Válságálló pénzügyek – Tervezés

Posted by Himer Csilla on jún 2, 2012 in Pénzügyi intelligencia | 0 comments

Most, hogy „tombol a válság”, több ismerősöm is megérezte a saját bőrén is, hogy nem mindig süt a nap a pénzügyeiben, bizony néha borús az ég, és csapkodnak a villámok. Egyszer már írtam arról, hogy mit válaszoltam annak az ismerősömnek, aki kijelentette, hogy „Persze, könnyű Neked…”. Akkor azt mondtam, hogy igen, nekem most tényleg könnyebb, mint Neked, öreg, mert én úgy intéztem a pénzügyeimet, hogy számításba vettem azt az eshetőséget is, hogy jöhet még az én pénzemre is dér, tehát erre felkészültem, terveztem. A másik oldala meg az volt a dolognak, hogy a válság attól VÁLság, mert VÁLtozásra van szükség. Ami eddig volt, az már nem működik – akkor Te öreg, miért erőlteted még mindig ugyanazt, mint régen?

Most egy kicsit általánosabban fogok válaszolni, ráadásul négy részben, hogy én miben látom a válságálló pénzügyek három (plusz egy) alappillérét – azaz mi az, amit én is csináltam, hogy ne mosson el egy válságnak nevezett pénzügyi vihar. (És akkor kész is a pénzügyi időjárásjelentés képzavara.) 

Erősen érintőlegesen írtam már erről a témáról is, de most egy kicsit mélyebbre fogok ásni. Ígérem, olyat is hallasz tőlem, amit a legtöbb pénzügyi gurunak eszébe sem jut megemlíteni. Hogy miért? Csak a jó ég tudja, mert ezzel szerintem nem csak az ügyfeleik, hanem maguk alatt is vágják a fát. Miért? Mert így sokkal nehezebb dolguk van, hogy meggyőzzék az ügyfeleiket arról, hogy amit csinálnak, annak értelme és az ügyfél szempontjából komoly haszna is van.

Hogy mi ez a válságölő csodafegyver?

A tervezés

A coach (köz)beszól:

Itt álljunk is meg rögvest egy pillanatra, mert egy kicsit fordítani szeretnék a sokak által elfogadott gondolkodáson… (Már csak azért is, mert erről a szakértők is hajlamosak megfeledkezni, hogy az ügyfeleiknek elmagyarázzák.) Voltak már olyan ügyfeleim, akiknek mikor felvetettem a tervezés szükségességét, csípőből közölték, hogy azt meg minek? Olyan kiszámíthatatlan minden, a törvények, a körülmények, a gazdasági helyzet, az árfolyamok, stb., olyan gyorsan változnak, akár év közben többször is, nincs semmi állandóság, biztonság, akkor meg mire lehetne tervezni?

Szép gondolatsor, csak van egy kicsi bökkenő: a dolog fordítva működik. A tervezés sohasem abból áll, hogy megtervezem AZ utat, ami a céljaimig visz. Hanem sokkal inkább abból, hogy megtervezem az UTAKAT, amelyek elvihetnek a célomig. A végeredmény ugyanaz, csak több uton lehet oda eljutni. Ami tiszta szerencse, hogy így van, különben hogy a bánatba lehetne bármilyen változásra nyugodtan reagálni? Ha csak egy utad van, és valami változik, pl. jön egy kósza válság, és az addig megtervezett utad már nem lesz járható, akkor mit csinálsz? Rögtönzöl, kapkodsz, hagyod a francba az egészet? Tetszőlegesen választhatsz. De az a minimum, hogy ideges leszel. Nyugodt emberek ilyenkor előveszik a következő úti tervet (vagy forgatókönyvet, ahogy tetszik), és elkezdenek aszerint működni. 

Ennek bizonyítására nem is kell messzire menni, általában elég szokott lenni, ha megkérem az ügyfeleimet, hogy gondoljanak vissza a határidőnaplójukra, meg arra, hogy az adott napra szépen kilistázott teendők elintézése hogyan borult meg egyetlen váratlan email vagy telefonhívás miatt… (Ez ugye az időgazdálkodás témakörét érinti, viszont nagyon találó a magyar elnevezés: időGAZDÁLKODÁS, úgyhogy nem véletlenül szokott bejönni a hasonlat.) 

Ha a háztartási pénzáram alias háztartási cash flow volt az alap, ami nélkül esély sem lenne arra, hogy a pénzügyeid egy masszívabb válságot is kiálljanak, akkor a tervezés lesz a cash flow felépítménye. Ha már cash flow-t vezetsz ugyanis, vagyis követed a bevételeidet és a kiadásaidat, akkor elég logikus következményként tervezni is fogsz.

Hogyan jön a tervezés a pénzkövetéshez? 

Azt már a cash flow-ról szóló cikkben is írtam, hogy ha szépen lejegyezgeted, mikor mire mennyit költöttél, és mikor honnan milyen ténykedésből mennyit kerestél, azzal még nem a pénzügyi intelligencia csúcsa, azzal még csak adminisztráltál, de a világon semmi hasznosat nem csináltál. A cash flow haszna ugyanis az elemzésben van. Hogy az adminisztrálgatással nyersz egy kalap adatot, amit kivesézhetsz, összehasonlíthatsz, arányokat vizsgálhatsz belőlük, stb. Ezt pedig azért kellett megtenni, hogy következtetéseket tudj levonni: melyek azok a tételek, amelyek továbbra is fenntarthatóak, melyek azok, amelyek a távlatosabb pénzügyi céljaidat szolgálják (erre még visszatérünk!!!), és melyek azok, amelyek ezekkel köszönőviszonyban sincsenek, tehát azonnali hatállyal törlendőek. Sőt még az egyes kiadásokat, bevételeket is illett csoportosítanod, hogy lásd az összkiadáson belüli arányokat, mit lehet megszüntetni, az így felszabaduló pénzt mire lehet átcsoportosítani, vagy netán egészen más felhasználást találni neki… Mi ez, ha nem tervezés??? 

Már ajánlottam szíves figyelmedbe azt a cash flow táblázatot, amelyet az én oldalamon háztartási napló néven találsz meg itt. Ha kicsit alaposabban is megnézed ezt a táblicskut, akkor ezeket mind megtalálod benne. És még mást is, ami a tervezést szolgálja. Van ugyanis minden havi bevételi és kiadási rovat mellett egy olyan oszlop, amelynek az a neve, hogy „Tervezett”. Vagyis a táblázat, nagyon helyesen, rákényszerít arra, hogy előre gondolkozz. Még ha csak egy hónappal is. (Mondjuk, erősen ajánlott egy évre előre, de kezdőknél még elnézhető, ha ez nincs meg. Egyszerűen azért, mert még nincs meg a rutin és az egy évre visszamenő tapasztalat, amivel reálisan meg tudná becsülni, hogy adott hónapra miből mennyit kell tervezni. Hiszen vannak szezonális kiadások és bevételek is, a fűtés pl. nyáron nem egy tervezendő tétel, de a bevételek között is lehet ugyanígy hónaphoz kötött, mint pl. az év végi prémium. Ha már összefüggésében látsz egy egész évet így ledokumentálva Magad előtt, akkor a következő évi tervezés már laza csuklómozdulat lesz.)

A „Tervezett” rovat nem csak arra szolgál, hogy tervezz, mert ez itt, a cash flowban elég rövid távú dolog. Hanem arra is, ami a pénzügyi intelligenciában nagyon lényeges faktor: arra, hogy legyen kontrollod. Bármilyen furán is hangzik, pénzügyekben a tervezésnek muszáj, hogy része legyen az ellenőrzés. Az ellenőrzés eredményeiből ugyanis ugyanúgy le kell vonnod a következtetéseket, mint a táblázat vezetéséből, és ha szükséges, akkor korrigálsz. (Céges folyamatoknál ezt hívják visszacsatolásnak. Ugye, ismerős? )

Már most rengeteget beszéltem Neked a tervezésről, pedig még csak a cash flow-val összefüggésben, meglehetősen rövid távon szagoltuk meg. Csakhogy.

A pénznek megvan az a sajátos tulajdonsága, hogy csak azt szereti, aki hosszú távon képzeli el vele az együttélést. Ahhoz jár vissza rendszeresen, akiről tudja, hogy egész életében visszavárja – méghozzá tudatosan, nem pedig csak vágyak szintjén. Úgy, hogy tervei, céljai vannak vele, tehát tudni fogja az illető, hogy mihez kezdjen vele. A pénz a céltalan, csak vágyakozó embereket nem szereti. Úgyhogy ha pénzt akarsz, pontosabban bőven akarsz pénzt az életed minden igényének fedezésére, akkor tervezz! Hosszú távon is. 

Ehhez nagyon jó alapot ad az időmátrix, amelyről már szintén volt szó itt korábban. De ez csak az egyik eszköz ahhoz, hogy tervezni tudj. Inkább arra szolgál, hogy letisztázhasd, milyen kötelezettségeid vannak, ezek közé még milyen célok férnek be, és ezek bekövetkezése mikorra várható. Ez tehát még csak egy céllista, amelyhez időpontok tartoznak. (Félsiker.)

Amit még minimálisan végig kell ilyenkor gondolnod:

• melyik cél megvalósítása mibe kerül mai áron számolva?
• ha ma kezded el rájuk a gyűjtögetést, a rendelkezésre álló idő alatt mekkora részletekben kell összeszedned a pénzt?
• ha ezeket a részleteket valamilyen pénzügyi eszközbe befekteted, akkor az időtávot és a szükséges végösszeget, no meg a Te kockázattűrő képességedet figyelembe véve melyik pénzösszeget milyen befektetésbe pakolod?

Ha ez megvan, akkor már megint terveztél. Egyrészt pénzügyi életpályát, másrészt egy befektetési portfóliót.

A befektetésekről meg majd jövő héten ejtünk néhány keresetlen szót.