási célom pénzügyi keretét. Ez azt jelenti, hogy a tartalékok minden más megtakarítási célt megelőznek, így először az ezekre jól kiszámolt keretet töltöm fel. Ha a tartalékaim már mögöttem vannak, tehát anyagilag már védettnek mondhatom magam, akkor kezdhetnek neki befektetőt játszani.

Csak hogy ne legyen annyira egyszerű az élet, a tartalékoknak is vannak mindenféle fajtái, amelyek között szintén tanácsos egyfajta rangsor szerint tervezni, gondolkodni. Ezek feltöltési sorrendben:

– vésztartalék

– megélhetési tartalék

-„aranytartalék”

Ez az, ami nélkül senkinek nem lenne szabad még felkelnie sem az ágyból, tehát ennek a tartaléknak a feltöltésével kezdd!

Minden olyan kiadásra, amely váratlanul merül fel, és olyan helyzet megoldásához kellenek, amely miatt a jelenlegi életviteled a megszokott formában  nem lenne fenntartható még akkor sem, ha az élethelyzetedben nem áll be változás.

Ilyenek lehetnek például:

• bekrepál a mosógép – próbálj meg a mai világban akár csak két napig is mosógép nélkül létezni egy olyan családban, ahol gyerek is van! ha beleélted Magad, akkor tudod, miről beszélek.
• beadja a kulcsot a kocsid – mindenféle nagyjavítás idetartozik: motorgeneráltól kezdve a fékrendszer cseréjéig. (Férfiak előnyben, ők ettől vadabb dolgokat is el tudnak ide képzelni…) Ez különösen akkor ciki, ha

A./  gyerek van a családban, és kocsi nélkül nem tudnátok elhordani még suliba sem

B./ hirtelen akkor lesz beteg/sérült, stb. valaki, amikor a kocsi lerobban

C./ a kocsi a munkaeszközöd (vannak persze egyéb variációk is, nekem most ezek jutottak eszembe).

• a lakás villanyvezetékelése tönkremegy, mert a falban a vezetékek bemondták az unalmast – villany nélkül a XXI. században?

Ezek természetesen csak példák, viszont érzékeletesen jó példák arra, hogy ha bármelyik ezek közül bekövetkezne, az a mindennapos életviteledet akadályozná – holott semmi tragikus nem történt az életedben.

Alapszabály a vésztartalék mértékének belövéséhez:

Mindig a legrosszabb verzióra számolj! Ez általában a kocsi lerobbanása szokott lenni majd minden családnál, a szóba jöhető variánsok közül általában ez terhelné meg leginkább a pénztárcát. (Persze csak akkor, ha már most nem tudod előre, hogy a villanyvezetékeid bármelyik pillanatban kilehelhetik a lelküket.) Szóval ami most eszedbe jut legrosszabb verzió, annak a költségét kalkuláld minimumösszegként.

Amíg ilyen módon fel nem töltötted a vésztartalékodat, addig ne is gondolj arra, hogy bármi másra félreteszel!

Hol tartsuk a vésztartalékot?

Semmiképpen sem otthon készpénzben!

Ebben az esetben néhányan (pl. egy költekező vagy egy dorbézoló személyiségtípusú ember) nehezen viselnék el, hogy elérhető közelségben van számukra ez az összeg – és esetleg el találnák költeni másra. (Nesze Neked, anyagi védettség.)

A tartalékoknak ellenben könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük – éppen azért, mert sosem tudhatod, mikor üt be e mennykő, ha pedig beüt, akkor gyorsan kell majd a pénz.

Ehhez jó megoldás, ha a bankszámládhoz kötött alszámlán tartod a pénzt. Nem egy bankban költségmentesen nyithatsz a főbankszámládhoz rendelt alszámlát, úgyhogy ez nem jelenthet nagyobb gondot. Ezen kívül ha van internetbankod, akkor

nyomon is tudod követni, hol mennyi pénzed van, tetszőlegesen pakolhatod egyik számláról a másikra a pénzt. (Van olyan internet bak, ahol nevet is adhatsz az alszámláidnak, így pontosan tudni fogod, hogy melyik alszámlán mire tartod a pénzed.)

Ha nagyon akarod, akkor le is kötheted egy-három hónapra még ezt a pénzedet is. Ezzel kapcsolatban van néhány körülmény, amit figyelembe kell venned:

• három havi lekötésre már általában adnak annyi kamatot, hogy az így félretett pénzed az értékét nagyjából megőrzi (kivéded az infláció pénzfaló hatását)
• amit a kamatokkal nyersz, azt már nem Neked kell félretenned
• viszont a lekötés problémássá teszi a gyors hozzáférést. Az internetbank korában ez azonban már nem egy nagy bibi: otthonról, számítógépről intázheted a betétfeltörést, irányíthatod át a pénzt a főbankszámládra, ahonnan már fel is veheted (vigyázz, ekkor ki kell fizetned a 3 ezrelékes tranzakciós adót!), vagy akár egyből utalhatod is a szerelő számlájára (már ha van olyan szerelő, aki átutalással elfogadja a fizetést). Ennek egyetlen hátránya van csak: ha feltöröd a betéted, akkor egy árva fillérnyi kamatot sem számolnak el a lekötésed után. Tehát hiába volt már két hónapja lekötésben a pénzed, ha három hónapra volt lekötve, de kettő után feltörted a betéted, akkor nem kapod meg a két hónapra járó kamatot sem. (Viszont úgy gondolom, hogy egy vésztartaléknál nem is ez az elsődleges szempont.)

Feladat:

nézz utána, hogy a számlavezető bankodnak van-e internetbankja is! Ha van, akkor mit tud, milyen kiegészítő szolgáltatásai vannak, milyen költségekkel üzemelteti a bank, stb.? Mielőtt erről szerződést kötnél a bankkal, bogarázsd végig a szerződést, nehogy olyan szolgáltatást a nyakadba sózzanak, amelyet nem kértél, ellenben szép költsége van (pl. az SMS-értesítő szolgáltatás a bankszámlamozgásaidról. Praktikus, de ahhoz képest, hogy egy nap egyszer este elég ránézned a saját szemeddel a internetbankban a napi forgalomra, drága, mert fölösleges. Persze ez is nézőpont kérdése: akadhat olyan szitu, amikor ez a jó megoldás, pl. külföldön vagy, nem tudsz mindennap ránézni az internetbankodra. Ilyenkor jól jöhet ez a szolgáltatás is ideiglenes jelleggel.)

Az internetbanktól ne félj, lehet nyugodtan bogarászni, csavargatni, szóval hamar bele lehet tanulni. Nem bonyolultabb, mint a Word-öt kezelni a Windows-ban. Persze minden banknak más egy kicsit a rendszere. Egy biztos: a CIB-es rendszert már több évben is kitüntették a banki ügyfelek a felhasználóbarátságáért, és a Rafi internetbankját is dicsérték a felhasználók. 

Egy biztos: az internetbank nagyon megkönnyíti az életedet. Már ha csak azt nézzük, hogy otthonról intézhetsz el vele egy seregnyi pénzügyet, már akkor megérte!

Szóval nézz szét, és dönts!

Megélhetési tartalék

Ez az a tartalékfajta, amiről a legtöbbet beszél majd mindegyik pénzügyi guru. Én ezt teljesen külön kezelem a vésztartaléktól, mert nem csak jellegében más, hanem a benne parkoltatott összeg nagyságrendje is…

Mire fordítható a megélhetési tartalék? 

Arra, hogy abban az esetben is tudd fedezni belőle a kiadásaidat és fenn tudd belőle tartani a jelenlegi, megszokott életszínvonalad, ha az élethelyzetedben kisebb-nagyobb fordulat áll be.

Ilyenek lehetnek például:

• tartós betegség, sérülés miatti megcsappanó kereset (januártól változtak a táppénzszámítás szabályai is – itt táppénzkalulátort is találsz)  – itt nem csak arra kell gondolni, hogy Te lerobbansz, hanem arra is, hogy esetleg valamelyik családtagod lesz olyan súlyos beteg, hogy rendszeres ápolásra szorul. Márpedig ha otthon kell maradnod vele, hogy ápold, akkor a Te kereseted rögtön elpárolog, mintha nem is lett volna soha. 
• haláleset miatt kieső kereset – ennek nem kifejezetten a megélhetési tartalék az elsődleges pótlása, de időbe fog telni, amíg a biztosító fizet (tudom, ez morbid, de erre is fel kell készülni)
• munkanélküliség miatt kieső kereset – ezen csak részben segít a munkanélküliségre köthető biztosítás, ugyanis a legtöbb esetben olyan feltételei vannak ennek a biztosításnak, hogy nem is nagyon lehet megkötni a biztosítóval. (Ha pl. olyan munkahelyen dolgozol, ahol egy éven belül már volt csoportos létszámleépítés, lehetsz akármilyen jó kereső most, a biztosító már nem köt Veled ilyen biztosítást.)

Alapszabály a vésztartalék mértékének belövéséhez: 

Mindig elcsodálkozom azon, amikor újságokban szakértőkre hivatkozva 3 havi tartalékot emlegetnek. Hm. Ilyenkor szívesen a kedves újságíró, illetve az általa megkérdezett pénzügyi szakértő orra alá dörgölném azt a KSH-kimutatást, amely szerint egy átlagos álláskereső nagyjából egy évig keres magának munkát, mire talál is. Ha csak 3 havi tartalékkal indul neki tehát valaki a munkanélküliségnek, akkor sajnos nem túl jók az esélyei anyagi leszakadás ellen.

Az én elvem az, hogy egy éves tartalékot kell képezni, ha csak egy mód van rá. El fog tartani egy darabig, mire azzal az összeggel feltöltitek ezt a tartalékot, amelyből akkor is meg tudtok éln i a jelenlegi színvonalon egy évig, ha minden pénzforrásotok elapad, de ezt nem lehet megkerülni. A vésztartalék után tehát ez a legfontosabb teendőd a Személyes Pénzügyi Rendszered® felépítésében, hogy a megélhetési tartalékodat feltöltsd! Ha ez magvan, akkor léphetünk tovább a következő lépcsőfokra.

Hol tartsuk a megélhetési tartalékot?

Ezt is minimum bankszámlán. Ha csak a lekötésekkel akarsz játszani, az is rendben van, itt is érvényesek azok az előnyök és hátrányok, amelyekről a vésztartaléknál írtam. Annyival egészíteném ki, hogy oszd fel az összegeket több részre, és időben egy-egy hónappal eltolva kösd le őket minimum három hónapra! Így mindig lesz éppen felszabaduló pénzed, amihez nyúlni tudsz, ha tényleg baj van, viszont közben a többi pénzed a lekötésben áll: így egyrészt pénzt termel, legalább az infláció ellen, másrészt nem tudsz hozzáférni olyan könnyen, csak fokozatosan – így még mindig olyan lesz, mintha havonta kapnád a fizetésed.

Feladat:

Számold ki, mibe kerül egy éves megélhetésetek a jelenlegi színvonalon! Aki már eddig is rendszeresen vezette a háztartásnaplóját (pl. ezt itt), annak nem lehet probléma ezt kiszámolni.

Ha eddig még nem követted ilyen módon a bevételeidet és kiadásaidat, akkor itt az ideje! Nézd meg egy hónapotokat, azt szorozd fel 12-vel, és vedd tekintetbe, hogy a téli hónapok alatt a fűtés- és villanyszámlád mindig magasabb (10-20, de van, akinek 30%-kal is), nyáron pedig a vízből fogyasztasz többet.

Ennek alapján lődd be, hogy mekkora összegnek kellene lennie az egy éves megélhetési tartalékotokban! És számold ki azt is, hogy mennyi pénzt tudsz erre egy hónapban félre tenni, és így mikorra tudod feltölteni ezt a keretet!

FIGYELEM! Ez utóbbi számot látva nehogy elkeseredj, és feladd! Soknak tűnik. A pénz is és az idő is, amíg összejön a rávaló. De ez nem baj! (Emlékezz, nem ígértem azt, hogy fél éven belül gazdaggá teszlek…) Kezdd el, legyen szokásod, hogy erre félre teszel, a többi pedig majd megoldódik. A mesterelme csoport tagjai számára pedig elérkezett az idő, hogy elkezdjék faggatni az SZPR®-tréning másik tanácsadóját, Papszt Krisztát, hogy milyen trükökkel lehet elérni, hogy egy kicsivel hamarabb töltődhessen fel ez a tartalék.

Ha Te sem akarsz lemaradni ezekről a trükökkről, akkor itt jelentkezz a mesterelme csoportba!

Aranytartalék

Ez az a tartalékfajta, amit tényleg már csak haladóknak ajánlok! Ez ugyanis nem más, mint az a tartalék, amelyet nem is biztos, hogy Magadnak, a Te családodnak, hanem inkább a leszármazottaidnak gyűjtesz. Vagyis egy nemzedékeken átívelő tartalék, amelyet Te alapozol meg, hogy még a távoli jövőben is azt mondhassák az ükunokáid, a vagyonuk biztonságát Te alapoztad meg nekik. Ez a tartalék ugyanis nagyon furi, sokkal távolabbra kell látni hozzá, mint a következő egy év.

Mire fordítható az aranytartalék?

Kizárólag katasztrófák esetén használható fel, mint pl.

• természeti csapások, amelyekben megsemmisült minden földi javatok
• háború, amelyben megsemmisült minden földi javatok
• egyéb, most még meg sem álmodható katasztrófák, amelyben megsemmisül minden földi javatok

A lényeg tehát az, hogy ha már tényleg semmitek sincs, akkor is legyen még valami értéketek, amelynek segítségével a túléléseteket biztosítani tudjátok – akár extrém körülmények között is.

A magyar nyelv meglehetősen kifejező tud lenni. Az aranytartalék ugyanis tényleg azt a dugipénzt szokta kifejezni, amit már a vész után következő übervészben lehet felhasználni. A történelmi tapasztalat meg azt mutatja, hogy erre csak egy valami alkalmas – és ez az arany.

Alapszabály az aranytartalék belövéséhez:

vedd elő a józan biztonságérzeted!  Konkrét javaslatot ugyanis nem nagyon fog tudni Neked ehhez senki adni, mert pl. egy háborús időszak árfolyamait meglehetősen nehéz előre kalkulálni. Arra viszont egy épkézláb független pénzügyi tanácsadónak alkalmasnak kell lennie, hogy kiszámolja Neked, hogy ha mégsem lesz atomcsapás, vagy cunami, akkor egyszerűen a vagyonépítés okán mennyi aranyat érdemes felhalmoznod – hogy biztos hátteret adj a családodnak, a már felépített vagyonodnak, illetve a következő generációknak. (Az arany ugyanis erre is jó, erről még majd lesz szó később a hosszú távú pénzügyi eszközöknél.)

FONTOS: ez az a tartalékfajta, amelynek feltöltése kivételesen nem tartozik az alapvető pénzügyi feladataid közé. Tehát itt most csak megemlítés szintjén értekezünk róla. Később majd még visszatérünk rá: ahogy haladunk a Személyes Pénzügyi Rendszered® felépítésével, úgy válsz egyre inkább haladó személyes pénzügyessé. Az aranytartalék pedig arra a szintre való. 😀 

Nálad mi minden derült ki, amíg megtervezted és papíron felépítetted a tartalékaid rendszerét? Számolgatás közben volt megdöbbenés, felismerés, AHA-élmény? Ha igen, akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!