Válságálló pénzügyek – Vagyonépítés

Posted by Himer Csilla on jún 16, 2012 in Pénzügyi intelligencia | 0 comments

Most, hogy „tombol a válság”, több ismerősöm is megérezte a saját bőrén is, hogy nem mindig süt a nap a pénzügyeiben, bizony néha borús az ég, és csapkodnak a villámok. Egyszer már írtam arról, hogy mit válaszoltam annak az ismerősömnek, aki kijelentette, hogy „Persze, könnyű Neked…”. Akkor azt mondtam, hogy igen, nekem most tényleg könnyebb, mint Neked, öreg, mert én úgy intéztem a pénzügyeimet, hogy számításba vettem azt az eshetőséget is, hogy jöhet még az én pénzemre is dér, tehát erre felkészültem, terveztem. A másik oldala meg az volt a dolognak, hogy a válság attól VÁLság, mert VÁLtozásra van szükség. Ami eddig volt, az már nem működik – akkor Te öreg, miért erőlteted még mindig ugyanazt, mint régen?

Most egy kicsit általánosabban fogok válaszolni, ráadásul négy részben, hogy én miben látom a válságálló pénzügyek három (plusz egy) alappillérét – azaz mi az, amit én is csináltam, hogy ne mosson el egy válságnak nevezett pénzügyi vihar. (És akkor kész is a pénzügyi időjárásjelentés képzavara.) 

Jól haladunk a válságálló pénzügyi rendszered kiépítésével. Tulajdonképpen készen is vagyunk. A cash flow-dat követed, mi több, alakítod, felhasználod a tervezéshez, és a kapott eredmények mentén tervezel a jövőre nézvést is, és amit megterveztél, azt a befektetések révén meg is valósítod. Ha követjük ezt a logikai sort, akkor tulajdonképpen megvalósítottad minden álmodat, de legalábbis van róla fogalmad, hogy hogyan és legfőképpen miből váltod valóra pl. azt az ötletedet, hogy saját, házi, különbejáratú rakétakilövőd legyen a kert végében, vagy éppen automata kutyakozmetikával váltod meg a világot.

Mondom, ha már ez így megvan, akkor akár hátra is dőlhetsz. Ha ugyanis jól fogalmaztad meg a céljaidat, és minden lényeges benne van, ami kell, pl. a gyerek diplomához, lakáshoz juttatása, az önálló életnek indítása, a Te és a párod nyugdíja és más ehhez hasonló, most esetleg még úri huncutságnak tűnő dolgok, akkor azt is mondhatod, hogy egy életre előre megterveztél, kidolgoztál mindent, most már nincs más dolgod, mint hogy a terv szerint is cselekedj. Na jó, ha közbejön ez-az, mert ugye mindig közbejön, akkor a kivitelezésen változtatsz, de a célok akkor is megvannak, az irányt már csak tartani kell.

Ez igaz. Én is azt mondom, hogy ha már eddig eljutottál és CSINÁLOD is, akkor jó esélyed van rá, hogy el is érj mindent, amit megálmodtál Magadnak és a családodnak.

DE! Mi van akkor, ha megint jön egy ilyen válság?

(Egyesek szerint hétévente van egy válság a kapitalista gazdaság természetéből adódóan. Kisebb-nagyobb, de van. Most éppen egy nagyobb, ráadásul elhúzódóbb van.) Mi van most? Még mindig van olyan befektetés, ami nem éri el a válság előtti hozamának szintjét – nem is egy. Az ingatlanok pl. tipikusan ilyenek, de a pénzügyiek között is van dögivel. Papíron 2008-ban kezdődött a válság, most 2012 van. A nagy gazdasági világválság koreográfiája szerint ennyi elég is kellene, hogy legyen egy válságból (az is 5 évig tartott ugyebár). De még mindig tart. Ragaszkodó és makacs, sehogy sem lehet kirúgni – pont mint egy rossz vendéget… Ez azt is jelenti, hogy ha valamilyen befektetéseben volt eddig is pénzed, akkor az még nagy eséllyel most sem nyerte vissza a válság előtti értékét.

Akkor hogyan lesz ezekből a befektetésekből annyi pénz és akkorra, amennyit és amikorra Te terveztél? 

Hát úgy, hogy két dolgot megteszel az én és a saját nyugalmad kedvéért:

1. diverzifikálsz – ahogy azt már az előző postban is írtam: több lábon állsz, de azért ne akarj pénzügyi százlábú lenni, tehát azért ezt is mértékkel és jól átgondolva tedd
2. vagyont építesz.

És itt van a lényeg, kérem szépen! A válságálló pénzügyek plusz egyedik pillére ugyanis

a vagyonépítés

Mire kell egy jó munkás embernak/asszonynak a vagyon? 

Sok mindenre jó, pl.:

• elégedett hátradőlésre, hogy a családja jövőjét sínre tette
• elégedett hátradőlésre, hogy még az unokái jövőjét is megalapozta (Hmmmm, tapasztalatból mondhatom, mesés egy tudat!!!)
• arra, hogy csillapítsa a mindenféle válságok hatásait, és ne legyetek se Te, se a megálmodott cáljaid kiszolgáltatva az árfolyamok tartósabb mélyrepülésének.

Válságállás szempontjából ez utóbbi szempont aranyat ér!

Ha ugyanis a befektetéseidet csakis a megvalósítandó céljaidhoz rendeled, akkor azok a célok fedezetéül szolgálnak, nem pedig vagyonként.

A coach (köz)beszól: 

OK, technikailag, jogilag az is a vagyonod, mert minden később ismertetett szempontnak eleget tesznek, de ezek már akkor is kötöttek, nem szabad felhasználásúak, áévekre előre megvan a helyük, értelmük, szerepük. Vagyis teljesen másféle gondolkodási séma szerint kell felhasználni, szemlélni őket. (És miről beszélne ugyan egy coach, ha nem a gondolkodásról?)

A vagyon ugyanis az, amit felhalmozol. Ezt a célt szolgálja, semmi mást. Mégpedig azért halmozod fel, mert ez fogja az alapját képezni a Te és családod, adott esetben még az unokák anyagi biztonságának is. Arra a fajta biztonságra gondolok, amit az a tudat nyújt, hogy nem vagyok kiszolgáltatva a főnököm kénye-kedvének, hogy ugyan megszavazza-e majd nekem a fizetésemelést, hogy nem vagyok kiszolgáltatva az államnak, hogy mennyi táppénzt, vagy milyen minőségű orvosi ellátást szavaz meg nekem, hogy nem vagyok kiszolgáltatva a saját pénztárcámnak, hogy megengedheti-e magának a család, hogy egy évben egyszer két hétre elmenjen nyaralni… No meg arra a fajta biztonságra, amit az a tudat okoz, hogy nagy ívből sóhajtom le bármelyik válságot. Persze, válság esetén az is veszít(het) az eredeti értékéből. De ha veszít is, még mindig jó lesz arra, hogy a célokhoz rendelt befektetéseidet kiegészítsd annyira, hogy el tudd érni az eredeti céljaidat. Nem később, nem máskor. Most.

Hogyan tudsz vagyont felhalmozni?

Úgy, hogy befektetsz. Ezért is nem beszélek erről többet, mert már a múlt héten leírtam, hogy mit miért és hogyan.

Mi lehet vagyon? 

• Bármi, ami pénzt hoz.
• Lehetőleg többet, mint amibe a megszerzése kerül.
• És mindezt hosszabb távon is tudja. (Ebben speciel Kiyosakinak igaza van.)
• Ja, és szinte bármikor pénzzé tehető. A saját céged is csak akkor vagyontárgy, ha bármelyik pillanatban hajlandó vagy eladni is. Jó pénzért. Nem pedig csak foggal-körömmel ragaszkodni hozzá, mert az a Tiéd, Te alapítottad, stb.

Tudom, lesznek jó páran, akik azt mondják majd, hogy amiről most írtam, olyan messze van az ő mostani helyzetüktől, mint ide a Nagy Bumm: térben és időben is megfoghatatlan számukra. Nem vonom kétségbe. DE! A Nagy Bumm is eltartott egy darabig, meg az is, hogy mostanra Föld lett belőle, meg Naprendszer, meg a Földön az élet, meg ember, meg Te, meg a pénzügyeid. Akkor Te meg hová kapkodsz?

Adj Magadnak 2-3 évet, aztán majd újra beszélünk… 🙂

Utóirat:

Most őszintén, ha valaki azt mondja Neked, hogy garantálja, hogy 3 év múlva úgy élsz, hogy stabil lesz az anyagi helyzeted, már látod, milyen lesz az életed és megvan a vagyonod alapja, amit fejlesztgethetsz, akkor nem éreznéd azt, hogy igen, ebbe érdemes beleölnöd azt a 3 évet?