Tanulj meg számolni!

Posted by Himer Csilla on aug 11, 2012 in Pénzügyi intelligencia | 0 comments

Ha már egyszer nekifogtunk kivesézni az alapvető kultúrtechninkákat pénzügyi intelligencia szempontjából, akkor nem állhatok meg félúton: a múlt héten az olvasnitudást vettem elő és taglaltam, hogy mi köze is lehet ennek a pénzügyi intelligenciához – és nem feltétlenül abban az értelemben, ahogy első blikkre tűnt. Egy biztos: az remélem, egyértelműen kiderült, hogy lehet, hogy kapásból nem fogod érezni a hatását, de hossző távon bizony a pénztárcád bánja, ha nem vagy képes olyan értő módon olvasni, amia  sorok közti olvasást is lehetővé teszi.

Kultúrtechnika, méghozzá alapvető kultúrtechnika azonban még akad egy pár – és megnyugtatlak, mindegyiknek van nem is kevés köze ahhoz, hogy a pénztárcád vastag lesz-e, vagy lapos. A mai témánk éppen ezért az a kultúrtechnika, amire mindenki fogadna, hogy nagyon kell ahhoz, hogy „jó pénzügyes” legyen valaki. Ez pedig a számolás. De Te is úgy számolsz, ahogyan én?

Hogyan számol egy átlagos felnőtt?

Ahogy a suliban megtanulta. Összead, kivon, szoroz, oszt, néha területet is számol, nagyritkán térfogatot (pl. légköbmétert, ha a fűtésszámlának próbál utánaszámolni, hogy jó-e). A hatványozás már nem kifejezetten tartozik a mindennapjaihoz, a

százalékszámítás is hasonlóan ritka madár az életében. Az egyenletekről, függvényekről meg már ne is beszéljünk. Ha valamit ki kell számolni, ami háromjegyű számmal írható le, akkor számológépet, netán okostelefont vesz elő, de sokszor, már ennél kisebb számkörben is.

A számoknak elsősorban akkor látja hasznát, amikor a blokkon összeadja az árakat, hogy stimmel-e, amit a pénztáros beütött, kivonja a kedvezményeket, és megnézi, hogy ugyanezt megtette-e a pénztáros is. Szorozni főleg akkor szoroz, amikor festéket, parkettalakkot, csempét vesz valahová. Osztani általában akkor oszt, amikor visszaszámolja az órabérét. Vagyis a négy alapműveletnek van értelme az életében, tudja mihez kötni ezeket a matematikai műveleteket, így aztán gyakorlati haszna miatt értelmet is nyer számára. Ennek megfelelően gyakran hangoztatja, hogy tökhülyeség volt a suliban másodfokú egyenleteket tanulni, meg függvényeket, mert semmi hasznát nem vette az életben.

Hm… Lehet, hogy ez egy elhamarkodott kijelentés?

Hogyan is kell számolni pénzügyileg intelligensen?

Háááát, kicsit szélesebb körben értelmezve az életben hasznosítható matematikai műveletek körét. Mert mi is kell egy pénzügyileg intelligens ember számára a matekból?

• összeadás – nem csak azért, hogy a blokkot le tudja ellenőrizni, hanem pl. azért is, hogy a háztartási naplójában a cashflow-ját követni tudja
• kivonás – nem csak azért, hogy a blokkon utána tudjon számolni a kedvezményeknek, hanem pl. azért is, hogy kötelező adóterheket is tudjon számolni (befektések utáni forrásadó mértékét is illik figyelembe venni)
• szorzás – nem csak azért, hogy a tapétázáshoz szükséges anyagmennyiséget lehessen kiszámolni, hanem pl. azért is, hogy egy magasabb rendű matematikai műveletet is jól tudjon használni, majd csak figyelj!
• osztás – nem csak az órabér visszaellenőrzésére jó, hanem pl. azért is, mert költségek ellenőrzésénél jól jön, hol lehet ezt-azt megspórolni, hol is folyik el a pénz, egy hónapra, egy vásárlásra mennyi jut, stb.
• fejszámolás – igen, ez is matematikai képesség, általános iskola harmadik-negyedik osztályban tanítják is – vagy legalábbis gyakoroltatják… Mikor van ennek értelme egy felnőtt ember számára? Nem mindig van lehetőséged arra, hogy számológépet, vagy okostelót, mert például a piacon tele a kezed, de azért jó lenne tudni, hogy nem vág át a kofa… De nekem speciel a biztosításaim megkötésénél is jól jött, amikor utánaszámoltam, mennyi is lesz a biztosítási díj, ha havi, negyedéves, vagy éves díjat fizetek.
• 

  foto: saját montázs

  becslés – sokszor elég, ha jó közelítéssel meg tudod becsülni a számokat. És itt szeretném megjegyezni, ezt is általános iskola alsó tagozatban tanítják, gyakoroltatják a gyerekekkel. Csak nem tudom, mennyi marad meg belőle. Benned mennyi maradt meg ebből? Pedig amikor jó közelítéssel kell megsaccolni egy befektetés hozamát, akkor már jól jön, mert el tudod dönteni, hogy jó-e Neked az a befektetési forma, vagy inkább hanyagolod.

• trendszámítás – ez az, amit alapvetően függvényszámításként ismertél meg. Rémlik még valami az egyenes arányosságról, meg a fordítottról, netán a paraboláról? Ez is nagyon sokat segít ám abban, hogy megbecsüld, egy-egy befektetés mennyit hozhat a konyhára.
• százalékszámítás – adók számításánál, különösen amikor „lefelé” kell adót számolni jól jöhet – és még a mezei bankbetét után is kell ilyesmit számolni. Mert van egyszer a banki kamat (mostanában jellemzően 5-8% közötti sávban – szerk. megjegyzése: azóta meg annak a bizonyos vájárbékának az alsó súlypontja alatt 30 méter mínuszban, tehát max. valahol 3% táján), amelynek a 16%át kapásból zsebre teszi az állam (szerk. megjegyzése – mínusz a 6% EHO), úgyhogy ezt nem árt rögvest az elején kiszámolni, hogy mennyi is lesz az annyi.
• hatványozás – már megint a kamatok… Hogyan számolod ki, hogy két év alatt mennyit kamatozik a bankbetéted, vagy éppen az állampapírod? Hát bizony a kamatot hatványra emeled és szorzod vele az alaptőkét. (És persze ezután még százalékolod az adót, azt meg levonod.)
• bármilyen más, magasabb szintű matematikai művelet – például a sokat szidott másodfokú egyenletek… Mert hogy a matek nem csak azért kell nekünk, hogy elboldoguljunk a számokkal. Hanem azért is, hogy logikus gondolkodást tanuljunk belőlük. Való igaz, egy átlagember az életben nem fog binominális együtthatóval számolni, vagy akár csak másodfokú egyenlettel. De nem is azért tanulod. Hanem azért, mert a megoldási folyamat logikáját kell lesajátítanod. Hogy látsz valamit. Abból felállítasz egy hipotézist (tulajdonképpen megbecsülöd a végeredményt, adsz egy jó közelítő saccot, valamilyen végkimenetelt valószínűsítesz). Ezután megoldod az egyenletet: ide-oda rendezgeted az egyenlet tagjait, amíg az ismeretlenek első fokon egy oldalra kerülnek – vagyis úgy végzed el a műveleteket, hogy minél egyszerűbb, értelmezhetőbb kifejezést kapj, amit már nem nagy cucc megoldani. Azaz lehántod a felesleget, kiszűröd belőle a nem fontosat – mindezt úgy, hogy az egyenlőség megmaradjon. Mi ez, ha nem lényeglátás és a szabályok szerinti játék képessége? (Ugye, milyen jól jön valami ehhez hasonló, amikor a körülményesen cirkalmazott banki szerződés szövegét tanulmányozod??? Vedd ehhez a sorok közti olvasás képességét, és nincs az az ellenérdekelt ügyintéző, aki át tudna ejteni. Itt és most leszögezem: NEM minden ügyintéző ilyen, de mindenkinek van legalább egy horrorsztorija róla, milyen is volt, amikor összehozta a jó sorsa egy ilyennel…)

Szóval van mit számolni, és van miért újragondolni a barátságodat a matekkal.

Neked volt már olyan sztorid, amikor a matektudásod pénztárcamentőnek bizonyult? Oszd meg, hadd okuljunk belőle!

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!